Váci Hirlap, 1895 (9. évfolyam, 1-52. szám)

1895-04-07 / 14. szám

vállalat első vajúdásait korülállottuk sö­tétebben bevalósultak mintsem megál­modhattunk volna, de nemzet gazdasági­lag városunk ebből a gőzmalomból oly sok oldalú gyarapodást nyert, hogy azt egész kiterjedésében fel sem lehet szá­mítanunk. E gondolat szembeszököségére semmi egyebet nem szükség szemügyben tarta­nunk, mint hogyaváci hengermalom, a pesti József-hengermalom üzleti vezetése mel­leit 1894. évben nem kevesebbet, mint 137.000 métermázsát örölt meg. Melynek forgalma pénzben, a milliót haladja felül. Ily rengeteg őrlemény előállításából első vonalban a legjelentősebb előnyö­ket megtermelő közönségünk húzta, mely ez által biztos és szolid piacot bir ter­ményei számára, hol meg van óva min­dazon mázsálási kalamitásoktól és deper- ditáktól. melyekkel helyi piacunk kapcso­latos. Mennyi munkás kezet foglalkoztat ily nagy mennyiségű gabona feldolgozása, raktározása és fuvarozása. Ennek a forgalomnak mily nagy len­dülettel keli lenni helyi fogyasztásunkra, iparunkra, vele együtt az üzleti szellemre és a helyi fogyasztást • közvetítő kereske­delemre. A pesti hengermalom üzleti tevékeny­sége, mely ezen halva született vállala­tot a maga széles gyakorlati tudása, üz­leti életrevalósága és rendelkezésvre álló hatalmas tőkéivel élet- és versenyképessé tette minden váci polgár elismerésével találkozik, mert ha az első alapítás mint részvénytársaság huzamosb fenállásnak nem is örvendhetne, de mint malom már oly berendezéssel és szervezettel bir, hogy Vác és polgársága számára egyszer mindenkorra biztosítva van. * * gyünk egy más hangját hallgatni, elmondani, s el .azudni amit érezni gondolunk, de gondolj a holnapra ; egy ördög sugalta percre a mikor szivünkbe megint fölébred­het — fölfog ébredni, elaltatott szerelmünk örök, leküzdhetetlen vágyukn ragad vonz visz egymás felé csak akkor jahatván hang­hoz egy kétségbeesett tehetetlenséggel ki- egy nem létező segély után, mikor már késő : Anzalin hangja tompán, ridegen koppant mikor ezt mondta magát meghajtva az asszony előtt. Szent az úr akarata, legyen meg mindö­rökké. Amen; bólintott kenet telyesen Klára ; S mikor Baáry Anzalin felesége vissza jött s nyugodtan mosolyogva emelte szemeit a kis fekér asszonyra. * Sfc * Ezután egész más életben kezdtek a Szentkereszthy kastélyban! Fogat fogatot ért. vendég vendégnek adta a kilincset. Olyan volt az a nagy gótfolyosós udvar mint valami vendéglő ! Szentkereszthy Kristófból kitört a le­génykori duhajság mondogatták a tarok­kozó cimborák. A hengermalom igazgatóságá­nak jelentése lefolyt üzletévről. T. közgyűlés. A midőn a múlt 1894. év lefolyásáról vállalatunkra nézve jelentésünket a tisztelt közgyűlés elé terjesztjük, van szerencsénk mindenek előtt tudomásukra hozni, hogy az 1894. évi szeptember hó 13-án tartott rend­kívüli közgyűlés határozata szerint a pesti Hengermalom-Társaságnál eljártunk az iránt, hogy e társaság üzemünk és üzle­tünk vezetésére vonatkozó 1893. évi már­cius 13-án társaságunkkal kötött szerző­désnek felmondását visszavonja. Ezen el­járásunk folytán a pesti Hengermalom- Társaság a múlt év augusztus 39-én kelt felmondását visszavonta és késznek nyi­latkozott üzemünket és üzletünket a mai közgyűlésig tovább vezetni. Ezen kivül a pesti Hengermalom-Társaság Ígéretet tett, hogy hajlandó vállalatunk üzemét és üzle­tét az említett szerződésben foglalt felté­telek alatt még a folyó év végéig, illetve az 1896. év első negyedében tartandó ren­des közgyűlésünkig tovább vezetni, az erre szükséges hitelt megadván, ha csak ezt az év folyamán esetleg felmerülő rendkívüli nehézségek meg nem akadályozzák. Ezzel eleget téve az 1894. szeptember 13-i rend­kívüli közgyűléstől nyert meghagyásnak, annak további utasításához képest a mos­tani közkgyülés napirendjére kellett tűzni egyúttal az említett rendkívüli közgyűlés napirendjén érdemleg el nem itézett azon pontot is, mely szerint a közgyűlés a tár­saság további fenállása, vagy feloszlása fölött határozzon. A múlt üzletév a hazai malomiparra rendkívül súlyos általános viszonyok közt folyt le, a melyek ifjú, és igy még mindig a kezdet nehézségeivel küzdő vállalatunkra természetesen sokkal terhesebben nehezed­tek. Egy részt az egész évben alig volt oly, bár csak rövid időszak, a melyben a malmok tiszta gyártási haszonhoz juthattak. Éhez járult a kiviteli üzletnek — úgy szól­ván — állandó pangása, a melynek folytán a nagyobb részükben külföldön elárusí­tandó finom lisztekben folyton nagy kész­let terhelte a malmokat. De a belföldön és Ausztriában is nagy nehézségekbe ütkö­zött az őrlemények eladása a malmoknak egymás közti, a túltermelés által igen ki­élesedett nagy versengése folytán. Más részt sok kárt okozott a malmoknak a búza árának csaknem az egész éven át tartott rendkívüli árcsökkenése, a melynek ily mérvét és ily tartósságát, általánosság­ban szólva, azt hisszük, alig lehetett előre látni. A különös okok közöl yedig, melyek válalatunk üzleti eredményét az 1894 év­ben kedvezőtlenné tették, első sorban uta­lunk arra hogy a fenforgott általános rossz üzleti viszonyok miatt csaknem az egész éven át lényegesen megszorított üzemmel dolgoztunk csak, a mi természetesen a gyártási költségek tetemes megdrágulását vonta maga után. A szükséges búzakész­let és az egész éven át nagy lisztkészlet után, a mely. különösen a mi a finom lisz­teket illeti, elkerülhető nem volt, az em­lített, általunk sem várt nagy árcsökkenés folytán nagy veszteséget szenvedtünk. Ezen kivül pedig e nagy készletek, minthogy vállalatunk nem rendelkezik még a szük­séges raktárhelyiségekkel, igen sok rend­kívüli költségeket okoztak, nem különben igen nagy kamatterhet róttak társaságunkra a kellő forgó tőke hiánya folytán. Dacára azonban a megszorított üzemnek az 1894. évben megörölt mennyiség lényegesen na­gyobb volt az 1893. év őrlésénél, ameny- nyiben a malomnnk 1893-ben foganatosí­tott átalakítása folytán 137,000 métermá­zsát őröltünk meg az 1893. év 98,000 mé­termázsája ellenében. Ezen nagyobb gyár­tásnak eladása, tekintve azt, hogy még mindig ae utolsó jelentésünkben kifejtett akadályokkal kellett küzdeyünk, igen ne­héz volt és bizonyos áldozatokba is került szembe már régebben fenálló versentársa- i n k k a 1. Mindezek folytán az 1894. év üzlet-ered­ménye oly nagy veszteség volt hogy ha az üzemünket és üzletünket vezető pesti Hengermalom-Társaság nem hozta volna meg azon nagy áldozatott, hogy a fenálló szerződésünk alapján az üzem és üzlet ve­zetésével és gyármányaink eladásával járó összes terhek fedezéséért részünkről neki fizetendő jutalékoknak, és a nekünk hite­lezett forgó tőke kamatainak nagy részét elengedte, úgy további fenállásunk veszé­lyeztetve lett volna. A pesti Hengerma­lom- iarsaság vállalatunk irányában tanu- sitott ezen áldozatkészsége, a melyért kö­telességünknek tartjuk köszönetünket ezen­nel is kifejezni, lehetővé teszi, hogy meg­kísértsük vállalatunk további fentartását. Mivel most már közel állunk ahoz, hogy vállalatunkat a kezdet nehézségein túl le­vőnek tekinthessük, továbbá mivel a ma­lomnak már említett átalakítása folytán üzemünk — ha a gyártás szakadatlan — a gyártási költség szempontjával előnyösnek mondható, nem külöonben mivel a gyárt­mányok is jó minőségűek és a vevőkör is mindinkább terjeszkedik, és állandó jelle­get ölt s végre mivel vállalatunk helyzete a többi vidéki vállalatok helyzetéhez ké­pest, általában véve, nem mondható ked­vezőtlennek ; most már csak jobb általá­nos üzleti viszonyokat kell megvárnunk, hogy végre a tisztelt közgyűlésnek ked­vezőbb eredményeket mutathassunk fel. Az 1894-i egész üzletévről készített, ezennel önök elé terjesztett mérleget, mely­ben társaságunk vagyona lelkiismeretes becslés alepján vétetettt fel, a nyereség- és veszteség-számlával együtt felügyelő bi­zottságuk beható vizsgálat alá vette, s azokat jelentése értelmében minden egyes részükben a könyvekkel összehangzóknak és helyeseknek találta. — Ezen zárszáma­dásunk a pesti Hengermalom-Társaság ál­tal tett engedmények leszámítása után. o é. 21,340 frt. 32 kr. veszteségösszeg­gel zárul, és bátorkodunk javaslatba hozni, hogy e veszteségnek részbeni fedezésére a tartalék-alapon levő o. é. 9,547 frt. 43 kr. a nyereség- és vesz­teség-számlára hozassák át a fenmaradó o. é 11, 692 frt. 79 kr. pedig a folyó 1895. évre vitessék át a nyereség- és veszteség­számlán. Végre kérjük, hogy ezen jelentésünket, valamint a felügyelő bizottság jelentését helybenhagyólag tudomásul venni, az elő­terjesztett mérleget a nyereség és veszteség­számlával együtt, úgyszintén javaslatainkat a kimutatott veszteséget illetőleg elfogadni és úgy igazgatóságuknak, valamint felü­gyelő bizottságuknak az 1894. évre a fel­mentvényt megadni méltoztassanak Az igazgatóság.

Next

/
Oldalképek
Tartalom