Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-26 / 21. szám
Váci Hírlap melláklapja. — Vác, lcSöo. Évi általános szőlőmunkák az amerikai ojtvány szőlőkben. A kötözésről. Iparkodtunk ama nagy fontosságot minél tökéletessebben kidomborítani, melyet a választások a szőlőmivelésre elvitázhat- lanul gyakorolnak. Azon általános szempontokhoz melyet edigelé kifejtettünk még egy mumentumot találunk szerfölött szükségesnek kiemelni. És ez az, hogy az európai ojtvány vesszők az amerikai alanyokból rendkívül sok tápanyagot iparkodnak felszívni, igy tehát annálinkább kell törekedni, hogy a felesleges vesszők minél hamarább a tőkefejről eltávolitassanak. Ezekhez járul még, egy igen fontos mozzanat, hogy az európai ojtványok az amerikai alanyokon rendkívül bő termékenységet fejtenek ki. Épp ezen körülménynél fogva nem győzzük a gazda figyelmébe az Óvatosságot ajánlani, hogy a termő vesszők közül is, bármennyi gyümölcscsel is Ígérkezzenek a vesszők, 4—5 vesszőnél többett semmi szin alatt ne tűrjünk meg a tőkéken. Mert éles elmüleg mondta egy paraszt vincellér, ha a munkással erején felül dolgoztatunk, adhatunk annak bort és pecsenyét eleget, elébb utóbb mégis meg kell szakadnia. Az intésnek ime tanúsága szól a szőlősgazdához is. A kötözés czélja. A természet háztartásában csak az indulhat erős tenyészetnek és virágzásnak, a mi biztosan és szilárdan érzi magát. Valamint az ember ott üti fel sátorát, ott ver tűzhelyet. hol biztos a föld lábai alatt, úgy a növényi világban is a tenyészet csak ott lehet dús, ahol a növények szilárdan és biztosságban érzik magukat, hol a szelek és viharok megtépései ellenében védve találják magukat. Ez legkülönösebben áll a szőlőre nézve, melyet a természet már a maga erejéből bajuszokkal, azaz kacsokkal szerelt fel, hogy azokkal kellőleg valamely szilárd ponthoz megköthesse magát, hogy igy e rügy- ezés és gyümölcs fejlesztés és kiépítés munkáját háborithatlanul végezhessék, A kötözés tehát először is a termés biztosításának szempontjából mulhatlanul szükséges. Szükséges pedig azért, mivel ellenesetben a szőlöfürtöket éppen virágzásuk idejében a hűvös szelek vagy hideg esők minden termékenyítő himporuktol megfosztanák, igy a szőlőfejek túlságosan meghulla- anának. Azonkívül a be nem kötözött szőlőtőkéken a fürtök kiépítése rendkívül hiányos marad. Ez okoknál fogva a kötözés egyike e legnagyobb fontosságú .szőlőmunkálatoknak. Mikor szabad a kötözést megkezdeni. Valamint a választásnál, úgy a kötözésnél igen kockázatos dolog valamely időszakot megjelölni, melyben a kötözést megkezdeni kellene. Hogy rendesen kötöztethessünk legingább arra kell figyelnünk, hogy a szőlővenyigék a 80—90 méternyi magasságot elérjek, de legfőképpen mégis arra kell gondot fordítanunk, hogy a venyigék szijjacsosságáról meg legyünk győződve. Mert ha harmatgyenge vesszőket kezdünk el kötöztetni akkor kivagyunk annak téve, hogy a venyigék, könnyen lepattannak. Ez pedig kolosszális hiba a tőkére nézve mivel a vessző lepattanás folytán a tőkék könnyen egyoldaluakké válhatnak, a mi a tőkének úgy életére, mint termőképességére nézve felette kártékonyán hat. Ha azonban túlságos nedves az időjárás, hozzá a levegő mérséklet hő foka magasan áll és igy a venyigék rohamosan nőnek, akkor azt az időpontot nem lehet bevárni mikor a venyigék szijjacsosodni kezdenek, ebben az esetben siettetni kell a kötözést, mert könnyen ki leszünk annak a veszélynek téve, hogy szapora záporok a termő himporokat mind leverik a fürtökökről és ennek következtében a termést tönkreteszik. Melyik az az időpont, mikorra a kötést be kell végeznünk. Keresztelő szt. János hetében, az az június hava 24-én. Ennek oka miatt a kötést nagyon tanácsos ezen időpont előtt bevégezni. A régi tapasztalatok