Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-05-19 / 20. szám
A választásról. Hány hajtás hagyandó meg a tőkéken. A hajtások számát minden esetben azon metszési rendszer szabályozza meg és dönti el amelynek értelmében széleinket növeljük. Ha például sima, vagy világos szemű tőke mivelési, rendszert követünk ebben az esetben, legfeljebb 5 szál hajtást türünk meg a tőke fején, de mindig úgy, hogy ezen öt szál hajtás környös-körül emelkedjék ki a tőkéken. Azonban az okos gazda avval is ’megelégedhetík, ha csupán négy szál hajtást tart meg a tőke ellentétes oldalain. A rövid csapos metszés hajtásai. Ha rövid csapos a metszésünk, akkor már szükségképpen az első választás alkalmával meg kell hagyni először is a két csap hajtásait, azon kivül megmarad a töke fején azon két hajtás, melyeken a bekövetkező esztendőben az ugarcsapokat készítjük és mindezeken felül meghagyjuk biztosításul még egy hajtást, de a melyet későbben, ha az ugarcsapnak hagyott, hajtások szép fejlődésnek indulnak el is tá- volithatunk. Választás a hosszú csapos növelésnél. A hosszú csapos növelésnél a hajtások számát, már a csapok hosszúsága határozza meg. Ugyanis a hány termőszeme hagyjuk meg a hosszúcsapokat először is annyi hajtást meg kell hagynunk a csapokon Ezen kivül még kell hagynunk két hajtást az ugar csapokból, két hajtást pedig arra a célra kell fentartanunk, hogy azokból jövő esztendőben ugarcsapokat képezzünk, ezenkívül meg kell hagynunk egy biztosítási hajtást a nem reméllet esetekre. Milyen munkásokat bocsássunk a választáshoz. Miután a választást, mint ismételten hangsúlyozzuk erők megtakaritása szempontjából végeztetjük a szőlőkben nagyon természetes tehát, hogy ahhoz értő emberek nélkül ezt a munkát végeztetni nem lehet. Nincs szerencsétlenebb szőlömivelés, mint a választást gondatlan gyermekekre és fecsegő lányokra bizni, kik a választás által valóságos hóhérolást követnek el a tőkéken. Ennélfogva tehát a választáshoz csak is oly munkásokét lehet bocsátani, akik a metszést végezték. Vagyis olyanokat kik tisztában vannak avval a mivelési 'rendszerrel, melyet a gazda a szőlő metszésében követ. Mily időben kell végezni a választást. Az is nagy fontosságú a választási munkában, hogy mily időtájban végeztessük azt. Annyi bizonyos, hogy mielőtt a fürtök a fakadásokból ki nem ütődnek a választás munkáját végeztetni egyátalán nem szabad. De nem egyedül a fürt kiütődése irányadó, hanem ezen kivül figyelemmel kell lennünk a hajtások nagyságára is. Amiért egyátalán nem tanácsos a választást hamarább megkezdeni, mig a hajtások magassága legalább is 35—40 centimétert el nem ért. De ha a hajtások, már ezt a magasságot is elérik, még ekkor is kisértelet kell tenni, vájjon a hajtások birnak-e már annyi szíj - jacsossággal, hogy a karókhoz könnyen oda köthetők, anélkül, hogy elpattannának Mert, ha a hajtások könnyen elpattannak a tökefejról, akkor a munkásokat bármily értelmesek legyenek is a szőlőkbe bebo- csátani őket nem szabad. Mit kell a választásnál különösen megvigyázni ? Különös figyelemmel legyen a szőlősgazda az éjszaki szelek járására, mert ha azt tapasztalja, hogy gyakori éjszaki, vagy éjszaknyngati szélrohamok járnak, akkor ugyancsak iparkodni kell a gazdának, mert a széláramlatok ugyancsak hamar behordhatják a tőkehajtásokat és igy felbecsülhet- len nagy kárókat okoznak a szőlősgazdának. A gondos gazda mire ügyeljen a megválasztásnál. Miután a választási műtét egyik főcélja a tőke megkimélésén kivül az erős hajtások létesítésében is fekszik, ennélfogva a gazdának utasitani kell az ő munkásait, hogy, hogy már a választás alkalmával iparkodjanak legalább is egyszer karóhoz kötni, mind azon szálhajtásokat, melyek a többi hajtások közül kiemelkedne. Ezen magasabb hajtásokat pedig mindjárt a választás alkalmával azért előnyös megkötözni mivel ezen hajtások erődusak, igy hamarább beérnek, termőrügyekben és úgy a bujtásolás valamint az elletes céljaira sokkal alkalmatosabbak. Esős időben végezziik-e a választást? Nedves, sáros időben, ha csak a dolog nem túlságosan szorítja a gazdát választókat ne küldjön a szőleibe. És pedig azért nem, mert a munkások igen megtapossák a S7.őlőföldjét és ha hirtelen szárazság következik be egész éven keresztül rósz munka lesz a szőlőben. De ezen kivül van még egy másik fontos ok is, mely nem javallja az esős időben való választást, mert ilyenkor a hajtások nagyon megkocsonyásodnak, felette érzékenyek, s mindjárt az első érintésre, gyümölcsöstől együtt lepattanak, minek következtében kettős károsulás éri a gazdát. M é 1 y m i v e 1 é s r ő 1. Homokos talajban. Homokos talajnál azonban a mélymivelés előtt néhány körülményre különösen figyelnünk kell. Az igavonó állatok és az eketalp által gyakorolt nyomás folytán u. i. a feltalaj alatt egy tömöttebb homokos réteg képződik, mely az által, hogy a vizet nem bocsájtjaát az alatta elterülő homoktengerbe előnyös a feltalajra és igy a termésre is. Az esők folytán a talajra jutó nedvesség a gyökerek mellett marad akkor midőn arra a növénynek leginkább szüksége van. Ezért nagyon meg kell fontolnunk, feltörjük-e ezen tömöttebb réteget. Mielőtt e kérdést taglalnék még egy más esetet kell felemlítenünk. Előfordulhat u. i. hogy a feltalaj alatt vékony anyag réteg van mely szintén megakadályozza a nedvesség rohamos leszivárgá- sát. Az előbb említett esetben nem lehet a mélyítő szántást igénybe vennünk, anélkül hogy a talaj, termőképességét ne veszélyeztetnék. Meg kell elégednünk az altalaj porhányitással. Igaz, hogy a csekély feltalaj nem nyújthat oly kedvező feltételeket mint a homokos mély talaj, mert itt sem a gyökérzett nem lehet oly elterjedt, sem a harmat képződés oly dús. Azért ha a feltalaj elég mély úgy ezen tömör réteg feltörésén nem kockáztatjuk, csekélyebb feltalaj mellett azonban arra kell törekednünk hogy a tömörebb, de fellázított altalaj hatását kiegyenlítsük amit úgy érünk el hogy a feltalaj humus tartalmát lehetőleg növeljük. Ha pedig homokos feltalaj alatt agyagos vagy márgás altalaj van. úgy leghelyesebb lesz a mélyítést, az al és feltalaj összekeverésével alkalmazni. Homokos feltalajnál azonban az altalaj is befolyással van a nevelés módjára, a mennyiben, ha az altalaja jó minőségű és a feltalaj szegény, úgy egy mélyen járó ruhadió alkalmazásával a feltalajt az altalajjal összekeverjük. Ha még mélyebbre akarunk hatolni altalaj porhanyitót alkalmazunk ruhadió mellett. Az altalajban káros vasve- gyületek is fordulhatnak elő, ekkor Rayol- ekével vagy kettős szántással felszínre hozzuk az altalajt és kitesszük a levegő hatásának, mely alatt a káros vegyületek oxidálódnak és ekkor egy grúbber eke és istálló trágya alkalmazása mellett a feltalajt az altalajjal összekeverjük. A talaj továbbá lehet középkötött minőségű, akkor is tekintetbe kell vennünk az altalaj minőségét. A középkötött talaj alatt könnyen szétmálló, kevés vasvegyületet tartalmazó altalaj fordulhat elő, ekkor ha csekély a feltalaj egy mélyen járó ekét vagy ruhadiót vesszünk alkalmazásba és az altalajt a feltalajjal összekeverjük. Mélyebb szántásnál itt is Rayol ekét vagy kettős szántást alkalmazunk, de az altalajt csak olykor keverjük össze a feltalajjal, ha az a légköri behatásoknak ki volt téve, és erősen volt trágyázva. Televényes feltalajban. Ha a feltalaj humusban gazdag akkor az altalajt előbb porhanyójuk, és csak las- san-lassan őrzi szántással keverjük össze a feltalajt az altalajjal. Ha közép kötött talaj alatt agyagtalaj van, melyben nincsenek káros vegyületek, igy nem kell bevárnunk az altalaj teljes lazítását, hanem az altalaj perhanyitóval lázitjuk, és a következő évek_______________________________ VA CI HÍRLAP 5 ^ ^ ^ — Váci Hirlap melléklapja. — Vác, 1895. NI áj cis hó 19.
