Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)
1895-01-13 / 2. szám
VÁCI hírlap 5 8 frt. Nyugtakészlet 19 frt 46 kr. Összesen 772 frt 9? kr. Múlt évi vagyon 803 frt 63 kr. Jelenlegi vagyon 773 frt 97 kr. Vagy oh csökkenés- 29 frt 96 ki*. Natonek Dezső egyl. titkár. Braun Ignácné egyl. pénztárosnő. Ezen tételeket megvizgálták és helyesnek találtuk : A számvizsgáló bizottság : Fleischman Nándorné. Illofsky Antal né. Kohlman Mórné. — Nagy bccsii munka. Megkésve vettük Lányi Ernő hézag pótló remek müvét a szabadkézi rajz tanításának módszeréről. E jeles műre a tanárok gyárosok iparosok és müveit családapák figyelmét felhívjuk. — Dia/6 felügyelők kerestetnek fix fizetéssel az „Első biztositó intézet katonai szolgálat esetére József főherceg védnöksége alatt m. szövetkezet“ részére. Az eddigi foglalkozást feltüntető és fényképpel ellátott ajánlatok f. év január 25-ig nyújtandók be nevezett ipazgatósághoz. {Budapest, Erzsébet-tér 1. szám.) — A görög parlament í’uresaságai. Athénből írják, hogy kevés dolog mulatságosabb a világon az ottani parlament kormánypárti képviselőinek viselkedésénél, ezek az urak jelen vannak ugyan a parlamentben de alig van évenként két beszéd a melyet ők végig hallgatnának. A buffet- ben csevegnek és szivaroznak és a haza körül szerzett érdemeik abból áll, hogy a hogy a pokol feuekéée kívánják azokat az ellenzéki kollegáikat, a kik elég buták a knrmány javaslatait megtámadni s ekként a szavazás dicső pillanatás halasztgatni. Ha azonban szavazásra kerül a sor kormány- párti férfiak közül senki sem hiányzik. Öt perczeekint felolvasnak ilyenkor egy nevet s alighogy annak viselője kimondotta a boldogató paron-t (jelen) már is menekül vissza a buffetbe, hogy hódolatát újból és újra lerakja a rendesen csinos bufletiére lábai elé. Ily körülmények közütt természetes hogy Görögországban a képviselőség' a legjobb állások egyike. Dolgozni nem kell semmit és a szaaazásnál egyébb munkájuk a képviselő uraknak abszolúte nincsen. Ha bizalmat szavaztak a kormánynak nyugodtan távozhatnak a parlamenttől : meg van velük elégedve mindenki a világon. És mivel ők ezt jól tudják hát nem is bánnak valami csinnyján a bizalmukkal. Ha kell hát megszavazták azt naponként sőt kétszer is, ha kívánatos. És ha akad ember Athénben a ki a parlamentárizmus e paródiáját megszólalni merészli, azt leköpik és a konsti- tucionális kormányforma ellenségénekmond- ják. — Papidtól ruha. Ezután nemcsak kaesákat koholt híreket gyártanak papirosból, hanem ruhákat is. A japán hadsereg egész ruházata papírból készült. Mely sárga szinü rostos, erős anyag, melyet varrni, ragasztani egyformán lehet. A gomblyukakat rendesen köthetik benne és porcellán- gombokat erősítenek reája. Igen tartós ez az uj ruha-kelme, a piszok és a szenny nehezen fogja, mosni azonban nem lehet, azért a katonák addig viselik Japánban, mig a ruha szét nem szakad. — Francia hangulat. Alfred Capus írja a következő szellemes apróságot: Szín : Első osztályú kocsi a déli vaspályán. Fiatal utasnő : Oh mily szép nap van ma, mely igen jellemző a francia közviszonyokra, mily kellemes meleg, kedves barátom. Nézd csak a gyönyörű szemhatárt.., ott a tenger felé . . . Fiatal utas : Tudod most mire gondoltam ? Utasnő: Remélem, reám. Utas : Nem, egy elhunyt bankárra, kit nemrég temettek el egy falusi temetőben, miután fölboncolták. Utasnö : Ki az ? Utas : Reinach báró. Utasnő : Valóban emlékszem . . . Olvastam lapokban. Utas : Nézz csak ide, édesem. Mit gondolsz, mire volt szükség, hogy te itt citromerdőt láthass ? Arra, hogy Reinach báró borravalókat osztogasson ki a pénzügynökök és politikusok között. Utasnő : Furcsa, tehát ha vasutat építenek . . . Utas: Általában és fökép Fianciaország- ban a vasútépítéshez borravaló osztogatás kell. „Adjatok egy pontot a világon kívül és én kiemelem sarkából a világot“ — mondta Archimedes. Nálunk ez a vlágon kívül eső pont — a borravaló. Reinach modern Archimedes volt. Utasnő: Talán? Minden szépen elsimult. Mily szép villa, nézd csak. Utas : Az, aki ezt a villát építette, talán már a tömlöcöt nyögi. Utasnő: Borzadály! S miért? Utas : Azért, mert a helyett, hogy természetes eszközökkel építették volna fel a villájukat, politikusok megvesztegetése révén tették. Ezért kerülnek a Mazasba. Utasnő : Ma nem vagy valami vig a déli vidéken, tudod . . . Szerencsére megérkeztünk. Mily szép indóház ! Utas : Aki ezt építette, talán szintén útban van a Mazas felé. Szálljunk le, nagyon sötét gondolataim kezdenek lenni, i Utasnő : Bolondság, ily szép időben ! Utas : Ah. itt van egy rendőr . . . Most már megnyugodtam. — A legszebb ajándékok. .4 vidéki közönség, mely mostanában tömegesen rándul fel Bugapestre, hogy Karácsonyra és uj évre bevásárlásokat tegyen, a különböző csábitó hirdetési ajántatok között alig tud választani alig tudja magát elszánni rá, hogy mit vegyen övéinek. A kirakatokban szebbnél szebb tárgyak láthatók, de talán valamennyi között legszebbek a Sternberg Ármin és Testvére-féle Kerepesi-úti hangszer ipar telep kirakatában láthatók. Egy egész házat foglal el e nagy vállalat, dúsan felhalmozva úgy a földszinten mint az emeleten a legkülönfélébb zenekarbeli s műkedvelői hangszerek az összes réz és fa- fuvó verő és vonó hangszereken kívül zseniális combinatioju disz és játékhangszerek harmonikák és harmoniumok mechanikai zenélő müvek, magától játszó zeneeszközök melyeken egész operákat lehet lejátszatni, zenélő madarak melyek a legszebb dalokat fütyülik stb. stb. egyik legszebb s legérdekesebb tárgya az égés ipartelepnek egy nickelből készült karácsonyfa állvány mely ünnepélyes zenekisérlet mellett lassú ütemben forgatja a karácsonyfát. Ára 25—32 frt. Ennél szebb karácsonyi ajándék alig" képzolhető. Az üzlet maga valóságos látványosságot képez, melyet a közönség csoportokban néz s különösen este kelt feltűnést, midőn az egész ipartelep villamos fényárban úszik megvilágitva az egész térséget. Ez a kereskedés a fővárosban annyira népszerű és kedvelt, hogy mostanában mindég zsúfolva van, a személyzet alig győzi kiszolgálni a közönséget. — A váci hengermalom részvény társaság lisztárai. Asztali dara, durva A B sz. 1 1 frt 30 kr., asztali dara, C sz. 11 frt — kr. Királyliszt. 0 sz. 11 frt — kr. Lángliszt 1 sz. 10 frt 70 kr. Elsőrendű zsemlyeliszt 2. sz. 10 frt 20 kr. Zsemlyeliszt 3. sz. 9 frt 40 kr. Elsőrendű kenyérliszt 4. sz. 9 frt — kr. Közép kenyérliszt 5. sz. 8 frt 70 kr. Kenyérliszt. 6 sz. 8 frt — kr. Barna kenyérliszt 7. sz. 6 frt 60 kr. Takarmányliszt 8. sz. 5 frt 20 kr. Korpa, finom F. sz. 3 frt 90 kr. Korpa goromba G. sz. 3 frt 55 kr. Csirke búza, 3 frt. IRODALOMA „Fiirdöirodalmi Könyvtár“ tervrajza. Évente ezrekre megy azok száma, kik hazánkból telt erszénynyel s a legszebb reményekkel külföldre utaznak, hogy idegen fürdőkben keressék azt, a mit a legtöbb esetben itthon is megtalálhattak volna. S ha kérdezzük ennek okát : a legtöbb esetben azt halljuk, hogy az egyrészt a szokás, másrészt azon körülmény, hogy a külföld minden magyar emberre valami sajátságos vonzhatást gyakorol. Tényleg azonban nem a fürdő-közönségben. hanem a fürdőtulajdonosokban kell keresnünk a hibát, mert nem forditanak elég gondot és költséget a sok esetben kiváló hatású fürdőjük ismertetésére s előnyös tulajdonságainak kimutatásaira. Azt várják, hogy más vállalja magára a fáradságot és költséget. S ha netán mégis gondoskodnak arról, hogy fürdőjükről egy-egy kisebb brochure megjelenjék, mely többé- kevésbé a vasúti menetrendet, a fürdő-szabályzatot tartalmazza, az bizonyára saját kiadásukban jelenik meg, úgy hogy az vagy egyátalán nem, vagy csak hosszas utánjárás. várakozás után kapható meg. Bezzeg nem igy van ez külföldön. Alig* van fürdő, ha még oly kicsiny is, melyről nem volna legalább 1—2 orvosirta ismertetés, mely — a mi fő, — a könyvpiacon kapható ne lenne. Nem vonják el a könyv- kereskedőtől jdgos és ily kisebb munkáknál aránytalan sok fáradsággal szerzett hasznát, mert tudják, hogy busásan visszakapják azt fürdőjük nagyobb forgalma által. Igen megkönniyti minden, csak némi jelentőséggel biró fürdő leírásának hozzáférhetőségét az, hogy a külföld e téren is alkalmazza a munkamegosztás nagy elvét s a fürdőismertetéseket és leírásokat egyes nagyobb cégek kezeiben összpontositja. Csak két cég*et emlitek, mely hazánk némely fürdőjének idegen nyelven megjelent ismertető munkáit kiadta, ilyen Bécsben Braumüller Zürichben Füssli. Mindkettő kiválóan ajánlatos cég, akkor, ha leginkább idegenek látogatására számíthat a fürdő s idegen nyelvén van írva ismertetése. Ámde hazai fürdőink első sorban a hazai közönségre vannak utalva, azoknak tehát mindenek előtt magyat ismertetéséről kell gondoskodói. Nem szenvedhet kétságet, hogy magyar nyelven irt könyvet hiába ad ki külföldön, az a ki annak révén a hazai közönséget akarja megnyerni. Hogy tehát a hazai fürdők ismertetései számára is legyen ily központ, a hol azok mindig feltalálhatok, vagy a honnét azok bármely könyvkereskedés utján beszerezhetők, az Eggenberger-féle könyvkereskedés útján Budapesten megindítottam a „Fürdő irodalmi könyvtárt“, és pedig miután nem az originalitás, vagy az eszme prioritása volt a cél, hanem a mások által évtizedek
