Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-01-27 / 4. szám

6 VÁCI Hl KLAP A dug-ványok szedésénél nagyon meg kell válogatni a tőkéket. Egészséges, viruló jól és jól termő tő­kékről szabad vesszőt illetve dugványt szedni. Ajánlatos fiatal tőkékről szedni a vessző­ket. Igaz ugyan, hogy később teremnek, de állandóbbak és jobban teremnek. Az öreg tőkék vesszöioen kevés az ál- landósság. Azok a dugványok legjobbak, melyek közvetlenül a tőke feje mellől valók, mert a hegyesvesszők rügyeinek bizonyos szá­zaléka már nem tenyészetképes. Az ekkép összegyűjtött vesszőket, melyeket ősszel kell megszednünk száraz kénnel füstölt pincékben, homok között teleltetjük ki. Vagy az eddig divott szokás szerint a földben elrakjuk úgy, mint a zöldséget szoktuk. Van azonban egy teljesen ajánlatosabb módja ha egy méter mély, négyszögü tet­szés szerinti hosszú gödröt ásunk. Ebbe a vesszőket egymás mellé elhelyez­zük, azután rostával száraz homokot szi­tálunk közbe. Tetejébe pedig mintegy 20 szántiméternyi homokot teszünk. E fölé pedig földet és behancsikoljuk. Az Országos Magyar Gazda­sági Egyesület. Borászati és szőlőmüvelési szakosztálya a héten gróf Zselénszki Róbert elnöklete alatt a Közteleken ülést tartott. A szak­osztály a lefolyt közgyűlés óta első ülését tartván, az elnökséget is újra választotta s elnökül gróf Zselénszki Róbertét, alel- nökökül pedig Dobokay Lajost és báró Radonevich Tódort választotta meg. A könyvkiadó vállalati bizottságba a szak­osztály képviseletére Engelbrecht Károly borászati főfelügyelőt kérte fel. A szak­osztály behatóan foglalkozott ezután a földmivelési miniszter leiratával, melyben az oroszországi borkivitel lehetőségére mu­tat reá s az elnök, Forster Géza. Löcherer Andor, Engelbrecht Károly és Lácay László felszólalása után Rubinek Gyula alábbi határozatai javaslatát egész terje­delmében magáévá tette : 1. Intézzen az egyesület az orosz kon­zulátushoz átiratát, a borkereskedők cimei- nek közlése végett s ezeknek nyilvános­ságra hozásával hivja fel a gazdák figyel­mét az orosz borkivitel lehetőségeire és előnyeire ; 2. intézzen felterjesztést a földmivelési miniszterhez, melyben kifejti, hogy az orosz borkivitel érdekében kifejtendő akciótól csak akkor remél sikert, ha a földmivelési kormány is (megteszi erre nézve a szük­séges lépéseket, u. m. ; a) Oroszország megfelelő fogyasztó pia­cain mintaborraktárakat ál lit fel a minta­pince révén és pedig állami segélyzéssel, mely raktárak a bor- és csemegeszőlő ki­vitelt mozdítanák elő, b) a mintapincék ebből folyólag széle­sebb alapokra fekteti és termékei szövet­kezetek létesitését előmozditja, c) a magyar bor- és csemegeszőlő ter­melésnek az orosz kiállításokon való be­mutatását elősegiti s a pétervári gyümölcs-, szőlő- és borkiállitás eredményét és az ott szerzett tapasztalatokat minél előbb nyil­vánosságra hozza, d) Oroszországba irányuló bor- és cse­megeszőlő-kivitelünket vasúti és hajoszálli- tási díjtételekkel kedvezményezi, — végül: e) ha külügyi képviseletünk révén oda igyekszik hatni, hogy az orosz tulmagas bor- és csemegeszőlő-beviteli vámok oly módon leszállitassanak, melyek mellett ol- I csóbb tömegboraink is elhelyezést talál­hatnak. A szakosztályi ülés legérdekesebb pont­ját képezte a Magyarországon felfedezett ujab szölőbetegség, a Gommossa bacillaire ellen foganatositanda intézkedéseknek meg­beszélése. A nevezett gombabetegség fel­léptéről s jelentőségéről a magyar-óvári gazd. akadémia növénytani tanszékének tanára, Linhart Gzörgy érdekes előadást tartott, a melyben kifejtette, hogy a Rüsz­tön konstatált szőlőbetegség teljesen azo­nos a Franciaországban fellépett Gommose bacillaire-al, a mint erről a Fraanciaország- ból hozatott tőkéken folytatott megfigye­lése nypmán teljesen meggyőződött. A be­tegség Rusztra Ausztriából hurcoltatott be még 1892-ben s fellépte a tulajdonosok ál­tal már 1893-ban észleltetett, de mindad­dig figyelmüket kikerülte a betegség, mig erre figyelmüket újságcikkek fel nem hiv- ták. Előadása további folyamán a gomba­betegség tudományos fejtegetésébe bocsát­kozik s kifejti annak szükségeségét, hogy a zárlat nemcsak a Ruszti szőlőhegyekre, hanem mindazon vidékekre is kiterjesztes­sék, a melyek 1892 óta Rüsztről vesszőt importáltak. Egyébként a maga részéről is teljesen ^hozzájárul, sőt felette szüksé­gesnek tartja, hogy végrehajtassák előadó beterjesztett javaslata. A szakosztály kö­szönetét fejezte ki Linhardt Györgynek a tartott szép előadásért s előadó javaslatát Baros Károsy ss bááó Radossevich módo­sításával elfogadja s a következőkre hivja fel a földmivelésügyi miniszter figyelmét : 1. Ruszt határa szigorú zár alá helyez­tették, mely zár kiterjesztendő azokra a vidrkekre is, a melyek Rusztról az 1892. év óta szereztek be vesszőt. 2. E vidékek állandó szakértői felüg'ye- let alatt tartatassanak. 3. Szakértők küldessenek ki Olasz- és Franciaországba a betegség tanulmányo­zására. 4. A vessző behozatali tilalom szigorúan tartassák fenn s különösen Ausztriával vató határforgalomban szigorúan érvénye- sitéssék. 5. Az osztrák kormány figyelme hivás- sék fel a vészrd, hogy saját hatáskörében annak elharapódzását akadályozza meg. 6. Dolgoztassák ki egy népszerű füzet, melyben a betegség jelenségei ismertetnek s a füzet küldessék meg az összes közsé- gekeek. Foglalkozott a szákosztály Galgóci és Löcherer felölszólalása nyomán a bortör­vény végrehajtásával és a borfogyasztási adó behajtásánál a pénzügyi közegek; ré­széről tapasztalható zaklatásokkal, külü- nösen a mübortörvény illetőleg a szakosz­tálynak az a véleménye, hogy a bor intéz­kedéseiben teljesen megfelelő, de végre­hajtásáról gondoskodva nincs, A szakosz­tály elhatározza, hogy a kérdés tanulmá­nyozására egy szükebb körű bizottságot küld ki. melynek tagjai : Galgócy Károly, Löcherer Andor, Lácay László és Rubinek Gyula. Nyílt-levél. Tisztelt szerkesztő úr! Alsó-Sáp 1895. jan. 15. Valami tizenöt-husz év előtt történhetett, egy bátyám a. gödöllei uradalomban volt a lkalmazva. Feladatai körébe tartózott, hogy az akkor Gödöllőn tartózkodó királyi udvar számára az asztali csemege szőlőt ő szállitsa. Rendesen úgy intézkedtek, hogy a görög szigetekről, nevezetessen Korfuból rendel­ték meg a csemege szőlőket. Egy alkalommal Sámuel bátyámmal én is jelen voltam a szőllő megérkezésénél. Sámuel bátyám fitymálva jegyezte meg, hogy az ilyen