Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-11-10 / 45. szám

plomok harangjai és a tűzoltó-laktanya munkásai megindították a felszerelésben volt szivattyúkat, melyek sebes dübörgés­sel robogtak alá a Fő-utca kockaköveze­tén le a Zöldfasornak, melynek épp közép­pontján hánytorgatta veres tarajjait a meg- szelidithetlen rémmadár. Az egyszer gonosz pontra tette lábait a zsúpfödelű ház béllelt padlásai zsúfolásig' tömve voltak szalmával és szénával. A tüzfogó takarmány készletek még az istállóban is szanaszét hevertek. Magának a tűznek keletkezését Boharcsik József az elégett ház harmadik szomszédja, másnap a közigazgatási letétpénztárban ekképpen adta elő. Este hat órakor tértem saját házamba és a konyhába települtem meg, hol én, feleségem, meg a lakóm be­szélgettünk. Alig telt bele egy negyed óra, midőn kétes, fehér, világosság, mint egy fehér, fényes füstoszlop nyúlt fel előttünk a magasba, melyet mi a konyha üveg aj­tóján tökéletesen jól láthattunk. Még a lakóm felkiáltott : Jaj be furcsán kel fel ma a hold ! De a füst után röktön szerte- csapzódó lángnyelvek rémületes gondola­tokat ébresztettek bennünk, hogy ez egy szomszédos háznak a kigyuladása. Mi csap­tuk rögtön az első lármát. Rohantunk ki az utcákra, jajveszékeléssel betöltve min­deneket. Az égő háznál csakis a háziasz- szony volt otthon. Aki különben is férjé­től, több évek óta elválva él. Hirtelen nagy sokaság verődött össze. A riadalom az összes szomszédos utcákat betöltötte. Gyors egymusutánban érkeztek meg a tűzoltók szivattyúikkal. A nagy szivattyúkat a közeli patakokban szerelték le, honnan záporként tolult előre a patak vize az égő zsarátno­kokra. A városi tűzoltók, meg a minden veszélyben korán serkedő Saxlehner-féle szalmagyár tűzoltók gyors mozdulatai, ha­talmas munkát fejtettek ki és habár a ren­geteg tüzanyag miatt a kigyuladt házat meg nem is menthették, de elszigetelték a tüzet teljesen és a rémületben esett szom­szédok csakhamar nyugodtan szemlélhették, hogy a polgári vagyon e derék védelmezői­nek hatalmas karjaival szemben még a tűznek is csitulnia kell, csak viz legyen elég. Az elbeszélő még arról is megemlékezett, hogy idegen gyújtogatás a jelen esetben teljesen kivagyon zárva, mivel a tűz az épületnek kellő közepén, az ott elhelyezett istállóból tört fel, a mely idegenek által megközelithető nem volt, a keletkezési ok tehat valamelyes gondolatlanság szülötte volt. A dologban csupán az a csodálatos, hogy a múlt nyáron az asszony férjének Folgt Ernőnek a háza hamvadt el, most pedig az élválva élő asszonynak a háza égett el. Csaknem intőjel gyanánt látszik e kettő, s vész beszélni, hogy a versengésben élő házastársak vagyonilag is elzüllenek. — Kcudkivüli sikert ért el az osztály­sorsjáték intézménye Magyarországon. Ma, midőn az első osztály húzása be van fejezve és már a nyereményeket is kifizették, ezt a tényt nagy megelégedéssel konstatálhat­juk, mert ily módon az osztálysorsjáték ná­lunk is az első lépés a kis lutri eltörlése irányában. A magyar osztálysorsjáték nagy sikere főleg abban áll, hogy a társadalom összes rétegei részt vettek benne és büsz­keséggel konstatálhatjuk, hogy a magyar osztálysorsjegyeket az egész világon leg­kedvezőbben fogadták. Valósággal érthe­tetlen ebben a tekintetben az osztrák kor­mány eljárása, midőn nem engedi meg, hogy a magyar osztálysorsjegyek Auszt­riában magában is elárusittassanak. Magyar- ország sokkal előzékenyebb s jól emléke­zünk arra, hogy még csak rövid idő előtt is mindenfelé árulták nálunk a lembergi kiállítás sorsjegyeit. Remélhdtő, hogy a magyar kormánynak sikerülni fog, hogy itt is helyreállitta a paritást, annál is inkább, mert az új osztrák pénzügyminiszter, Bilinski lovag, október hó 24-én tartott expozéjában bejelentette hajlandóságát