Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-09-22 / 38. szám
VAGI HÍRLAP 3-fti sem diktálja a szocializmus. De feltétlenül nem fér össze az örökösödés elvével. Alap- principiuma, igazolhatóságának kardinális feltétele is a célszerűség lévén, homlok- egyenest szemben áll vele oly államforma, hol a születés véletlene dönt a felett hogy az állam lefontosabb hivatalát kivel töltsék be. Alapelve diktálja, hogy mindenki azzal foglalkozzék, a mire tehetségénél fogva hivatva van, az állam ügyeit tehát intézzék azok, a kik arra legalkalmasabbak S éppen azért általános szavazatjogot is elvileg csakk politikailag teljesen érett nép számára követelhet. Ha a szocialista agitátorok mégis követelik, tekintet nélkül arra, hogy vájjon a nép tud-e vele élni, vagy sem, azt tisztán opportunizmusból teszik. Követelik, mint eszközt, melylyel könuyebb módon, a törvényes állapotok keretén belül segiteni remélnek bajaikon. De magának a szociális államnak, ha csak polgárai nem állanak a politikai érettség kellő fokán, nem lehet integráns elve az általános szavazatjog. Csak utegyengető a mai viszonyok közt azt óhajtott, képzeletűkben ragyogó színekkel megfestett ideális állapotok felé, hová proletáraink, mint a jólét, boldogság, megelégedés és igazság képzelt honába forrongó érzésekkel, homályos sejtelmekkel teljes elmével sóvárognak. Éppen azért társadalmunknak kötelessége e problémákkal komolyan foglalkozni s minden erejét arra fordítani, hogy az elégületlenség okait megszüntesse, hogy a nép jólétnek örvendjen. Akkor hazánk nem lesz forradalmi törekvéseknek melegágya, ha pedig a társadalmi átalakulás mégis bekövetkeznék, azt a nemzetnek a közjó érdekében működő bölcs belátásuférfiai válságok és forrongások nélkül fokozatosan léptetnék a mai állapotok helyébe. A szociális társadalom jövője csak egy kardinális alaptételen fordul meg, Ha a komoly tudomány számára többé kétségbe- vonhatatlanul bebizonyul, hogy a kolektiv termelés alapján felépítendő gazdasági rendszer a kapitalizmusnak felette áll, azaz gazdaságossabb; kevesebb erővel, a terLassan oda vonta a leány kezét a magáéba, Aztán komoly fekete szemeivel oda nézett a leány szemei közé. Ugye Hanna, kezdé, ha most azt kérdezem magától, hogy most is csak komédiá- zott-e? azt feleli rá hogy nem. Nézze ! szürke, szegény jövedelmű gyerek vágyókén, kicsitkönnyelmünek is tartanak . . . De magát igazán szeretem. Tudja az én hazámban csak egyszer szeretnek, de szerelmükbe meghalnak az emberek. Nos Hanna, én ugyan nem lennék képes magáért meghalni, de élni igen. Jöjjön velem, hadjuk itt ezt a lármás ostoba világot menjünk el abba ami kis Isten háta mögötti falunkba, aminek a szélén van egy kis folyosós kőház, körül véve kertel. Ennek. a kertnek a virágait egy szelid öreg asszony ápolja, az édes anyám. A tornácon violák meg rezedák nyilnak négyszögletes fa ládikokban. A falon rigók meg csizek veszekszenek a harkályokkal meg tengelicékkel a zöld drót kalitkákban, s egy beteges öreg úr eteti, öntözi őket az édes apám. Haragszik rám, kitagadott engem ez a két édes jó öreg, mert ott hagytam őket meg a gazdaságukat s poetáskodással akarmelési tényezők kisebb fokú igénybevételével többet, vagy legalább ugyanannyit termel; a forgalmat tökéletesebbé teszi, a jövedelmet igazságosabban esztja fel. s a termelése tényezők erejét helyesebb fogyasztási rendszerrel pótolván vissza, a munkaerőkre jótékonyabb hatást gyakorol : akkor diadala bizonyos, az ez alapon álló társadalmi szervezet feltartóztathatatlanul utat tör magának. A legnagyobb politikai átalakulások gazdasági rendszerváltozással járnak együtt. Szemeink előtt folyt le az északamerikai unió északi és déli államainak óriási jelentőségű harca. A rabszolgaság eltörlését követeltelte a humanizmus, a civilizáció, a felebaráti szeretet. Emberbaráti érzelmek- i tői duzzadó szivek ismételten apostolai let- i tek ez eszmének, de tulajdonképpen a gazdasági élet szakadatlan fejlődése ásta meg a rabszolgaság sirját. A rabszolgagazdaság extenziv természeténél fogva eo ipso rabló- gazdálkodás. E mellett az unió északi államai meg nem élhettek. Győzött a gazdaságosabb, az intenzív irány. Ugyanez a nagy természeti