Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-08-11 / 32. szám
b2 VAGI HÍRLAP visszajöttem Magyarországba, s itt sem fogok lemondani elveimről!! ! Tanuk előtt bizonyságot, szerezvén affelől, kogy Vörös és társa izgatják a népet, kötelességem volt értesíteni And- ráss.y Miklós esendőrparancsnokot, a ki az illetőket korántsem »megfontolatlanul és alap nélkül« tartoztatta le és szállította át a váci szolgabirósághoz. Nem az én dolgom és hivatásom a váci járásbíróságnak az illetőket felmentő Ítéletét fölülbírálni. De annyit tudok, hogy fensőbb hatóságom, midőn »a nép nyugalmát megzavaró hamis próféták üzelmei«-nek ellenőrzését köteles figyelműikbe ajánlja, nem tesz a poharazás közt izgatókra nézve kivételt, a mint a nép alsóbb rétegei poharazás közben ép úgy felizgathatok, mint egy formasze- rinti gyülekezeten. Vájjon arra való e a községi hatóság, hogy a korcsmákban izgatok özeiméit ölbe tett kézzel tétlenül nézze, a mig »a hatóságok a legvégső eszközök igénybe vételére kénvszeritvék« a socialists próféták által tévútra vezetett nép ellen ? A mit teltem, im bevallom nyíltan, jó lélekkel vállalom el érte a felelősséget úgy fensőbb hatóságom, mint a nagy közönség előtt azért, hogy a községből a socializmusnak e két véresszájú, valótlan állításaikkal a »Váci Hírlap« cikkíróját is tévedésbe ejtő prófétáját rendőrileg továbbittatnom sikerölt, mielőbb a község józan népét Hódmező-Vásár- hely példájára fellázítani reá érkeztek volna. Ennyit az igazság érdekében. Biró Zoltán, segédjegyző. Andiatur et altera pars elvénél fogva Biró Zoltán teljes mértékben vette igénybe a nyilatkozás jogát. Miután azonban ezen ügy bírói ítélettel elintéztetett, részünkről is azt befejezettnek nyilvánítjuk, csupán azt jegyezzük meg, hogy ágyúkkal nem kell verebekre lődözni ... a gyógyszer ne legyen gonoszabb a nyavalyánál. Közönség köréből!*1*) Mélyen lisztéit váci polgárok ! Mint a Lőwy cég furmányosai f. hó 6-án Vácra érkeztünk. Keggelizés után egyikünk a városház alatti tőzsdébe ment szivart venni, mig másikunk künn állt meg az újságokat nézni: Erre a tőzsdéből Fab- riczy rendörbiztos lépett ki, teletorokkal a künnlevőre kiáltva : Bitang, csirkefogó, takarodj le a járdáról ! S midőn illemesen azt jegyeztük meg. hogy csendesebb figyelmeztetést is meghallunk, a rendőrbiztos egy ott álló rendőrközeggel bekisértetett a városházára, hol miután úgy becsületünkben, mint testileg bántalmaztattunk volna szabadon eresztettek bennünket. Jó a város Tekintetes hatóságának és polgárságának tudni azt, hogy bánnak el itt az idegennel. 1895. aug. 7. Veisz Sándor Goldstein Ármin újpesti, fuvaros. újpesti fuvaros. Andrássy utca 16. sz. Petőfi utca 4. sz. Levelek a narancsok honából j Róma, jul. 26. I A Tiberistöl hosszú, egyenes utca vezet a Vatikán végének. A Julius Caesar útja, *) E rovat közleményeiért a Szerkesztő felelősséget nem vállal. a Vi Giulio Cesare, topografice ugyanaz, melyen a nagy ember bevonult Rómába, mikor a gallusok elleni hadjáratából hazatért. Ebbe az utcába torkollik a Via Trión tale, a diadalmenet útja, a mely a Monte Mario hegy-völgyes vidékéről kanyarodik ide le. Ezen jöttek haza a fáradt légiók, zsákmánynyal megrakodva, ide csődült egész Róma, hogy a diadalmas győztest hódolattal fogadja, itt orditozott lelkesült- ségében a római csőcselék, melynek talán egyenes ivadéka most gomolyog ezen az úton. Valdmikor egyike lesz ez Róma legszebb utcáinak, ha majd az építési kedv megint föllendül. Most meg sok benne az üres telek, melyet az élelmes római arra használ fel, hogy esténkint oda csapja ki öszvérét és szamarát, hadd egyék össze magának annyit, a mennyi más napra szükséges. Itt van az uj templom is, Szent Joachim temploma, a melyet XIII. Leó épített a saját zsebéből, püspöki jubileumának emlékezetére. Cifra, gazdag épület, tele márványnyal és mozaikkal s tele Ízléstelenséggel. Az a suta kupola, a mely fölötte emelkedik, valóságos szentségtörés számba megy Rómában, a kupolák városában. A renaissance szellemének semmi köze ehhez a parvenu csinálmányhoz, az olasz építészet hagyományaiból nincs benne egy szikra sem. A több tagozatú vestibulum fölött hosszú oromzat húzódik el, s ebben óriási nagy mozaikmü hivalkodik, arany alapon. Eme gyenge kivitelű kép magát XIII. Leót ábrázolja piros bársony széken, amint a2 öt világrész küldötteinek a hódolatát fogadja. S mivel a csinálmány mozaikból van, századokig ott is marad, változatlanul, kop- talanul, a késő utókornók is regélvén arról hogy mily hatalmas faktor volt e világon ez a törékeny aggastyán, a ki első volt a földnélküli pápák sorában. Ha csak a szociális forradalom, vagy más ily kellemetlen De hát nekem úgy tetszik egy kis grófi jou jou ! Nem szeretem magát, hiszen gyerek, de mulattatnak az alleurjei. Aztán, hogy irigykednek rám magáért azok az ügyetlen bourgois asszonyok, ha lehetne megfojtanának egy kanál vízbe. Csak arrogáns legyen előttünk Lulu roppant arrogáns, tegyen úgy mintha meg sem látná őket, vagy csináljon minél nagyobb bolondságokat azt hiszik hogy ez zseniális és csudálják érte. Csinált is aztán a kis totum factum akkora bolondságokat hogy más közönséges embert a Lipót-mezőre importálnak érte. S azok az ügyetlen burgois asszonyok az igaz hogy jól kinevették érte. De Lóra boldog volt. Egyszer együtt kocsiztak éppen a sárga kerekű giggben. Lóra hajtott s Oroszkay görbe csipő-háttal trónolt mellette a bakon. Amint a szent-lélek utcán befordultak egy csomó közös hadseregbeli hadfi jött velük szembe porosán fáradtan a vár utcából. Hajtsunk nekik mondta a leány fölvillogó szemekkel. Hűvösre tesznek vagy elcsapnak vélekedett Oroszkay. De Lóra, mielőtt Oroszkay megragadhatta volna a gyepiüt végig vágott az ideges szürke hátán. S a bolond alatt hirtelen a hátulsó lábaira ágaskodott minek következtében a cabruolet pár percig majdnem az utca porát érintette a benne ülők hátával. Aztán neki rugaszkodott a ló mint a förgeteg, s eszeveszett módon a katonák közé rohant. A sorfal szétvált előttük s Kartách őrnagy aki a zászló aljat vezényelte úgy vágtatott utánuk mint egy neki vadult indus vezér az ellenség" után. Közbe folyton kiabált rekedt hangon álj ! álj ! mert mindjárt lelőlek. De a szürke semmi subordinációt nem ismert nem volt katona ló. Végre aztán a Kert-utcánál eszére tért, annál is inkább mert itt egy nagy helyen fel volt szedve a kövezet, s az ut fakorlattal elbaricadirozva. A leány kacagott de a mellett sápadt volt és látszott rajtk hogy sírni is szeretett volna. Magára vádja a dolog ódiumát Lulu, kérdezte remegő han- de még mindig nevetve. Oroszkay leharapta egy emperialnak a végét, aztán selypítve mondta, hogy ne, ha megjutalmaz. Megcsókoljam vagy pofon üssem, — kérdezte ártatlan arccal a lány. Akár mind a kettőt ! kacagott Lulu Az egy kis vegyest jó. Lóra megvonta a vállát. Aztán mintha a levegőbe beszélne mondta a távolba melázó szemekkel. Oh hisz gyerek még — akár az öcsémet csókolnám meg. Azzal hirtelen Oroszkay arcza felé hajúit s abban a pillanatban mikor úszó szája már közel járt a fiú homlokához — hirtelen pofon ütötte. Szemtelen, szállott nemének összes pru- deriajával és büszkeségével. Csak jutalom árán lenne képes megmenteni egy nőt a veszedelemtől. S én még azt camarakaman hercegként bámultam, pedig egy eszelős álom chihotte. Lulu kínos zavarral nevetett. Tudja e Lóra, hogy egy nötül kapott pofon váltó, amit leszokás törleszteni. Lóra lángvörös arccal csapkodta a ló hátáról a legyeket — s úgy tett mintha semmit sem hallott volna. Na hát emelte fel végre elszántan a fejét. Verjen meg" apa vagy küldjön újra zárdába. De maga takarodjék le a kocsiról, rögtön s többet ne jöjjön felénk, mert kikergetem. Oroszkay leszált, leugrott, mint valami gummi labda s dacos lépésekkel indult vissza a szentlélek-utcába. Lóra utánna nézett s a szeme könybe lábadt. Goromba voltál, szólt magához, pedig olyan jó fiú. Lulu! — Lulu. kiáltott halkan. A hadnagy vissza tekintett aztán besétált a kávéházba.