a kis lutri el­törlésére. Egyébként Ausztria engedélye a magyar osztálysorsjáték vezetőségének ér­dekében nem áll, mert az osztálysorsjegyek kelendősége, a haza határain belül is, való­ban példátlan. Ezért ajánlatos, hogy mind­azok, kik sorsjegyeket vásárolni akarnak, ezt minél előbb megtegyék, nehogy oly kellemetlenségeknek legyenek kitéve, mint az első osztály húzása előtt, midőn az utolsó napokban annyi megrendelés érkezett Heintze Károly budapesti főelárusitóhoz, hogy a megrendelők jelentékeny része már nem kaphatott sorsjegyet. A második osz­tálynál előreláthatólag még sokkal nagyobb lesz a vásárlókedv, mert a nyeremény kilá­tások itt még' hasonlíthatatlanul nagyobbak. Ugyanis a sorsjátékban résztvevő sorsjegyek száma 10,000 darabbal kevesebbedett, mig a nyeremények száma több, mint kéiszer- annyira növekedett. Ehhez járul még a nyeremények mesés nagysága a második osztályban. Lesz ugyanis egy 600,000 korona összegű külön dij, továbbá 5 főnyeremény 400,000—50,000 korona összegben, úgy hogy egy sorsjegyre esetleg 1 milió koronát lehet nyerni. Könnyen érthető tehát az az óriási érdeklődés, melyet a közönség tanú­sít e második osztály iránt, melynek húzása már december 6 — 14-ig lesz. — x\ sorsjáték vezetősége figyelmeztet bennünket arra hogy az I. osztályú sorsjegyek tulajdono­sainak ajánljuk a II. osztályú sorsjegyek­nek mielőbbi beszerzését, ami legkönnyeb­ben úgy történik, hogy az illetők az I. osz­tályú sorsjegyet beküldik, mire az igazgató­ság postán, utánvétellel megküldi a II. osz­tályú sorsjegyet. Miután az I. osztályú sorsjegyeket teljesen elárusították, a II. osztályra vonatkozó megújításra oly nagy­mérvű tolongás várható, hogy minden I. osztályú sorsjegy tulajdonosának legmele­gebben ajánlhatjuk, hogy minél előbb in­tézkedjék a II. osztályú sorsjegyének meg­szerzése iránt. — Kgy S!ir!aps*(>rkes/(ö mester­sége. Egy hirlapszerkesztönek jó színész­nek kell lennie, mert nehéz szerepet kell játszania. Szemfüles legyen mert egyszer ennek, máskor másnak kell odakölcsönözni fülét. Nagy zsebe legyen, hogy mindenféle gorombaságokat zsebre dug'hasson. Jó tor­kának és gyomrának kell lennie, hogy mindenféle keserű labdacsot lenyelhessen és megemészthessen ; úszni tudnia, hogy majd az árral, majd az ár ellen uszhassék; Útmutatónak, hogy az idők és események tömkelegében irányt mutathasson ; jó vas­utasnak, mert a gőzzel rohanó korszellem­mel egyenlépést kell tartania ; távirásznak, mert minden eseményt távirdai gyorsaság­gal kell jeleznie ; jó boxolónak, hogy a szemtelen támadót fejebúbján találja, ügyes vadásznak, hogy mindenféle friss újdonság után szerencsével vadászhasson ; szegko­vácsnak, mert a szeget fején kell találnia; szabónak, hogy a saját és másnak gondo­latait csinos mezbe öltöztesse ; festőnek, hogy a társadalom erkölcseit híven fesse; vendéglősnek, hogy Ízletes szellemi táplá­lékot nyújthasson ; kertésznek, hogy költői zsengéket ápoljon : éji őrnek ; hogy hirdesse, hányat ütött az idő harangja. Szóval, egy szerkesztő mindenféle lehető és lehetetlen mesterséget tudjon és különösen oly türel­mes legyen, mint a birka, mert mindenki egyenként kívánná, hogy minden cikk az ő ízlése szerint legyen, pedig mit szólna például egy „lábmüvész“; ha valaki azzal gáncsolná, hogy minden pár csizma nem illik mindenkinek a lábára? S feltéve, hogy valaki nem volna oly esztelen és csupán azon csizmát mondaná tökéletesen haszna­vehetetlennek, mely az ő lábára nem illik, nem nevezhetné a csizmadia ezt tökéletes csacsinak ? Nos hát, a mint az a valaki tenné, ugyanazt cselekszik azok, kik minden hirlapközleményt a saját egyéni Ízlésük szerint mérik s azt képzelik, hogy az ő Ízlésük az egész világ ízlése. i váci hengermalom részvény társaság lisztárai Asztali dara, durva- B sz. 12 frt 70 kr., asztali dara, finom C sz. 12 frt 10 kr. Királyliszt. 