Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-27 / 4. szám
6 VÁCI Hl KLAP A dug-ványok szedésénél nagyon meg kell válogatni a tőkéket. Egészséges, viruló jól és jól termő tőkékről szabad vesszőt illetve dugványt szedni. Ajánlatos fiatal tőkékről szedni a vesszőket. Igaz ugyan, hogy később teremnek, de állandóbbak és jobban teremnek. Az öreg tőkék vesszöioen kevés az ál- landósság. Azok a dugványok legjobbak, melyek közvetlenül a tőke feje mellől valók, mert a hegyesvesszők rügyeinek bizonyos százaléka már nem tenyészetképes. Az ekkép összegyűjtött vesszőket, melyeket ősszel kell megszednünk száraz kénnel füstölt pincékben, homok között teleltetjük ki. Vagy az eddig divott szokás szerint a földben elrakjuk úgy, mint a zöldséget szoktuk. Van azonban egy teljesen ajánlatosabb módja ha egy méter mély, négyszögü tetszés szerinti hosszú gödröt ásunk. Ebbe a vesszőket egymás mellé elhelyezzük, azután rostával száraz homokot szitálunk közbe. Tetejébe pedig mintegy 20 szántiméternyi homokot teszünk. E fölé pedig földet és behancsikoljuk. Az Országos Magyar Gazdasági Egyesület. Borászati és szőlőmüvelési szakosztálya a héten gróf Zselénszki Róbert elnöklete alatt a Közteleken ülést tartott. A szakosztály a lefolyt közgyűlés óta első ülését tartván, az elnökséget is újra választotta s elnökül gróf Zselénszki Róbertét, alel- nökökül pedig Dobokay Lajost és báró Radonevich Tódort választotta meg. A könyvkiadó vállalati bizottságba a szakosztály képviseletére Engelbrecht Károly borászati főfelügyelőt kérte fel. A szakosztály behatóan foglalkozott ezután a földmivelési miniszter leiratával, melyben az oroszországi borkivitel lehetőségére mutat reá s az elnök, Forster Géza. Löcherer Andor, Engelbrecht Károly és Lácay László felszólalása után Rubinek Gyula alábbi határozatai javaslatát egész terjedelmében magáévá tette : 1. Intézzen az egyesület az orosz konzulátushoz átiratát, a borkereskedők cimei- nek közlése végett s ezeknek nyilvánosságra hozásával hivja fel a gazdák figyelmét az orosz borkivitel lehetőségeire és előnyeire ; 2. intézzen felterjesztést a földmivelési miniszterhez, melyben kifejti, hogy az orosz borkivitel érdekében kifejtendő akciótól csak akkor remél sikert, ha a földmivelési kormány is (megteszi erre nézve a szükséges lépéseket, u. m. ; a) Oroszország megfelelő fogyasztó piacain mintaborraktárakat ál lit fel a mintapince révén és pedig állami segélyzéssel, mely raktárak a bor- és csemegeszőlő kivitelt mozdítanák elő, b) a mintapincék ebből folyólag szélesebb alapokra fekteti és termékei szövetkezetek létesitését előmozditja, c) a magyar bor- és csemegeszőlő termelésnek az orosz kiállításokon való bemutatását elősegiti s a pétervári gyümölcs-, szőlő- és borkiállitás eredményét és az ott szerzett tapasztalatokat minél előbb nyilvánosságra hozza, d) Oroszországba irányuló bor- és csemegeszőlő-kivitelünket vasúti és hajoszálli- tási díjtételekkel kedvezményezi, — végül: e) ha külügyi képviseletünk révén oda igyekszik hatni, hogy az orosz tulmagas bor- és csemegeszőlő-beviteli vámok oly módon leszállitassanak, melyek mellett ol- I csóbb tömegboraink is elhelyezést találhatnak. A szakosztályi ülés legérdekesebb pontját képezte a Magyarországon felfedezett ujab szölőbetegség, a Gommossa bacillaire ellen foganatositanda intézkedéseknek megbeszélése. A nevezett gombabetegség felléptéről s jelentőségéről a magyar-óvári gazd. akadémia növénytani tanszékének tanára, Linhart Gzörgy érdekes előadást tartott, a melyben kifejtette, hogy a Rüsztön konstatált szőlőbetegség teljesen azonos a Franciaországban fellépett Gommose bacillaire-al, a mint erről a Fraanciaország- ból hozatott tőkéken folytatott megfigyelése nypmán teljesen meggyőződött. A betegség Rusztra Ausztriából hurcoltatott be még 1892-ben s fellépte a tulajdonosok által már 1893-ban észleltetett, de mindaddig figyelmüket kikerülte a betegség, mig erre figyelmüket újságcikkek fel nem hiv- ták. Előadása további folyamán a gombabetegség tudományos fejtegetésébe bocsátkozik s kifejti annak szükségeségét, hogy a zárlat nemcsak a Ruszti szőlőhegyekre, hanem mindazon vidékekre is kiterjesztessék, a melyek 1892 óta Rüsztről vesszőt importáltak. Egyébként a maga részéről is teljesen ^hozzájárul, sőt felette szükségesnek tartja, hogy végrehajtassák előadó beterjesztett javaslata. A szakosztály köszönetét fejezte ki Linhardt Györgynek a tartott szép előadásért s előadó javaslatát Baros Károsy ss bááó Radossevich módosításával elfogadja s a következőkre hivja fel a földmivelésügyi miniszter figyelmét : 1. Ruszt határa szigorú zár alá helyeztették, mely zár kiterjesztendő azokra a vidrkekre is, a melyek Rusztról az 1892. év óta szereztek be vesszőt. 2. E vidékek állandó szakértői felüg'ye- let alatt tartatassanak. 3. Szakértők küldessenek ki Olasz- és Franciaországba a betegség tanulmányozására. 4. A vessző behozatali tilalom szigorúan tartassák fenn s különösen Ausztriával vató határforgalomban szigorúan érvénye- sitéssék. 5. Az osztrák kormány figyelme hivás- sék fel a vészrd, hogy saját hatáskörében annak elharapódzását akadályozza meg. 6. Dolgoztassák ki egy népszerű füzet, melyben a betegség jelenségei ismertetnek s a füzet küldessék meg az összes közsé- gekeek. Foglalkozott a szákosztály Galgóci és Löcherer felölszólalása nyomán a bortörvény végrehajtásával és a borfogyasztási adó behajtásánál a pénzügyi közegek; részéről tapasztalható zaklatásokkal, külü- nösen a mübortörvény illetőleg a szakosztálynak az a véleménye, hogy a bor intézkedéseiben teljesen megfelelő, de végrehajtásáról gondoskodva nincs, A szakosztály elhatározza, hogy a kérdés tanulmányozására egy szükebb körű bizottságot küld ki. melynek tagjai : Galgócy Károly, Löcherer Andor, Lácay László és Rubinek Gyula. Nyílt-levél. Tisztelt szerkesztő úr! Alsó-Sáp 1895. jan. 15. Valami tizenöt-husz év előtt történhetett, egy bátyám a. gödöllei uradalomban volt a lkalmazva. Feladatai körébe tartózott, hogy az akkor Gödöllőn tartózkodó királyi udvar számára az asztali csemege szőlőt ő szállitsa. Rendesen úgy intézkedtek, hogy a görög szigetekről, nevezetessen Korfuból rendelték meg a csemege szőlőket. Egy alkalommal Sámuel bátyámmal én is jelen voltam a szőllő megérkezésénél. Sámuel bátyám fitymálva jegyezte meg, hogy az