Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-02-03 / 5. szám

6

VÁCI 111 KL Ai'

gyökereknek könnyen lehessen megka- paszkodniok

A homok talajnál nagy veszedelmet okoznak meg a kifujások és befuvások.

A meginduló széláramlatok magukkal ragadják a meg nem kötött finomabb szemeket, még pedig' néha oly nagy mennyiségben, hogy egy órai szél^ész 30—35 szán- timéternyi mélyedéseket hagy hátra.

Éppen a javát, finomabb részét söpöri el a homoknak. A szél rablómunkája után alig marad egyéb a felszínen mint apró kavicsok es csigahéjak, melyekben a szőlő számára tnnyészet nincs, de még a meztelenné tett tőke fej és nyak biztos pusztulásnak marad hátra, mert többé sem fagy, sem szárazság ellen nincs védve.

Ezon szerencsétlenség ellenében tehát a gazdának védekezni kell, különben el van veszve.

Oda kell hatnia, hogy a szél ereje meg legyen törve. Negyobb szőlőknél erdőövvel kell a szőlőt körülvenni, kisebbeknél szalmával vagy zöldveteménynyel a. homokot megkötni

Védekezési munkálatok.

I.

Erdő öv.

Erdőövvel úgy vehetjük körül a szüleinket, ha kőrös körül 10—12 méter szé ességben egymástól egy vagy másfél méternyi távolban akáca magvakat gyugdosunk el, ezek hajtását gondozzuk egy méternyi magasra feleresztjük és hajtásokat két három éven át visszametszjük, mig meg nem erősödött, akkor azután 6 vagy 8 hajtást engedünk minden szálon, melyből az izmosabb hajtásokat mindig úgy vágjuk le, hogy annyi szál maradjon jövőre, mennyit lemetszünk. Ezekből kitűnő karót nyerünk.

II.

Szál mázás.

Ha nincs akkora földünk, hogy érdemes volna, vagy kitelnék erdőövvel körülvonni, akkor meghintjük a sorokat a széljárátsal ellentétes irányban szalmatörekkel és az elhintett szalmát minden méternyi távolban vagy a rávetett kapányi földdel megnehezítjük, vagy valamely életien tompa ásóval a homokba leszurkáljuk.

III.

Rozskötés.

Van még egy harmadik módja is a homokkötésnek ez a rozsvetés.

A nyári utolsó kapálás végeztével a sorokat, melyeknek a széljárattal mindig ellenkező irányban kell futni bevetjük rozs- zsal és hagyjuk ezt növekedni.

Tavaszkor pedig nyitás után bekapáljuk az elgyökeresedett rozst.

Ezzel azt érjük el, hogy télen maga a vetés, nyáron pedig a a bekapált rozs gyökerei hatalmas kötelekül szolgálnak a homok megkötésére.

Borászati hírek.

— Lj s»c»lötelepitéai. Rudnyánszky Kálmán eme hatalmas ivadéka az intakt nemes ősöknek, több mint s/4 századdal vállain Kis-Szent-Miklóson, mint egy második Éneász uj tűzhelyet üt, mely körül hatalmas szőlőültetésekkel fog a mille- nitim méltó megünnepléséhez járulni. Mert valójában minden ünnepségek között azok legméltóbbak ezredéves múltúnkhoz, melyek a haza szent földjéből minél jelentékenyebb darabokat hőditanak az intézivebb és szakszerűbb kultúra alá.

— Itácz Nándor NzölcWs.cti előadásai. A kerületi szőlészeti felügyelő úr e hét folyamán még négy előad ist tartott a közönség folyva emelkedő érdeklődése mellett. Hétfőn a metszési rendszerek sommás felujitása után áttért a karózásra. Ki- 1

fejtvén annak célját és rendeltetését. Markáns vonalakban szemléltette velünk a különféle karózási rendszereket, a karók különféle fajtáit, azok árait, készitési módját és kiszárirását, előre bocsátván egyúttal, hogy rohadt, korhadt karók bevitele megfertőzi a talajt. Vigyázni kell tehát és csak is egészséges karokat szabad és lehet alkalmazni, egyúttal a karók évenkinti kihúzását nem ajánlotta. Kedden folytatta szakszerű feltegetéseit a karók impreg- nálási módjainak különböző nemeiről és áttért a szőlők trágyázására. Mindenek előtt fejtegette a trágyázás súlyát és behatását a fiatal és öreg szőlőkre. Szerdán a megkezdett szőlő trágyázásról folytatván előadását a trágyák különféle nemeinek sommás elemzését adta elő, beszélt a trágyák behatásáról, azok tápértékéről, majd a feltáró trágya nemekről, a zöld trágya készitése módjáról és korhalékokról. Csütörtökön előadásai fonalán a műtrágyák különböző veméiről és azok értékéről beszélt, fejtegetvén azon hatásait a kötött és homokos talajban, majd a homokos szőlők trágyázást módjáról és rendszeréről adott alapos Útmutatást. Végezetül pedig a sző- löteleltetés külömbféle rendszereit adta elő, figyelmeztetve, mindenek előtt, hogy mely idő tájban szabad az állani való szőlőket leszedni, hogyan kell azokat leszedés előtt és után kezelni, valamint azon helyiségek tulajdonságáról is beszélt melyben azokat eltartanunk kell. Ezen záró előadáson Engelbrecht Károly magyar országos szőlészeti főfelügyelő úr is jelen volt. Az előadások bezárása után a halgatóság lelkes ovátiókban részesítette Rácz Sándor. A polgármester pedig benső melegséggel köszönte meg Rácz Sándornak a váci szőlőkedvelőknek tett eme fontos szolgálatait, majd Engelbrecht Károly adott elismerésének kifejezést, hogy Vác értelmes közönsége ily kitűnő módon fejezte ki, érdeklődését ezen előadá ok iránt és kifejezte abbeli Ígéretét, hogy Vácváros szőlőszeti érdekeinek mindenkoron a legmelegebb szó-szólója leend a magas kormány előtt.