0 sz. 12 frt 20 kr. Lángliszt 1. sz. 11 frt 60 kr. Első­rendű zsemlyeliszt 2. sz. 10 frt 80 kr. Zsem­lyeliszt 3. sz. 10 frt — kr. Elsőrendű ke­nyérliszt 4. sz. 9 frt 70 kr. Közép kenyér­liszt 5. sz. 9 frt 20 kr. Kenyérliszt. 6. sz. 8 frt 60 kr. Barna kenyérliszt 7. sz. 7 frt 60 kr. Takarmányliszt 8. sz. 6 frt — kr. Korpa, finom F. sz. 3 frt 30 kr. Korpa go­romba G. sz. 3 frt 30 kr. Csirke búza, I. 3 frt — Konkoly 3 frt. — kr. Irodalom. — .,4 Magyar Hírlap“. melynek fő­szerkesztője Horvath Gyula és felelős szer­kesztője Fenyő Sándor, immár ötödik év­folyamát fejezi be s ez alatt az aránylag sikert ért el, annyira megtalálta az utat az intelligens nagy közönség szivéhez s elmé­jéhez, hogy ebben a tekintetben első he­lyen áll ma a sajtó orgánumai közt. A Ma­gyar Hírlap igazságszeretetével s részre- hajlatlanságával vívta ki a nyilvánosság előtt azt a kiváló pozíciót, amelyben már évek óta folyvást erősödik. Politikai kér­désekben mindig nyílt és félreérthetetlen a színvallása, s egyedül a közérdek az, amelyet híven és lankadatlanul szolgál. Pártok nem költik, azok egyikének sincs alárendelve, függetlenül bírálja úgy a kormány, mint az ellenzék minden akcióját s politikai ka­pacitások tollából eredő cikkeivel épp oly szívesen segít bármely pártot is a köz- ügyre névé üdvös céljaiban, amily kérlel­hetetlen ellenféllé válik ott, ahol a nagy közönségnek, az egész nemzetnek a vitális érdekeit, a liberálizmust és a demokráciát kell megvédeni. S ehhez arányos minden része a Magyar Hirlap-nak. Hírszolgálata gyors és pontos; épp oly kimerítő, mint amily hiteles. De botrányt nem hajhász s a magánéletnek a nyilvánosság elé semmikép sem tartozó titkait tiszteletben tartja. xA Magyar Hirlap-nak ez a gentlemanlike el­járás egyik erőssége, ami az úri müveit közönség rokonszenvét számára mindenkor biztosítja. xA Magyar Hírlap emellett egész gárdájával rendelkezik a legkiválóbb tár­caíróknak, aminők : Ambrus Zoltán, Bár­sony István, Bródy Sándor, Benedek Elek, Ignotus, Tóth Béla, Márkus Miksa, Helfai Jenő, Gárdonyi Géza, Kürthy Emil, Szoma- házy István, akik mindnyájan csakis a Ma­gyar Hírlapnak írják cikkeiket. S ezek a cikkek a legújabb magyar litteratura ig'azi gyöngyei. Mindezenkivül a Magyar Hírlap folyvást a legnagyobb előzékenységgel van egyebekben is a nagy közönség iránt, mert amig egyrészt minden kérdésben szí­vesen ad teljesen díjtalanul felvilágosítást és tanácsot „Szerkesztői üzenetek“ cimü rovatában, másrészt oly kedvezményekben részesíti előfizetőit, aminő lesz például újab­ban is a „Milleniumi-Album“, ez a remek kivitilü, gyönyörűen illusztrált irodalmi diszmü, aminővel még eddig meg' nem lepte magyar lap az ő állandó közönségét x\ „Milleniumi x\lbum“-ot minden régi és uj előfizetőnek megküldeni a Magyar Hírlap. A Magyar Hírlap előfizetési ára egész évre: 14 frt, félévre: 7 frt, negyedévre: 3 frt 50 kr, egy hóra 1 frt 20 kr. Kedvezményes áronkapják az előfizetőket a „Kis Világ“ cimü gyönyörűen illusztrált gyermek-új­ságot : negyedévenkint csak 50 krért és az „Évszak“ cimü g'azdag tartalmú divatlapot negyedévenkint 65 krért. Az előfizetési pénzek a Maggar Hírlap kiadóhivatalába küldendők József-körut 47-ik szám alá. Előfizetni bármily naptól kezdve lehet a Magyar Hirlap-ra. — Az 14)00 éves Magyarország és az lS!)(»-iki millefliiumi országos kiállítás. Nagyszerű diszmü készül ezen cim alatt a nagy méltóságú m. kir. keres­kedelemügyi minister legmagasabb párt­fogása mellett, a m. kir. államvasutak és az ezredéves kiállítás igazgatóságának kez­deményezésére, valamint azoknak közremű­ködésével Laurencic Gyula e téren hírneves ismert irodalmi vállalkozó kiadása alatt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom