Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-11 / 32. szám
6 VAGI HÍRLAP súlyánál fogva ne szenvedjen a gyümölcs ; 7. észak felé nyitott, a többi égtájak felé pedig zárt fekvés. A ki vagy tér, vagy pedig más oknál fogva ily gyümöcskamrát nem tud, vagy talán nem akar készíteni, az legalább arra törekedjék, hogy helyisége a fentebb említett szempontoknak minél jobban megfeleljen. Minden bizonynyal hazánkban is e tekintetben sokat tehetnénk. A legjobb szőlőfajokról. Dacára annak azon sajátságos tünettel állunk szemben, hogy igaz fajborokat úgynevezett pecsenyebort, nagyban még sem igen termesztenek. Azt tartja a termelő közönség, hogy könnyebb ezer hektoliter asztali bort adni el. mint egy hordó Rizlinget vagy Traminit. Ezért aztán nem igen termelnek fajborokat és ha valaki egy-két hordóval termel is egy borvidéken, csak nem kívánhatja, hogy ezért tiz-husz borkereskedő rendezze be az üzletét fajborokra Tessék tömegesen termelni a fajbori. és biztosítom hogy akad majd kereskedő is aki arra fogja alapítani existenciáját. Ily módon azonban most már egy dilemma elé kerültünk : a termelő nem ültetheti be szőlejét fajbor termelésre mert nincs a ki fajbort termel! A közönség pedig a mely szívesen venné és fogyasztaná ezen borokat, drágá pénzen sem juthat hozzá, és kénytelen érte a pénzt külföldre küldeni. Dacára annak azonban, azt hiszem, hogy ki fogunk bontakozni ezen ferde helyzetből, a mire a legjobb segítséget éppen a filoxerra nyutja. Az ezen rovar által devastált szőlők ujra- ültetésénél már külön táblákba fogjuk az egyes szőlőfajok ültetni és nem lesz nehéz akkor lassacskán átmenni arra, hogy az egyes fajokat külön is szűrjük. Ha már aztán a kereskedő pl. a régi magyarádi bor helyett egy helyt 15—20 hordó mustosfehér bort talál és a mellett 4—5 hordó Bakatort, meg ugyanannyi Rizlinget, hát nem valószínű, hogy ő azt mind összekeveri „magyarádi bornak“ hanem inkább a Bakator és és a Rizling javát félre fogja tenni, és palackolva drágábban eladni. Ha borkereskedő igy jobban jő ki, (ami biznyos) úgy ő már jobb árt is adhat a külön szűrt borért és a többit majd megteszi a kon- kurrencia. És mily kitűnő fajborokat lehetne nálunk produkálni. A Dunántúl Bálintja, kik nye- lüje, szigetije, az ott elterjedt Muscat Lu- nel és Muscat Alexander, Arad, Várad és az Érmellék Bakatorja és Olaszrizling mind megannyi specialitást adna ; ott van Erdély a Leánykával, a fehér Burgundival és finom rajnai Rizlingével. A Sárfehér, a Tramini a Semillon mind rendkívül keresett bort adna: egy szóval a mi fehér fajborainknak még igen nagy jövőjük van. Nemes vörösbor dolgában már jobban állunk, igaz, hogy csak egy fajunk van, a Kadarka, de annak a borával már tudtunk hírre vergődni. Buda, Eger és Ménes vörösbora világhírnek örvend, igazolásául annak, hogy a közönség igen is megfizeti a nemes fajbort, csak oly mennyiségben legyen kapható, hogy az valósággal kereskedelmi forgalmi cikket képezzen. Újabb időben nagyon felkarolták nálunk a Cabernet fajokat Merlot és Verdot-val Kétségtelen, miszerint ezen szőlőfajoknak a legfinomabb vörösbor előállitására még igen nagy jövőjük van. Különös érdeme a Cabernet boroknak a nagy simaság, melyet azok már 3 éves korukban érnek el, mig a Kadarka bora nagyon sok ideig marad nyers. A Cabernet fajok, úgymint a Merlot és Verdot is nagyon száraz fekvésben nem prosperál, és ezért ezen fajokat csak oly helyekre ajánlhatom, melyekhez közel for- rásos a talaj, vagy patakok mentére, mindenesetre védve a száritó szelektől is. Ily helyeken kultiválják ezen fajokat hazájok- ban, a Girondeban is, különösen kavicsos talajban, de mindenütt viztől környezve. d) Az aszúk és félaszuk már kétségtelenül nagyon keresett termékei a borgazdaságnak. Maga azon körülmény, hogy a forgalomban levő aszú borok 3/4 része műúton készül cukor és mazsolából, mutatja miszerint nagy hiány van ezan termékben. Dacára annak a bortermelők nem karolják fel szívesen ezen ágát a termelésnek és igazi honosságot csak Tokaj-Hegyalján nyert az aszukészités. Ezenkivül Ruszton és kis mértékben Arad hegyalján készítenek aszuborokat. A fehér aszút nálnnk leginkább a Furmintból készítik, a mely meleg fekvésekben megtöpped, de ezen szőlőfaj nagyon későn érő lévén, a szüretelésével sok baj van. Nagy szerencse, miszerint az amerikai alanyon lévő oltványok 10—12 nappal is korábban érnek, a mit foszfor-trágyával még jobban lehet elősegíteni, én azt hiszem, hogy ez az aszú borok termelését nagyon ; előfogja mozdítani. Készítenek aszút még a Muscat Lunel- ből is, legújabban pedig a Muscat Ottonel- ből, a mely szőlőfaj e célra kiválóan alkalmas. Az Ottonel mindenekelőtt korán érő, úgy, hogy szeptember közepére már megtöpped, amiáltal a szüretet a legszárazabb, legalkalmasabb időben lehet tartani, a mellett bora nagyon illatos. (Folyt, köv.) H 1 R D E T É S B K •>i ZACHERLIN“-T kérjen az, kinek a különféle férgek ellen legbiztosabban és leggyorsabban ölöszerre van szüksége. Roppant elterjedése világosan szól ezen szer ereje és hatékonyságáról, melyhez hozzámérhető más szer egyáltalán nem létezik és amelynek forgalma 12 szeresen felülmúlja a más szereket. De mindig csak pecsételt és „Zacher 1“ névvel jelzett palackokat kell kérni. A/ üvegek ára 15, 30, 50 kr., 1 és 2 irt. Minden más értéktelen utánzat. IN a p ható: Intzcdy Soma. Hufnagel Imre, Haidlcld Alajos. liléin Ignác, Jlill- íiiami Géza, Tragor Ignác é* Fiánál.
