Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-10-06 / 40. szám
VÁCI HÍRLAP o I i — Váci Hirlap melláklapja. — Vác, 189o. Pasteur meghalt Párisból távirják hogy Pasteur tanár, az emberiség egyik legnagyobb jóltevője és a modern borászat alapvetője Garchesben ma délután 5 órakor meghalt. Pasteur Lajos francia vegyész, született 1822. dacember 27-ikén Dóiéban a Jura departementba. Tizennnyolc éves korában lépett a párisi egyetemre, a hol főleg fizikai tanulmányokkal foglalkozott. 1847-ben nyerte el a tudori oklevelet s a következő évben a dijoni liceumhoz nevezték ki a természettan tanárává. Nagyon rövid idő múlva megüresedvén a strassburgi egyetemen a vegytani tánári állás, oda küldték. 1854-ben a lillei főiskolába került, mig nem három év múlva Párisba nevezték ki. 1363. deczemberben foglalta el a d’ecole des beaux-arts geológiai, fizikai és kémiai tanszékét, mignem 1867-ben a Sorbone nyilvános rendes tanára lett. a hol 1875-ig tanitott. 1862-decemberben választották meg a francia tudományos akadémia tagjává, a hol Senamont helyét foglalta el a mineralo- giai osztályban. 1868-ban az osztrák kormány tizezer forintos pályadijat tűzött ki, a selyem- hernyó betegsége ellen való legjobb szer feltalálójának. Az osztr. fölemüvelésügyi ministerium e nagy pályadiját is Pasteur nyerte el. 1873-ban 12000 frankos pálya dijat nyert. 1870. julius 27-én III Nápoleon császár szenátornak nevezte ki. A becsület- rendet 1853-ban kapta meg, a nagy szalaggal 1878-ban tüntették ki. Pasteur fedezte fel a hasadó gombák baktériumok szerepé* az erjedésnél megalapította az ecetgyártásnak a bor és sör konzerválásának uj módját és főleg a veszettségelleni védol- tást, a mely a veszett eb agy- és gerinc velejében székelő veszetségi méreg (virus) ama tulajdonságán alapszik, hogy minél tovább áll a levegőn annál inkább gyengébb a fertőző ereje. Pasteur, a mint e felfödözésre jutott, különböző erejű fertőző anyagból sorozatot állitott össze s kezdve a leggyengébbtől a legerősebbig, a virust fokozatosan beoltotta ebekbe, melyek ezáltal a veszett ebek harapása ellen fertőzés mentesek maradtak, mig a be nem oltott állatokon a veszetség kitört. Ugyanez eljárást aztán Pasteur alkalmazta a veszett állatok által megmart emberekre is ez fényes gyógyeredményt ért el. Pasteur módszere előtt a megmart emberek 15—30°/o-a elpusztult, mig az oltások alkalmazása óta a megmartak halálozási aránya 1|2°/0. Pasteur e talmányával az emberiség legnagyobb jótevői közé sorakozik. Felfedezésének hire gyors in bejárta az egész világot, s úgy az államok mint a tudományos intézetek versenyeztek egymásai, hogy a kü- lömböző fővárosokban Pasteur-intézetek állításának fel. így alapították meg 1890- ben a budapesti Pasteur-intézetet is, a melynek vezetésével az akkori kultusz miniszter Hőgyes Endre egyetemi professzort bizta meg. Hőgyes tanár az oltóanyagot nem a levegőn való száritás, hanem különböző fokú hígítás utján állítja elő. Az intézetben elért eredmények teljesen igazolják Pasteur felfedezésének helyességét. A budapesti intézetben az első év lefolyása alatt 701 embert oltottak be, s ezek közül csak 8 halt meg. A második évben 540 veszett eb által megmart ember közül 537-et sikerült megmenteni, tehát mindössze csak 3 halt meg. Pasteur nagy felfedezésének alapja a baktérium elmélet. Még 1878-ban kimutatta, hogy számos betegségnek a baktériumok képzik a csiráját, a melyek rohamos gyorsasággal szaporodnak és midőn elérik fejlődési képsségük netovábbját, az élő szervezetet megölik. Az ő felfedezésének lehet azt is köszönni, hogy a baktériumok bizonyos magasabb hőfoknál elpusztulnak. Ez a felfedezés szolgált alapul arra, hogy a legutóbbi kolera- járvány alkalmából 1892-ben a hatóságok figyelmeztették a közönséget, hogy a fertőzés terjesztésére kiválóan alkalmas ivóvizet csak felforralva s csak azután lehűtve hasznája. Ugyanez évben Pasteur kísérleteket tett a kolera elleni védoltással. Emlékezetes, hogy mikor Koch tanár a berlini tud. egyetemen hirneves belgyógyászra néhány év előtt azzal lepte meg a világot, hogy a tüdővész ellen hathatós gyógyszert talált fel, Pasteur egy francia hírlapíró előtt kijelentette, hogy az egész fölfedezést abszurdumnak tartja s tényleg a következések igazolták, hogy azok a nagy remények, a melyeket a szenvedő emberiség a kochinba helyezett, nem valósultak meg. Pasteur valóságos mintája volt a tudósnak ; csendes visszavonultságában kizárólag tudományának szentelte életét; kerülte a zajt, a nyilvános szereplést, egyáltalában nem szeretett beszéltetni magáról. Reggeltől estig laboratóriumában dolgozott s áldásos kísérletezéseinek eredményeivel csak akkor számolt be a tudományos világnak, a mikor azok célravezető és hasznos voltáról a kétszer kettő bizonyságával birt. Nagyszabású felfedezéseivel, ha a pénzszerzésre adja magát, óriási vagyonra tehetett volna szert, azonban anyagi javakra nem áhítozott s önzetlen buzgosággal mozdította elő az emberiség javát. Temérdek könyvet irt a melyek a bakteorologiának mindenha alapvető munkáját fogják képezni. Mélyen meghatva regisztráljuk gyászos elhunytét, mely az egész földkerekséget mindenütt, a hol nagyszabású fölfödözéseinek értékét ismerik, igaz részvétet fog kelteni. Ny. b.! A borok megbarnulása. A rohamos terjedés befejezése után gyakran tapasztalható, hogy a borok — különösen a fehér borok színe megváltozik és e közben kellemetlen, a közönségessebb almaborhoz hasonló izt kapnak. Ez iz miatt többször gyanú is támadt az iránt, hogy az ilyen borok almaborral vannak vegyítve. A színváltozással egyidejűleg, vagy rövid idővel ezután a bor meg is zavarodik és végre barna lecsapódás képződik benne. Október Itló G. A bornak számos más betegségeihez hasonlóan, ezt is a baktériumoknak tulajdonították jó ideig amíg Chuard, franczia oenologus, beható kísérletek és tanulmányozás után meg nem állapította, hogy itt nem baktériumok működéséről van szó, hanem a megbarnulás kizárólag vegyi folyamat, mely a mustban már meglevő bizonyos anyagoknak a levegő élenye által okozott élegülésén alapszik, azok a kísérletek, amelyeket az egészséges bornak ily megbámult bor hozzáadása utján való fertőzésére és igy e betegség mesterséges előidézésére vonatkozólag tett, negativ eredményt mutatnak fel. A górcsővi vizsgalat mindenkor a baktériumok teljes hiányát mutatták. Chuard tehát a megbámult bor csapadékát vegyelemezte, hogy támaszpontokat keressen a betegség okának megállapításához. Az ő nézete szerint egyike működik itt azoknak a csekély számú és még eléggé jól nem ösmert, légenymentes szervi anyagoknak, a melyek a mustban nem csekély mértékben előfordulnak. E miatt barnul meg a must is, ha hosszabb ideig érintkezik a levegővel. Az erjedés részben vagy egészben is eltávolíthatja a barna szint. Az erjedés tehát megsemmisíti azokat a barna anyagokat, a melyek a must élegülése folytán származtak. Egyúttal azonban eltávolítja a mustban még oldható állapotban létező, s a levegővel való érintkezés folytán megbámuló anyagokat, az által, hogy oldhatatlanná változtatja át azokat, és természetes utón eltávolítja mielőtt még élegülhetnének és a bor megza- varosodását okozhatnák. A borok megbar- nálásának tehát ezek szerint ott kellene mutatkozni, ahol az erjedés nem rendesen folyt le, a mint hogy a tapasztalás csakugyan azt is mutatja, hogy a legtöbb esetben tökéletlenül erjedt boroknál mutatkozik, akár okozza ezt kedvezőtlen hőfok az erjedés alatt, akár az, hogy a mustnak túlságosan csekély volt a savtartalma ; mert épen a savtartalom az, mely az erjesztőgombák teljes müdödési képességét biztosítja. Csekély savtartalmu boroknál, ha a megbarnulásra való hajlam mutatkozik náluk, nagyon jó szolgálatot tesz a csekély mértékben (10 gr. egy hektoliterre) a borba juttatott borsav. Ezekből meg lehet állapítani a bámult borok kezelését is; lefejtés, jó és egészéges élesztő hozzáadása, hogy a tökéletlenül lefolyt terjedést utólagosan befejezze, vagy a bort egészen uj terjedésre indítsa. Az élesztő azután magával rántja és a söprűbe juttatja az élegülés folytán megbámuló és a borban oldhatatlanná változott anyagokat: a bor megritkul és viszakapja természetes színét. Kedvező terjesztési hőfok, elegendő savtartalom és sok, egészséges terjesztő gomba, a főfeltételei annak, hogy a bor meg ne bámuljon. Ha mégis megtörténik, a legjobb gyógyszere a bornak újabb terjedésre való kényszerítése.
