Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-05-05 / 18. szám

V A C I HÍRLAP 3 verlársa emelkedett fel és kért engedel- | met. a soron kívüli szólásra, mit a köz- , gyűléstől megnyerve, ő a. maga részé- j ről is meleg hangon méltatta azon er- nyedetlen buzgalmat, melyet Krakker Kálmán a telep létesítése körül kifejtett és a mit oly kitűnő siker koronázott; ép azért amaz indítványt tette meg, hogy necsak a legfelsőbb elismerés által legyen Krakker kitüntetve, hanem miután mun­kája és fáradalma gyümölcsét első sorban is a város polgárságának vagyonosodá- sát fagja előmozdítani, azért a képviselő testület is jegyzőkönyvileg fejezte ki j érdemeinek elismeréséi. Ezen indítvány | egyhangúlag elfogadtatván a képviselő testület ülése bezáratott. Levél a szerkesztőhöz. Tekintetes Szerkesztőség! Egy Vácott lakó kartársunk és jó bará­tunk kitele.pedett, és Árpád ősapánk utcá­jában ütötte fel tanyáját. Erőnek erejével váci polpárokká akar bennünket tenni. A város fejlődéséről, szépségéről, rendezett­ségéről tündér mesékbe illő fantáziával csoda dolgokat képes mondani. Az elmúlt év nyarán elhatároztuk végre többen e csoda dolgok megszemlélésére esetleg alkalmas házikók megvételére. Fent megnevezett utcába érve egy kis Zephir Is lengedezett, egyszerre megfeled­keztünk, hogy emberlakta területen járunk, minden nagyobb képzeleti megerőltetés nélkül azt „Saharába“ tévedtünk midőn a „Samum“ virtuskodik. Minden jó lélek di­cséri az urat, merre járunk ? Szemeinket bekötöttük, szájainkat betömködtük zseb­kendőinkkel, mert csak így haladhattunk előre, nyitott szemmel nem láttunk, léleg- zeni nem tudtunk, porfelleg által voltunk eltemetve. Szembejövő bennszülöttek világosítottak fel, hogy ezen utón jöttek be Árpád ősapánk hadai Vatium elfoglalására és ezek verték fel ennyire az utca rögét, mely sokszor a napot is elhomályosítja, de a hazafiúi ke­gyelet tiltja ezen őskori jellegen változtatni. Végre célhoz értünk, de Uram Jézus minő állapotban! Csak a Vezúv lávája által el­temetett Pompejum és Herculónum kiásott lakosai nézhetnek igy ki. Fürdőzés után némileg magunkhoz térve barátunk men­tegette a várost, az utcát, az adminisztrá­ciót és az egész ódiumot a hosszú száraz­ságra keszte. Különben is azzal vigasztalt bennünket, hogy az utcát már jövőre aszp- haltozni és faburkolattal fogják ellátni, sőt nagyobb hitelesség okáért öröm ragyogó arccal felmutatta az évi polgármesteri je­lentést melyben több igen sok szép dol­gok között az Árpád-utca kövezése is programba volt véve. No de már ennek | hitelt adtunk, mert nyomtatásban láttuk. Eljöttünk e héten újra, hogy lássuk a változást és pedig egy essős nap után. Változást ugyan láttunk, de nem volt benne köszönet, olyan vendég marasztaló sárra akadtunk, hogy a Hortobágy ehhez képest valóságos parkett. Cipőink minduntalan le- kivánkozott lábainkról és utoljára is vállra vetve mezítláb tettük meg utunkat. Az igaz, hogy ez utón még gazdag ta­pasztalatokat is gyűjtöttünk. Láttuk, hogy lehet az utcán szemét lerakodó helyeket létesíteni. Az egyes háztulajdonosok az ud­var szemetével, állati nyers hulladékdkkal, baromfi tollal, erőszakos halállal kimúlt macska és kutya eltakaritatlan tetemeivel elegyesen töltik fel az utcát, mely tudva­levő dolog a közegészségnek rendkívül ja­vára válik. Láttuk nagyreményű csemeté­ket kik a fa-ipar terén nagy gyakorlott­ságot és ügyességet fejtenek ki, remek metszésekkel látják el az utca élő fáit, mely ezek után tüzelő anyagnak nagyon alkal­mas. A házak falazatai művészi kivitelű freskókkal láttatnak el, egész díjtalanul a háztulajdonosok nagyobb lelki gyönyörű­ségére, sőt a Kömives ipart is nayyban előmozdítják, mert naponta gondoskognak, hogy a ház vakolatát ne az idő vas foga rágja le. Hogy azonban igazságos és méltányosak legyünk egy nagy előnyéről nem szabad megfeledkeznünk nevezetesen az éjjeli vi­lágítás kitűnő holdtöltekor. Háztüznézőbe tett kirándulásunkat azon­ban még sem sajnáljuk, mert egy szép ta­pasztalattal gazdagabbak lettünk ; Míg ugyanis hazánk fővárosa a milleniumi nagy ünnepély alkalmából mindent átváltoztat sőt még olyan utcákat is rendez, melyet még az adóhivatal sem ismert, addig itt Vácott nehány kilométerre e mozgalmas képtől úgy látszik elvül tűzték ki, hogy éppen ezen ezredéves ünnepély alkalmából j hagyni kell mindent, hogy ezáltal eredeti­ben lássák az idegenek, hogy nézett ki Vác város ezen része a honfoglalás alkal­mával. valóban érdekes harc lesz, hogy melyik elv lesz a győztes. Vácért lelkesülő barátunk ezen tapaszta- | latok után tudtára adtunk hogy nagyon j megvagyunk a látottakkal elégedve, de magunknak ily körülmények között az itteni lakásokból nem kérünk. Tisztelt szer­kesztő ur. Mint aki Vác város fejlődése és emelkedése érdekében mindent elkövet, vegye ezen sorainkat lapjába és hivja fel az- illetékes körök figyelmét azon fontos körülményre hogy a városnak nem csupán belterületere kell minden erejüket összpon­tosítani hol már minden talpatnyi tér bevan építve, hanem a külső sorokra is gondol­janak, mert ha ezen utcák csak némileg' is rendezve volnának a fővárosiak rajával te­lepednének le, illetve házakat vennének, azokat kényelmükre átalakitattnák (mert erre a házak kerttel vannak ellátva és nem drágák, a levegő pedig szabadabb mint a város belterületén) úgy, hogy egy két év alatt a jelenlegi rozzant házikók helyett uj díszes házsorok emelkednének. Mig ha Pató Pál uram bátyámmal tartanak az az egy kettő is megszökik ki már letelepedett. kiváló tisztelettel Több letelepülni óhajtó bpesti lakos állami hivatalnok. Helyi és vidéki hírek. — l>r. Hó maii Ottó kir. tanácsos, ! tankerületi főigazgató, f. hó 2-án váro­sunkba érkezett, hivatalos teendőinek el­végzésére. Miután egyes osztályokban az előadásokat meghalgatta és a szertárakat megvizsgálva megelégedésének kifejezése után székhelyére utazott. — íAkiivő. Melion Mór magy. kir. ál- lomvasuti hivatalnok f. hó 9-ikén délután 5 órakor a domb-ban vezeti oltárhoz Dworschak Micikét Dworschak Ferenc ál­lomásfőnök leányát. — Újhelyi kanonok a kÖAga/.díiság- ért. Vá rosunk derék szülötte, Újhelyi Ist­ván székesegyházi kanonok és alsóvárosi pleb mos a város polgársága iránt való nemes érzületének újabban ismét meglepő szép bizonyítványát szolgáltatta. Ugyanis közgazdasági célokra három rendbeli ala­pítványt tett. Először kétszáz forintot adott azon célra, hogy ennek évi kamataiból a szegényebb sorsú polgárság számára a vá­rosi faiskolából ingyenes gyümölcsfákat osszanak szélylyel. Kétszáz forint alapít­ványt pedig azon . célra tett le, hogy a selyembogár tenyésztés városunk lakossága között meghonosittassék. Harmad sorban kétszáz forint alapítvány a méhészet cél­jaira tett le, hogy ezen alapítvány kama­taiból a váci szegény polgérok között méh- kaptárok ingyen osztassanak szét, hogy azok kedvet kapjanak a méhtenyésztéshez. Sok ily derék fiat adjon az Isten ennek a városnak, akkor a polgári vagyon gyors gyarapodása és földmivelési iparunk ro­hamos fejlődése minél hamarább be fog állani. Ily nemes utón vette meg az egyház Európa polgárisodásának alapját. — liiráiiduliisok a ltuUiha. Nyári szórakoztatásunkról úgy látszik már kollő- leg lesz gondoskodva. A propeller minden vasárnap délután kitszer és fog közlekedni a Büki sziget vendéglőjéhez, hol ezen cél­ból már egy szilárd kikötő-hid is lett fel­állítva. Ezen jó levegőjű, kies helyre nem­csak a váci polgárság, de a vidéki kirán­dulók is nagy számmal fognak ellátogatni Jó magyar zenéről, és igazi jó magyar bo­rokról már van gondoskodva. — Tavaszi (‘pitkezésck. A nagyobb építkezések rendesen tavaszszal szokták kezdetüket venni, tömegesebb építkezésekhez azonban az idén sincs kilátásunk. A gőz­malom nagy raktárain kívül egyelőre csak Monszpart József fogott újabb munká­hoz, ki Elorián-utcában fekvő ácstelepére építtet egy nagyobb szabású földszinti épületet. — Tanuló kerestetik. Haidfeld Ala­jos főutcai füszerkereskedöbe tanulóul azon­nal felvétetik egy egészséges, jól fejlett fiú, ki életének legaláb is 13 évet betöl­tötte. — Mözgyiilés. A váci „I. Általános Ipartársulat“ május 12-én rendes évi köz­gyűlést tart. — Faiskola bizottság köszöneté. A városi faiskolai bizottság tagjai az elmúlt hétfőn Vörös Károly vezetése alatt tiszte­legtek Újhelyi István kanonoknál, hogy előtte rorró köszönetüket tolmácsolják azon nagylelkű alapítványokért, melyekkel pol­gártársai anyagi helyzetét előmosditani szándékozik. — Ez alkalommal Vörös Ká­roly alapos ítélkezéssel mutatott reá azon fizikai lehetetlenségekre, melyek városunk­ban a selyemtenyésztés útját szegik be, azért oda iparkodott hatni, hogy a nemes adományozó a selyem tenyésztés céljaira le­tett 200 forintnyi összeget vonja el eredeti céljától és engedje meg, hogy ezen össze­get a faiskala telepen megfelelő kőkút állitas- sék fel, melyre annyira égető szükség van. Újhelyi szívesen adta beleegyezését az ala­pítvány emez átváltoztatásába, fentartotta azonban a maga számára, hogy a közel jö­vőben erre a célra újabb alapítványt te­hessen. — üíelirolog. E. hó 2-án d. e. 11 óra­kor fejezte be dicső életét Kucserik Sán­dor, a kegyes-tanitórend nesztora, nyu­galmazott házfőnök és igazgató-tanár, a koronás arany érdemkereszt tulajdonosa,

Next

/
Oldalképek
Tartalom