Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-04-28 / 17. szám
Vác, 1895. — Váci Hirlap melláklapj a. — Április fió 28. Évi általános szőlőmunkák az amerikai ojtvány szőlőkben. Első kapálás. Rudnyánszky Kálmán jeles szőlészünkkel történt az ötvenes évek elején, midőn a csörögi Lipvonicky szőlőt kellett volna átvennie grf. Schönborn uradalmi kormányzójával, Jászaival a kitűnő gazdászszal Bécs egyik előkelő kavéházában, mely egyszersmind a bécsi magyarok rendes mutatkozó gyülhelye volt találkozott össze. — No uram öcsém! szólt az öreg Jászay jóakaratulag Rudnyánszkyhoz, hát csakugyan elmegy és komolyan, azért az ország szőlőért itt hagyja ezt világvárost Bécset, Ha csakugyan úgy van, mint igaz magyar barátja jövő életpályájához egy nagyfontosságú tanácsot adok én magának. Ez a tanács pedig egészen egyszerű mely nem áll egyébből, minthogy a szőlőt jól kell kapálni, mivel a szőlőnek először is, és másodszor is, valamint harmad- szorismindenekfelettkapálásra van szüksége. Ezt a tanácsom melyet, ha megfogad számadását okvetlenül megfogja találni. Rudnyánszky Kálmán természetesen nem tartozott az afféle magyar emberek közé, kik a jó tanácsot egyik fülükön beeresztik a másikon pedig kieresztik. Miért is nemcsak a jó tanácsot, hanem annak az értelmeit is elakarta hozni magával Csörögbe. Azért eljövetele előtt elment Vöszlauba, szemügyre vette itt a legjobban miveit szőlőket, ás a melyik legjobb karban állott, felkereste annak a gazdáját és megkérte a vöszlaui svábot, hogy tanitsa meg ötét drága pénzen jól kapálni. Németnek teljes világ életében volt is, van annyi esze, hogy ahol pénzt kereshet, nem hagyja magát kétszer sem instal- tatni, hanem az első felszóllitásra vette a kapáját és szólt: No jöjjön uram velem. Rudnyánszky azután a szőlőbe érve megállt az állás kezdetén. A sváb pedig kezébe vette a kapát, megmutatta mely milyennek kell a jó kapának lenni, hogy kell annak kinézni. Milyen fogása legyen a kapának, hogy kell avval a kapálás álkalmá- val elbánni Egy pár napi izzadságos munka ntán, melyben Rudnyánszky becsülettel megállta a sarat, a kapálás minden fortélyát eltanulta. Mikor aztán Csörögbe megjött és sort fogott a sződi tótokkal a kapálásban, ezek olyan szemet meresztettek, mintha a világ egyet fordult volna velők. Mert Mátyás király óta még hírben sem igen történt meg Magyarországon, hogy egy úr, ki a diplo- matia légkörében cseperedett fel kapálásban ki fogjon a sződi paraszton. No ez az úr aztán nem fog kipusztulni a csörögi határban, mondogatták a még egyre bámészkodó sződiek'. Persze aztán, nemcsak Rudnyánszky nem pusztult ki, hanem a sződiek is úgy megtanultak kapálni, hogy ma holnap a maguk határába kapálják be az egész környéket. Fontossága a kapálásnak. A rejtelmességeknek egyátalán nem vagyunk barátai tehát tisztában kell lenni, miért annyi fontos a szőlőmivelésben a jókapálás. Az egész nem vala mi boszorkányság. A növények, igy tehát a szőlő élettanából tudjuk, hogy a növények csak ott tenyésznek, hol meleg, nedvesség és tápanyag van. — Már pedig ott, hol nincs mély talaj mivelés, hol a kapával becsületesen meg nem porhanyitjuk a földet, hol teljesen lazává, porhanyóvá nem kapálják a föld kérget, ott a napsugarai nem járhatják keresztül, kasus a föld kérgét, következőleg ott igazi tenyésztő meleg soha nem lehet, oda tovább az esők harmatok, légköri csapadékok nem ivakodhatnak kellőképen be. ott nem raktározódik be a nedvesség, ott tehát nincs is igazi jó tenyészete a növényzetnek. De továbbá maga a tápanyag, a trágya csak akkor képződik által igazi humussá, termőföldé, ha mély művelés, erős kapálás által egész lazává, porhanyóra tétetik. A trágyába létező táperők, csak is ott és úgy oldódnak fel legtökéletesebben, hol kellő felforgatás és átdolgozás utána légköri nedvesség és a meleg feloldó ereje által úgy szólván vegyi elemeikre bontatnak fel. Mikor történik az első kapálás ? Igen fontos szerepet játszik a szőlők, mivelésében, hogy mely időtájban végezzük az első kapálást. Az nagyon is természetes dolog, hogy a szőlő a füvet és gazt egyátalán nem szenvedheti. Mihelyt tehát gyom kibújik a földből, a fü lepni kezdi a szőlőt, a kapásokat azonnal be kellene állitani a szőlőbe. Csakhogy annak a sietésnek az óvatatlan gazda borosán megihatja a levét, mert jöhet egy dér. vagy tavaszi utó fagyás és a frissen bekapált szőlőnek összes hajtása a fagy által pörkölteinek össze. A három fagyos szent előtt tehát igen kockázatos a szőlőt bekapál tatni. De ha a szőlő mély talajú és dús termő erőben van nehogy a gaz túlságosan sokat ártson a szőlőnek okkal módal meglehet a kapálást hamarább is ejteni. Mit kell a szem elöt tartani ? Figyelje meg a gazda okosan az időjárást, ha a hűvös időjárás uj holddal kezdődik akkor el lehet rá készülve, hogy holdtöltéig a hideg foka folytonosan nőni fog. A hold ezen szakában tehát a gazda óvakodjék a kapálástól. Ce ha uj holdal tartós meleg idők köszöntének be úgy nincs mit félni a közelgő fagytól Ida pedig hold fogytán jelentkezik hűvösebb idő, úgy óvatosan, kévés napszámossal meglehet a füvesedett szőlő kapálását kezdeni. Azonban avval az elővigyázattal, hogy délelőtt a sölő laposabb részeiben, délután pedig a partokban végeztessük a kapálást, így fagyás esetén mérsékeltebb károsodásokat szenvedünk. Fagyon szenteken túl, az az május 14-dik napjánál továbbra hagyni a kapálás kezdetét, semmi esetre sem tanácsos. Milyen kapát használjunk ? Erre a kérdésre igen bajos a felelet. A mely vidék lakossága nem egyszeregy bizonyos fajta kapához hozzá szokott, nagy baj attól már ismét elszoktatni. Különben is a hegyi vidékek természete és változatossága hozta be egy, vagy más ponton egyik,'vagy másik fajta kapát, azért mindegyik fajta mellett lehet a jó munkásnak becsületes kapálást végezni. Csupán arra kell üg'yelni, hogy különösen amerikai ojtványok között ne igen használjuk szegletes hegyű kapákat, hanem minden esetben kerek kapákat, melyekkel a munkás nem egy könnyen ejthet karcolást a tőkenyakakon, hacsak a legkevesebbet is vigyáz. Mi a kapálás fortélya? A kapálás fortélya egészen egyszerű. Ez pedig nem más, minthogy a kapás a barázdába állva először a bal lábát tegye előre, jobb kezében fogott kapát pedig mélyítse eg'észen fokáig a barázda jobb oldalába annyiszor, mennyiszer egy lépésnyi földet jól átdolgozott. Azután a jobb lábát tegye előre és a baloldali részben mélyitse a kapáját mindaddig még az előbbivel egyenlő részt fel nem dolgozott és igy menjen lépésről lépésre. A mély művelés. — Folytatás. — A mélymivelés alapföltételei. Mielőtt azonban magára a mélymüvelésre térnénk, ki kell terjeszkednünk bizonyos tényekre, melyek a tnélymüvelésnek nélkülözhetetlen előföltételei. A mélymüvelést magát mindenütt megelőzte már a talaj- művelés. Feltalaj képződése. A talaj művelése, a művelési eszközök, a trágyázás és a levegő behatása folytán a talajban egy felső talajréteg az úgynevezett feltalaj képződik, melyet humus gazdagsága, porhanyóssága és a levegővel való közvetlen érintkezése alkalmassá tesz a növényi tenyészéletre. Tulajdonképen e feltalaj a növények álláshelye, de ha a feltalaj csekély, úgy a gyökerek az alsóbb talajrétegbe, az u. n. altalajba hatolnak. A talajnak ezen másik része az igavonó állatoknak és a talajművelő eszközöknek nyomása, valamint természeti sajátságai folytán tömötteb, minek következtében csak úg'y hatolhatnak lejebb a növények gyökerei, ha az altalajt lazítjuk, és a feltalajhoz hasonlóan művelés alá vesszük. Az altalaj átalakítása más te-