amellett beszélnek, hogy nagy virágzás idején nem tanácsos a szőlőbe senkit se ereszteni, azért az általános virágzás kezdete előtt a kötözés munkáját be kell fejeznünk. A jó kötőnek mire kell vigyázni? Értelmetlen gyerekekkel vagy csacska leányokkal nem szabad a kötözést végeztetni, mert a rossz kötő szinte hóhérja a szőlőnek. A kötőnek mindenek előtt kell tudni, hogy a venyigéket összezsúfolni nem szabad. Úgy kell a venyige szálakat össze állítani, hogy úgy álljanak mint egy méh- kaptár. A levegő szabadon járja azokat. Másodszor nem szabad a szőlőfürtöket beszorítani a venyigék közé, sem a kötőszárral bekötni, azoknak szabadon kell lógni, Harmadszor nem szabad a leveleket be- gyurni a kötés közé, hanem a leveleket, mint valami gallért szabadon kell libeg- tetni, és a kötésnek azok alatt kell megtörténni, mert ha a kötésbe gyűrjük a leveleket akkor ebbe a pókok és veszedelmes pillék belerakják tojásaikat, melyek hernyókká kelve nagy pusztítást végeznek a fürtökben, és igen gyakran tönkre teszik a termést. Mire vigyázzon különösen a kötö ? Ha a kötő az előadottak nyomán végezte a maga munkáját, akkor meg két dologra terjeszsze ki a maga figyelmét. Először hogy a venyigéket a bajuszoktól teljesen megtisztogassa. Másodszor pedig arra ügyelik! áj ui s lió 26. jen, hogy a venyige hegyét vissza ne csípje mert ez által a venyige értékesítésnek és használatának vágja be az útját. M é 1 y m i v e 1 é s r ő 1. Nedvesség! viszonyok. A talaj viszonyok mellett igen fontos a a talaj nedvességi viszonya A mélymive- lés sikerét mindig megakadályozza a tul- nedvesség. Nedves talajon ugyanis, ha ez kötöttebb, nem eszközölhetjük a lázitást, de ha már lázitottak és a talajt, ez a nedvesség miatt mégis vissza nyeri tömöttsé- gét. A viz gátolja a levegő behatolását, akadályozza egyes anyagok fölborulását, és még azon hátránynyal jár, hogy a termő feltalaj helyett a tényészetre kedvezőtlen, nedves altalaj jut a felszínre. A túlságos nedvességet alagcsövezéssel kerülhetjük el. Trágyázás. A mélymivelést azért veszszük igénybe, hogy dúsabb termésre tegyünk szert, a mit úgy érhetünk el, hogy földünket bőven trágyázzuk. Habár a levegőnek élenye is elősegíti az oxidátiót, továbbá a levegőnek a viz által elnyelt szénsava növeli a viz oldó képességét, és úgy elősegíti a föl nem vehető növényi tápizeknek fölvehetőkké vallását. A mélymivelést mindazon által trágya pótlónek nem tekinthetjük. Nem, kogy kevesebbre éppen több trágyára van szükség, mert bár huja termésű liget talajokon trágyázás nélkül is bő termést nyerhetünk, ez kivételnek tekinthető, mig a mélymivelés által jobban kihasznált talaj a tápszereknek, bővebb pótlását igényli, A trágyázás mennyisége bizonyos körülményektől függ, ilyen maga az alap talaj minősége is, ha ugyan is ez a feltalajhoz hasonló, akkor kevesebb trágyát igényel, mintha kedvezőtlen anyagokat tartalmaz. (Folyt, köv ) A műtrágyák mikénti használatáról. A műtrágyák kiválasztása csak gondos vizsgálatok és kísérletek után kell, hogy történjék, s e vizsgálatoknak különösen arra kell irányozva lenni, hogy miféle növényi tápanyagokra van különösen szüksége a talajnak. Ha ezt a gazda figyelmen kívül hagyja, kissebb vagy nagyobb mértéke a trágyapazarlásnak okvetlenül bekövetkezik. Ideje tehát erre figyelmeztetni különösen most, midőn a gazdasági termékeknek eddig még soha sem tapasztalt értékcsökkenése minden fölösleges kiadás elkerülésére ugyancsak félreérthetlenül figyelmezteti a gazdát. A trágyázási elméletek története és a műtrágyák alkalmazása bizonyítják, hogy ezekkel ép úgy vagyunk, mint a ruhákkal: a divatnak vannak ezek is alávetve. Még Liebig ideje előtt kevéssel a mész- és márga-elmélet uralkodott mindaddig, a mig tulságba végre estek vele és belátni kény-
