Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-20 / 3. szám
VÁCI Hi KLAP A szőlövirág-, más virágokkal ellentétben nyert kiépítést. Mig egyéb virágoknak kelyhében, mint csészében állnak szilárdul a himszálak bokrétája, addig a szőlőnél a csésze fölül áll. Ennek a csészének szilárdul kellenék megállani a bokréta felett mindaddig, mig a himszálak megérnek és termékenyülésre képesek lesznek. Azonban két nagy ellenségbe van a virágzásnak. Első a szárazság, mely leszárasztja a fedő csészét és igy behervasztja a himszálakat virágzás előtt. A másik ellenség a nedvesség, mely le- rohasztja a csészét a himszálak beérése előtt és igy meghajlítja azokat, hogy a termékenységre képtelenekké váljanak. E két nyavalyából áll elő a rúgás, vagy meghullás, melynek következtében a fürtképződés vagy épen nem áll elő, vagy any- nyira silányul, hogy bogyók helyett csak a cipka domborodik ki. Vannak azonban egyes fajok, melyek magukra hagyva ritkán termékenyülnek: ilyenek a versdinka és a hullajtó kadarka j Az ily fajtákat legjobb változó sorokban j ültetni az okos termelőnek. Szőlőink uj veszedelme. (A gommose bacillaire Ruszton.) Ismételten volt már alkalmunk a „gommose bacillaire“ nevű uj és fölötte veszedelmes szőlőbetegségről megemlékezni, a mely mint kész veszedelem lépett föl Franciaországban. Az ismételt sürgetésekre a földmivelés- ügyi miniszter kiadta rendeletéit az iránt, hogy a jelzett betegségnek Franciaországban történt föllépése következtében szőlő- j vesszőknek a külföldről (ideértve Ausztriát is) és Horvát-Szlavonországból Magyarország területére leendő behozatala vagy az országon történő keresztülvitele meg van tiltva. Ugyancsak ez alkalommal intézkedés történt arra nézve, hogy a szőlő- és borgazdaság terén működő szakközegek a kerületeikbe tartozó szőlőket éber figyelemmel kisérjék s a mint a kérdéses betegségre vonatkozható gyanús jeleknek csupán csak nyomait is bárhol megfigyelik, a földművelésügyi miniszternek azonnal jelentést tegyenek. És ime a legújabb szőlőbetegség behur- j coltatott szőlőinkbe. Hosszas megfigyelés és bakteriológiai megvizsgálás után rájöttek arra, hogy a ruszti hires, de pusztulás- ! nak menő szőlőkben a gommose bacillaire ■ lépett föl, még pedig Wolf Lipót és fia kis- ] martoni borkereskedő cégnek Rüszt városa i határában levő szőlőjében és szőlövessző- ! iskolájában. Itt van tehát a sok más bajhoz az uj ve- ! szedelem, alig tudtunk a filloxerával és sok más csapással megküzdeni, békéden tör- ! vényszegők fittyet hánynak a miniszter rendeletéinek, mintha nem is léteznének. A tilalom dacára Ausztrián át csempészik be Rusztra az uj betegségben szenvedő vesszőket a Wolf Lipót és fiai cég, kiknek Ausztriában is van Ebenfurthban szőlőjük — a kérdéses vesszőküldeményt Francia- országból ezen szőlőjükbe rendelték — egy részét itt használták fel, a másik részét pedig a három órányira fekvő ruszti szőlőjükbe vitték és ültették ki. A folton, ahol a betegség konstatáltatott, 1892-ben Ru- pestris Martin tőkék lettek kiültetve, ame- 1 £ lyek a múlt év tavaszán Rupestris Mon- tico ával lettek beoltva. A betegség kizárólag' ezeknél konstatáltatott. Ezek a vesz- szők még más vesszőkkel együtt a Wolf és fiai cég által Franciaországból és pedig Etienne Courty saint-georges-i vesszőkereskedőtől az osztrák földmivelésügyi mi- nisterium közvetítésével szereztettek be. Mire valók akkor a rendeletek ? Azt fogják erre mondani, hog'y a betegséget behurcolták, még mielőtt a vesszők behozatalát eltiltották volna. Csak hogy ez nem áll egészen. Mert ismeretes, hogy 1892 óta black rot betegségre való tekintettel Franciaországból csakis a földmivelésügyi miniszter engedélyével volt szabad és csakis olyan szőlő- vesszőket hozzánk behozni, a melyek a miniszter által a helyszínére kiküldött szakértő illetőleg bizalmi férfiú jelenlétében