ilyen gyümölcsökért ugyancsak kár a tenger sok pénzt külföldre hajigálni, merf ennél sokkal szebb, nemesebb, kedvesebb és izletesebb szőlőt lehet összeszedni Nógrádm egy ében. Bátyám kétkedő mosolygással vágta vissza: Szeretném látni! —Légy meggyőződve, ha ilyesmit képesek vagytok küldeni szivesen felszolgáljuk a király asztalára. Sámuel bátyám, Isten nyugosztalja szives ember volt. Sem szó, sem beszéd. Rögtön befogatott és hajtatott Zsélyre. Onnan pedig Kevesebb mint 24 óra alatt olyan három kosár szőlőt szállított Gödöllőre, hogy még az angyalok is mosolyogtak volna rája. Miféle faj ez a pompás szőlő kiáltottunk fel mindnyájan.?! Arany góher, — a magyar csemege szőlők királya. Mindnyájan oda voltunk bámulatunkban. Ily remek szőlőfürtöket, ily gyönyörű mintabogyókat soha azelőtt nem láttunk. Az egész fürt, mintha szinaranybol lett volna. Öntött ara.ny sárga színe volt. A szemek egyenletesek, középnagyságuak, formásán hosszúkásak, mint a legszebb csecsbimbók. Maga a felséges kiiályasszony nem hitte el, hogy ez nem a legnemesebb Korfui görög szőlő. Ugyan haliott-e valamit tisztelt szerkesztő ur az arany góhérről és ha igen nem-e volna szives engem értesíteni, hogy e kitűnő fajra hol tehetnék biztosan szert ? Igen le fog kötelezni szives válaszával. Isten önnel Kováts Bálint. Válasz Kovács Bálint urnák. Alsó-Sápon. A magyar szőlészet nevében igen köszönöm önnek, hogy a szőlészek figyelmét az arany góhérra ráterelte. Az arany góhérról Udvardy Péter őrnagy úrtól én is csoda dolgokat hallottam. Annyit pedig szájhagyomány utján tudok, hogy Nógrádmegye nemes udvarházai más csemege szőlőt, mint az arany góhért nem ismertek. Cserhát egykori úrnői egyéb szőlőt meg se ettek volna. Talán nem is rosszul vélekezem, ha azon nemes faj borokat, melyeket Várallya és Becske vidékén a múltban termeltek, erre a fajtára viszem vissza Hogy a szanda-várallyai szőlők ezer jó és góhérból voltak kiültetve az bizonyos : Csak ahhoz fér kérdés, hogy nem-e egyszerű fehér góhér diszlett a szandai hegyek lábjában. Vagy talán az is lehetséges, hogy Nóg- rád mészdus és sugaras hegyein a góhérok kitűnő izt és gyönyörű arany szint kaptak. A kérdés denikve fel van fetve. És Reményi Károly nemes barátomat, a b.-gyarmati birót, ki egyszersmind zsélyi szőlőbirtokos aposztrofálom, hogy adjon jelzést az arany góhérról. Ha pedig szerét teheti szerezzen be számomra nehány vesszőt az arany góhérból. Nemcsak szivesen megfizetjük, de vidékünk szőlőtermelésének nyújt vele kitűnő szolgalatot. Ön pedig édes Sámuelem, szinte mozogjon. Nam lehetetlen, hogy valamely urasági zöldségesben rátalál valami gyalog, árva arany góhér tőkére. Isten önnel Dr KÍSS. Borászati hírek. — Miről beszélt Kácz hétfőn. Rácz héttői előadása egyike volt a legérdekesebbeknek. Jeles szakemberünk az agyagtalaj elkészítéséről vette fel a szót, élénken rajzolta az öreg szőlőknél a talajfertőzés veszedelmét. Majd áttért a sorok irányára, az iszapfogok jelentőségére, sor és töke távol fontosságára. Igen érdekes ismertetést terjesztett elő az amerikai magántermők és alanyok természetéről, előnyeiről és betegségeiről, végül az ojtványok koráról és