— Fényes bankett a Bturián. Rácz Sándor jeles előadásainak méltatására érdeklődő szőlősgazdáink a záró előadás

! után csütörtökön este fényes bankettet rendeztek a Kúrián, melyen szőlősgazdáink tömegesen vettek részt. A társas vacsorán kiiünő borok lettek felszolgálva, melyeknek feltáró képessége ékesebbnél ékesebb tó- asztokban nyilatkozott meg. Az igazan kedélyes, benső és meleg társas együttlétet, az öreg éjfél osztotta meg. Mintegy biztos előlege gyanánt veszszük mi ezt azon hatalmas lendületnek, melyet borászatuuk Rác Sándor által elveteményezett gyakorlati ismeretek alapján fog nyerni. Lapunk részéről is fogadja legőszintébb elismerésünket.

— ,4 szőlő iniset lomhtakariuáiiy.

V. Cambon, a lyoni szőlőszeti egyesület elnöke felhívja honfitársainak figyelmét arra, hogy a szőlő igen pompás takarmány termő növénynek tekinthető, nemcsak azért mert még el nem száradt veszszejét tépő gépek segítségével meglehetős takarmánnyá lehel átváltoztatni, hanem azért is, mert az amerikai szőlők, a melyek válóságos erdőket képeznek, a mi anyatelepeinkben is, nagy mennyiségű lombot szolgáltatnak a legnagyobb szárazságokban is, a melynek a takarmányértéke a jó széna és szalma között áll. Hektáronként (2760 [JJ öl) 220

1 q.-ra tehető az évi lombszéna termés. Ez

pedig olyan szőlőre van értve, amely gyümölcsöt hoz.

— Szölötelepitö szövetkezet Ueb- reezenben. Nagyszabású szőlőteiepitő szövetkezet alakítására mozgalom indult meg gróf Dégenfeld József főispán kezdeményezésére és közreműködése mellett. A város közvetlen közelében sok homokterület van, mely jelenleg mint legelő, akácos vagy használatlan terület, alig értékesíthető Egyenlőre 500 holdat akarnak a tervezők homoki szőlővel betelepíteni és így egyrészről fontos gazdasági ágat megteremteni, másrészt pedig a filloxera pusztítása által a kenyerétől megfosztott hegyaljai érmelléki lakosságnak munkát, kenyeret biztosítani. Ezen a városra és vidékére igen fontos telepítési ügy előkészítésével gróf Dégenfeld Józsefet, Szabó Lajos, dr. Bal- kányi Miklós ügyvédet, Steinfeld Mihály nagybirtokost, Kövy Lajos bankigazgatót bízták meg. A szövetkezet 15-én tartja alakuló gyűlését. A szövetkezet gőzekés rigo- lozóval fogja a földforgatás munkáját végezni s igy a rigolozás olcsó lesz — de egyszersmint óriási gyorsasággal fog a telep létrejönni.

— Szőlő trágyázási kísérletek. A

földmivelés, miniszter elrendelte, hogy az összes viecellér képezdékben és állami sző- lőtelepen a szőlő műtrágyázással rendszeres kísérletek folytassanak. A kísérletek egyöntetűsége céljából Cserháti Sándor magyar óvári akadémiai tanár lett egy terv kiyolgozására felkérve, jövő alkalommal behatóbb fejtegetés trágyává fogjuk e tervet tenni.

— Miért nem terjed a homokban a filloxera? E kérdésre igen érdekesen felel Petrovits István „a homoki szőlőkéről irt és nem rég megjelent igen érdekes müvében. E kérdésre a válasz egész röviden ez : A homokban nincsenek repedések. Nincsenek meg tehát azok a közlekedési utak a melyeken a filloxera egyik gyökérről a másikra vándorolhat, mert a kötött földben ezek a szárazság folytán előálló repedések majdnem mindenkor jelen vannak, elenben a homokban az üregek betömődnek és repedést bennök fölfedezni nem tudunk. Körülbelül ez lehet az elfogadható magyarázata annak, hogy miért pusztult el a filloxera az oly vesszőről, a mely erősen van megfertőzve, hogyha futó homokba kerül. Ez is lehet magyarázata annak a tüneménynek hogy erős nyarakon midőn a föld repedései teljesen megtelnek vízzel a fil- lox ra egyidöre kipusztul s a már kihaltnak látszó tőkét újra kihajtanak, azt a reményt ébresztve a szőlős gazdákban, hogy ime vége a filloxerának és ujul ismét a szőlő. Ámde jön egy szárazabb nyár és az oly szépen fellendülő remények újra eltűnnek, mint ködfátyolképek.

— Az ISIM-iki szüret. (Dietzl József bortermelő és bornagykeieskedö tudósítása) Az utolsó 3 év minőség mint mennyiségileg rossz szüretei után szívesen adok az idei szüretről tudósítást. Az 1894-iWi szüret tényleg mennyiségileg a tavalyinak körülbelül 3 szorosát eredményezte, mely örvendetes eredmény főleg annak tulajdonítható hogy az egyes szőlögazdák a peronospora elleni permetezést nagyobb mérvben eszközölték min a megelőző években. Az idei termés legnagyobb részét a homoki szőlők produkálták kitűnő minőség mellett, de részben a vegyes ültetés következtében részben a lassú sajtolás által a homoki borok legnagyobb része pirosos szinü, mely körülmény az árakra kártékony befolyást gyakorolt. Hegyi szőlőink Baranyában, részben Tolnában és Erdélyben elég jó termést hoztak, csak hogy a kereslet több-