Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-06-09 / 23. szám

VAC 1 II I H LA I Vác, lcS9o. — Váci Hirlap mellsklapja. — Jtanicis lió 9. F ö 1 h i v á s. Valamely nemzetnek az összes művé­szetekben való előhaladottságát, tehát mű­veltségi fokát, nyilvános műalkotásain s műgyüjteményein kívül, főleg abból ítél­hetni meg, hogy a művészetek s műipar iránti érzék és hajlandóság azokkal fog­lalkozni, miként van annak minden ré­tegében elterjedve. Valamint a zene, úgy a kisebb képző­művészetek lélekemelő s nemesítő ha­tása ismeretes. A tűzhelynél, a család kebelében, gyakran egymás kedvéért köl­csönösen foglalkozva vele, a családi élet bensőségét emeli s apró műtermékeivel a ház bensejét diszili, a műizlést neveli és kifejleszti. Innen van. hogy valamint a család belső ételében úgy a műkedve­lők sorában is a nőknek jelentékeny és kiváló szerep jut. Mindezen szempontokból az 1896-iki ezredéves országos kiállítás XX. csoport­jának kebelében, mint önálló alcsoport­ban a hazai műkedvelők műveinek kiál­lít ása vétetett tervbe. E csoportban ki fognak állíttatni a műkedvelésképen űzött képzőművészetek termékei, tehát festmények, szobrok, a mennyiben amateurök által készítettek és a kiállijás képzőművészeti csarnokában való elhelyezésre igényt nem tarthatnak ugyan, mind a mellett a művészet bizo­nyos fokán állanak, továbbá az immár oly jelentékeny kulturális tényező gya­nánt jelentkező műkedvelői fényképészet termékei. Ugyancsak e csoport keretében fognak bemutattatni a műkedvelőknek az ipar­művészet keretébe vágó mindennemű művei, tehát a legyező- és selyemfestés, fára festés, a majolika- és üvegfestés, ía- metszés, faragás és égetés, továbbá min­dennemű női kézimunka s főleg a hím­zés magasabb műizlést és ügyességet ta­núsító termékei s általában az iparmű­vészeteknek bármely ágába tartozó tár­gyak, a mennyiben amaleurök áltál ké­szítettek. A női kézimunkának e csoportba való felvételének egy igen jelentékeny és in- teligens elemnek kívántunk alkalmat nyúj­tani műügyessége bemutatására. A kü­lönböző női tanintézetek, továbbá az ipari és házi ipari csoportok kiállításai­ban ugyanis a női kézimunka mindenütt nagyobb arányokban szerepelni fog. De mig a tanintézetek kiállítása a kezdők munkáinak és a tanmódszernek bemuta­tására vonatkozik s a különféle ipari csoportok a hivatásszerüleg, kenyérkere­setből és tárgyilag űzött ipari női kézi­munkák és a nép hagyományos és egy­szerűbb technikájú házi iparát fogja fel­tüntetni: a műkedvelők kiállításának egyik szép feladatát a müveit középosztály és a tőrangú hölgyek magasan képzett Íz­lésének, alkotásainak egybegyűjtése és bemutatása fogja képezni. A melyeknek pedig meg van az az értékök, hogy a magyar stylii ornamentika legújabb fel­karolásával ezek is egy nemzeti elemet tartanak ébren, mint egv művészi képet, melyet a múlt virágaiból és emlékeinek aranyos szálaiból himzenek meg. Van szerencsénk mindezek folytán, tiszteletteljesen fölkérni mindazokat, a kik a fentebb vázolt keretbe álló műal­kotásokkal foglalkoznak, hogy azokkal kiállításunkon részt venni szíveskedjenek. Kérjük egyszersmind, hogy eziránti szi­ves készségüket az ezredéves országos ki­állítás igazgatóságának (Budapest, Város­liget) mielőbb, legkésőbb pedig a folyó évi junius hó 31-éig bejelenteni szíves­kedjenek. Maguk a kiállítandó műtárgyak a jövő évi február hó 3l-é'-g külden­dők be. A szükséges közelebbi felvilágosításo­kat a kiállítási igazgatósága készseggel adja meg. Budapesten, 1895. április hó. Dr, Schmidt József s. k., Eöry Farkas Kálmán s. k., min. tanácsos kiállít, igaz. a XX. alcsoport-biz. elnöke. Dr. Szendrei János s. k., az albizottság előadója. Termelés a mélymivelés keresz­tülvitele után. Megismerve azon feltételeket, melynek tekintetbevételével a mélymivelés alkalmaz­ható, igen fontos tudnunk, mily növénye­ket válaszszunk a termelésre, a mélymive­lés keresztülvitele után. A fő elv az, hogy olyanokat, a melyek egyrészt képesek el­viselni az altalaj