a vész behurcolhatásának eshetőségét kikerülendő dezinficziáltattak. Ezen tilalmat szegték meg az illetők és e tilalom megszegése következtében hurcolták be hozzánk a gommose bacillairet. így engedelmeskednek nálunk a miniszteri rendeleteknek ! így veszik Ausztriában a könnyű olealról a magyar földmivelésügyi miniszter működését, a mely különben idehaza sem vergődött még oly tekintélyre, hogy csak a vasúti közegek is figyelembe vegyék a szölövessző-forga- lomra vonatkozó rendeletéit. A baj meg van. Már most csak azt kérdezzük, hogy elrendelték-e már a ruszti és környékbeli szőlők folytonos szemmeltar- tását, hogy intézkedett-e a földmivelésügyi minisztérium az iránt, hogy az osztrák ha- tóságnk segedelmével ne jöhessen be hozzánk idegen, nálunk eltiltott szőlővessző. Papiroson tudjuk, hogy megvan az intézkedés. mint minden a fillxera elleni vé- pekezés körüli intézkedés is de arra vagyunk kiváncsiak, hogy Ruszton és vidékén gyakorlatban végre is hajtják-e szigorú rendeleteket. Ezt szeretnők tudni. Nyiltlevelek a szőlészet köréből a szerkesztőhez. Duka. 1895. jan. 15. Tisztelt szerkesztő úr! Nem tudom fog e vissza rá emlékezni édes szerkesztő úr, azokra a gyönyörű szép szőlőültetményekre, melyeket nagyságos Rudnyánszky Kálmán ur 15—20 év előtt a rátóti és sződi határokban csinált. Mindik kiváncsi voltam a binyára ezen pompásan sikerült elletéseknek, azért sokat kérdezősködtem Rudnyánszky ur embereitől. Rudnyányszky Kálmán munkásai azt beszélték nekem, hogy ők úgy járnak el a vesszökezelléssel. hogy elletés előtt két héttel nagy vizes kádakban tisztogatják meg a vesszőket. Mindegyik munkás kap egy rósz topa, életlen kést és evvel megvakarják a venyige végét. És az ekképpen megvakart vesszőnek vég hajtásai megszabadulnak a kemény burok héjazatából igy gyorsan és biztosan áll elő a csírázás és a gyökér eresztés. Mit szól hozzá igen tisztelt szerkesztő ur. Van-e ebben az eljárásban valami?! Okosan cselekszenek-e azok az ültetők, kik vizes kádakban áztatják a vesszőket? Jó, helyes gondolat-e megvakartatni a vesszőket ? ! Ha szerét teheti érdemes szerkesztő úr válaszoljon becses lapja legközelebbi számában, szivés viszontszolgálatul, ha bemegyek Vácra fogok szolgálni néhány szem uritökmaggal. mondhatom valami különösek. Isten megáldja édes jó uramat. Tisztelője Herceg M. dukai gazda. Válasz a levélre. Hogy Rudnyáeszky úr ültetvényei kitünően sikerültek annak kulcsát mindenek előtt abban találom, hogy Rudnyánszky a kitünőbb és alkalmas talajokat használta fel az ültetésre. Emlékezzen arra a gyönyörű ratótt tábla szőlőre melynek sötét humasa szinte meg- csiklándoztatta az ember inyjét. Hozzá Rudnyánszky Kálmán mester a talajkezelésben. Hatalmasan át meg átpor- hanyitja és pedig a kellő időben, midőn a talaj minden tartalék nedvességet összegyűjt Az ő átdolgozott talajában tehát a bedugott vesszőt készen várta a meleg, a nedvesség is. a levegő szabadjárása igy tehát a szölötenyésztésnek megvolt minden feltétele. A szőlő vakarás feleslegas és haszontalan babra munka. A hol meleg van, nedvesség és levegő ott meg sem lehet a vesszőnek tiltani, hogy gyökeret ne eresszen. A vizes kád pedig éppen nem eleme a szőlőnek. A viz hidegében a szőlő soha gyökeret nem ereszt, következőleg ellensége. S vakargatással pedig könnyen sérülést eszközlünk a szőlő szerveiben, tehát nem ajánljuk. Az úri tökmagra nincs szükségünk. Egyebekben szívesen állunk kész szolgálatára. tistelettel D r Kiss 1. Nyílt-tér. Elismerés. Nyilvánosan mondok köszönetét a „bűneiére életbiztosító társulatnak'4 mivel nőm Zvakk Anna elhunytával 500 forint életbiztosítását nekem haladéktalanul kifizette. Noha csak egy éve telt, hogy biztosítottam. Vác, 1895. jan. 19. Megyeri Janos. [ ÓVA IHTÜffg A CZÉGTOKKEIt VALÓ YISSZA&fiSBK ELÖL * ^ KflZEGEIFg KÖZJEGYZŐI MEGHATALMAZÁSSAL EIS.UAE ,