törvény: az evolúció beláthatatlan tereken uralkodó elve nyilvánult és érvényesüli a jobbágyság megszűnésénél. Az emberiség ezzel is egy hatalmas lépést tett előre. A szociális társadalom „to be or not to be“-je hasonlókép azon sarkallik : Ha a szocialismus nemzetgazdasági princípiuma gazdaságosabbnak bizonyul a kapitalizmusnál, ha a szociális elvek szerint berendezkedett társadalom polgárait a jólét és megelégedettség dúsabb kútforrásá- val ajándékozza meg, a megélhetésért nem kell oly kemény küzdelmet folytatniok ; következőleg tudatuknak, akaratuknak s erejöknek aránylag nagyobb része jut közösségi célokra, azaz a szociális társadalom erősebb, hatalmasabb lesz, létfeltételeit könnyebben, kedvezőben lesz képes megteremteni: akkor az államok közti struggle for life minden államot a szociális berendezkedés felkarolására kényszerit, különben képtelen lesz lépést tartani a tökéletesebb methodus szerint haladókkal. Vagy ha tam a világot csalni, ahogy apám magát kifejezte. Mikor ők tiszteséggel megtudtak őszülni az eke szarva mellett. Jere Hanna, menjünk vissza, hozzájuk legyünk parasztok dolgozzunk meglásd boldogok leszünk. Meg van ám a falusi életnek is a maga élve. Képzeld el hogy én este jövök haza fáradtan a mezőről a kalapomra egy csomó búza kalász van tűzve fáradt vagyok, poros vagyok, mikor meglátsz elömbe futsz de nem ilyen cifra csipke rongy lesz rajtad, hanem szép fehér falú kékpetyes karton ruha. aztán megcsókolsz, megölelsz én távol tartalak magamtól — csitt vigyázz valami van a tarisznyámban neked hoztam, mutasd, mutasd, kiálltasz te gyorsan I Előbb ide a vámot Lázárné! asszony ezer csók előleg, a másik ezer a fizetés. Aztán össze veszünk te csak kétezerét akarsz adni. Nekem most már csak három ezer kell, amiért vonakodtál. Aztán megkapod az ajándékot, három fúrj fiókát, neked hoztam a mezőről! örülsz-e majd neki! ? Lázas szerelmes gyöagédség- gel fonta át a leány derekát, s üdvözült arckifejezéssel hajtotta a vállára fejét. mégis megkísértené, nagyobb fáradságába kerül, s vagy irányt változtat, vagy kiméiül s elvész, mint annyi hajdan hatalmas társadalom, a melyről ma csak a história tud. Igaza van-e, igaza lesz-e, igaza lehet-e a szocializmusnak? Ennek a problémának megoldása lesz a huszadik század életfeladata. A legnagyobb mester. Mihály művész elkészíté müvét : „JE díszes kép legszebb remekművem !“ Szép női arcz, egy Vénusfö, • minőt Kerek világ, Göröghon sem terem. S mig igy a kép felett tűnődve áll, Koldusbarát kocogtat, s szól ekép : „Légy üdvözölt nagy mesterünk Mihály!“ S a női kép veri tekintetét. „ Ferenc barát! te mond tehát, e kép Teremtve szebb vón Isten által-e ? Nézd, mint mosolyg, s szivére két kezét Mint rád évé. kérdvén: boldog vagy?“ „ Teremtni én, mint ő csak úgy tudok! Istent tehát imádnom nincs miért! Felettem ím ! ki volna még nagyobb ? Felelj, ha bírsz! — miért hallgatsz? — szólj,. [miért ?“ Felelni most a szó leszen kevés; Megfordid a barát s a kertbe mén. Lehajlik a virágos ágyra és Kis férget lát egy rózsafa tövén. „Nézd mester itt e féreg mily parány, Ha nincs nagyobb feletted — nos ! nekem Teremts tehát e napnak alkonyán Ily férget — és mit mondasz, elhiszem ! Kihűl a szó a mester ajkain, Arcát a szégyen pírja futja át. Bocsánatért eseng a gőgös im ! És a barát örömmel megbocsát. Mesélj tovább Lázár ! Olyan szép, susogta halkan. Aztán bemegyünk a szobába, szép fehér abrosz lesz az asztalon, az abroszon barna házi kenyér kemény maggal, a saját sütésed, az ablakon búzavirág meg pipacs fehér köröndi ibrikben, a tálba pedig balmos, meg birka tokány. Te megkérded : Iszol-e lelkem bivalytejet, még meleg, még habos, magam fejtem. De már abból iszunk, ide vele galambom gyorsan ! Mondom én. így megy az majd mindig ! A tapsról, babérkoszorúról le kell mondanod. Amit cserébe kapsz érte csak egy kis tűzhely, aminél megfogod a fáradt ember számára főzni a ebédet, aki jutalmul nem adhat mást neked, mint forró igaz, örök szerelmet akarod ? Akarom zokogta a leány boldogan. Aztán végig simította az arcát, s sápadt nagyon sápadt volt mikor azt mondta. Holnap délután jöjjön értem Lázár, addig hogy gondolkozom magáról. (Folyt, köv.) 0 S A R10 K.