gyümölcsökért ugyancsak kár a tenger sok pénzt külföldre hajigálni, merf ennél sokkal szebb, nemesebb, ked­vesebb és izletesebb szőlőt lehet összeszedni Nógrádm egy ében. Bátyám kétkedő mosolygással vágta vissza: Szeretném látni! —Légy meggyő­ződve, ha ilyesmit képesek vagytok küldeni szivesen felszolgáljuk a király asztalára. Sámuel bátyám, Isten nyugosztalja szives ember volt. Sem szó, sem beszéd. Rögtön befogatott és hajtatott Zsélyre. Onnan pedig Kevesebb mint 24 óra alatt olyan három kosár szőlőt szállított Gö­döllőre, hogy még az angyalok is moso­lyogtak volna rája. Miféle faj ez a pompás szőlő kiáltot­tunk fel mindnyájan.?! Arany góher, — a magyar csemege szőlők királya. Mindnyájan oda voltunk bámulatunkban. Ily remek szőlőfürtöket, ily gyönyörű min­tabogyókat soha azelőtt nem láttunk. Az egész fürt, mintha szinaranybol lett volna. Öntött ara.ny sárga színe volt. A szemek egyenletesek, középnagyságuak, formásán hosszúkásak, mint a legszebb csecsbimbók. Maga a felséges kiiályasszony nem hitte el, hogy ez nem a legnemesebb Korfui görög szőlő. Ugyan haliott-e valamit tisztelt szerkesz­tő ur az arany góhérről és ha igen nem-e volna szives engem értesíteni, hogy e ki­tűnő fajra hol tehetnék biztosan szert ? Igen le fog kötelezni szives válaszával. Isten önnel Kováts Bálint. Válasz Kovács Bálint urnák. Alsó-Sápon. A magyar szőlészet nevében igen köszö­nöm önnek, hogy a szőlészek figyelmét az arany góhérra ráterelte. Az arany góhérról Udvardy Péter őr­nagy úrtól én is csoda dolgokat hallottam. Annyit pedig szájhagyomány utján tu­dok, hogy Nógrádmegye nemes udvarházai más csemege szőlőt, mint az arany góhért nem ismertek. Cserhát egykori úrnői egyéb szőlőt meg se ettek volna. Talán nem is rosszul vélekezem, ha azon nemes faj borokat, melyeket Várallya és Becske vidékén a múltban termeltek, erre a fajtára viszem vissza Hogy a szanda-várallyai szőlők ezer jó és góhérból voltak kiültetve az bizonyos : Csak ahhoz fér kérdés, hogy nem-e egy­szerű fehér góhér diszlett a szandai hegyek lábjában. Vagy talán az is lehetséges, hogy Nóg- rád mészdus és sugaras hegyein a góhérok kitűnő izt és gyönyörű arany szint kaptak. A kérdés denikve fel van fetve. És Reményi Károly nemes barátomat, a b.-gyarmati birót, ki egyszersmind zsélyi szőlőbirtokos aposztrofálom, hogy adjon jelzést az arany góhérról. Ha pedig szerét teheti szerezzen be számomra nehány vesszőt az arany góhérból. Nemcsak szivesen megfizetjük, de vidé­künk szőlőtermelésének nyújt vele kitűnő szolgalatot. Ön pedig édes Sámuelem, szinte mozogjon. Nam lehetetlen, hogy valamely urasági zöldségesben rátalál valami gyalog, árva arany góhér tőkére. Isten önnel Dr KÍSS. Borászati hírek. — Miről beszélt Kácz hétfőn. Rácz héttői előadása egyike volt a legérdeke­sebbeknek. Jeles szakemberünk az agyag­talaj elkészítéséről vette fel a szót, élénken rajzolta az öreg szőlőknél a talajfertőzés veszedelmét. Majd áttért a sorok irányára, az iszapfogok jelentőségére, sor és töke tá­vol fontosságára. Igen érdekes ismertetést terjesztett elő az amerikai magántermők és alanyok természetéről, előnyeiről és beteg­ségeiről, végül az ojtványok koráról és

Next

/
Oldalképek
Tartalom