nem teljes átalakulátából eredhető hátrányokat s másrészt a még feloldatlan tápanyagot felvételét is köny- nyebben eszközük, mert bár a fagy és trá­gya kedvezően módosítják is a talajt, a növények megválasztása mégis igen fon­tos. A mélymivelés utáni termelésre leg­alkalmasabbak a kapás növények, egyrészt mert tavaszszal kerülnek a földbe, midőn a talaj megszelídült a téli fagy hatása alatt, másrészt, mert dús gyökérzetük jobban ösz- sze tudja gyűjteni a tápszereket, és azután oly savakat választ ki, a melyek a még fel nem vehető tápanyagokat felvehetökké teszik. Előnyük továbbá, hogy a felszinre jutó altalaj a kapálás folytán vészit nyer­seségéből. Különösen gyök és gumós nö­vények háládatosak a mélymivelés iránt. A kapás növényeket sikerre felülmúlják a répa-félék, melyek a mélytalajt nem nél­külözhetik. A mélymivelés iránt ugyan a gabonanemüek sem háladatlanok, de ezek nem találnak elég kész felvehető tápanya­got az uj termő rétegben, sőt a talajnak nem egészen teljes ülepedése aton veszély- lyel át járhat, hogy pld. a rozs finom hajszál gyökerei elszakadnak. A termelés azon sorrendben czélszerü, a melyben az egyes növények a mélymivelés iránt háladatosak és a mely a répa-félékből indul ki, utána a csöves tengeri, kapás növények, gabona­félék következnek. A mélymivelés által megkövetett ál­dozatok. Láttuk mily előnyökkel jár a mélymive­lés, előnyt azonban áldozat nélkül nem nyerhetünk és így foglalkoznunk kell még azon áldozatokkal, melyekkel a mélymive­lés jár. Ezek a következők. A mélymivelés mindig tetemes kiadásokat éz nagy tőke- befektetést kiván. A mélyszántáshoz mélyen járó, erősebb, költségesebb ekék szüksége­sek, és a nagyobb erőkifejtés fogatos erőnél erősebb igás állatok tartását vagy uzok jobb táplálását követeli. Trágya nélkül veszélyeztetnők a mélymivelés sikerét, és trágya vásárlása vagy a műtrágya beszer­zése nagyobbitja kiadásainkat. Ezekhez járulnak még azon költségek, melyeket néha a mélymivelés feltételeinek megjavi- tása. mint az alagcsövezés, a talajviszonyok javitása stb. követelnek, de ha azon áldo­zatokat meg meghosszabitjuk, ha a mély­mivelés módját a körülmények figyelmes tehintetbe vételével alkalmazzuk, akkor a mélymivelés előnyei messze felülmúlják a vele járó áldozatokat. Zárszó. Az organikus világban uralkodó erők képezik azon tüzelő anyagot, melylyel a természet az életnek folyton lobogó láng­jait táplálja. Ezen erők tartják föl az em­bert is, és pedig akként, hogy hatnak már testében megnyilatkozik, úgy hogy e test minden pillanatban nem egyébb mint egyensúlyban álló organikus erők összege A makrokosmok föltalálható a mikrokos- mosban sőt Schopenhauer szellemes meg­jegyzése szerint nem is más mint makraut- ropos. És ez másként nem is gondolható a filozofáló által, mint e (tény magyaráza­tára csodákat felhozni ez nem természet filozófia hanem bevallása annak hogy ki­fogytunk belőle. (Folyt, köv.) A műtrágyák mikénti haszná­latáról. A fölösleges foszforsav a felső rétegben marad és ha a talaj vegyi hatása folytán nehezebben oldható alakba megy is át, is­mét vizoen oldhatóvá tehető, mig a káli folytonosan a kilugzás veszélye előtt áll. A mi pedig különösen kálitrágyát illeti, a mellett, hogy a vele űzött pazarlás érzéke­nyen igénybe veszi a gazda erszényét, még más kárt is okoz az által, hogy túlságos mértékben való alkalmazása, bizonyos kö­zött kétségtelenül hátrányos a gazdasági kultúrnövények tenyésztésére. A kainitban foglalt, átlag 121/2. százalék minnyiségben előforduló káli, kénsav-káli és klór-káli alakjában fordult elő és ez alakjaiban gyak- an 2°/0-ra is emelkedik. A kainit egyéb tar­talma, jórészt egyenlő arányban, kénsavas magnazia és klórmagnezia, másrészt klór- natriumból (konyhasó) van összetéve. E műtrágya alkatrészeinek háromnegyed része tehát teljesen értéktelen a kultur növényekre nézve. Ehhez járul, hogy a közvetlenül nem alkalmazható magnézium- és natrium ve-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom