Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-08-11 / 57. szám

d. e. tüzoltószer-próba József főherczeg jelenlété­ben, délután az összes tűzoltók kirándulnak az „Ág nes forrásához, hol valamennyit Kempelen Imre főparancsnok megvendégeli. — Budapestről a gőzkocsi a budai déli vasútállomástól Székes- fehérvárra és vissza II. osztály 4 frt 90 krba, III. osztály 3 frt 32 krba kerül. * Jótékonyság. Ácsán f. évi május hóban tűz­vész pusztítván, 8 lakó ház s több melléképület hanvadt el. Van a leégettek közt egy szegény zsel­lér, kinek háza 15 év alatt háromszor és egy kinek lakó háza 4 év alatt kétszer égett le. A szerencsét­leneket a következő jóltevők siettek segélyezni: Majthényi István mindjárt a tűzvész után küldött dött 200 kéve zsúpot, br. Prónay Dezső adott 35 frt, br. Prónay Gábor 25 frt, Melczer Gyula 2 frt, Micsinay Mátyás, Liptai János, Jochmann Gábor, özv. Jeszenszky Antalné, Orbán Lajosi—1 frt, özv. Haláthy Istvánná 50 krt., együtt 67 frt 50 kr. A szomszéd községek s a vidék még eddig semmi segélyt nem küldött. Az eddig befolyt adományok a tüzkárosult fél között kiosztattak. A kegyes jól- tevőknek hálát s köszönetét mondanak úgy a sze­rencsétlen leégettek, mint a — bizottság. * A római kath. iskolaszék ma délelőtt 11 órakor a középvárosi temetőben létesítendő sírásó- ház felépítése tárgyában ülést tart. * A gőzhajó. A dunagőzhajózási társulatnak Uj-Szőny és Budapest közt közlekedő gőzöse a teg­nap hegyek közé szorult köd miatt reggeli 7 óra helyett délután 1 órakor érkezett Váczra. * Heti vásáraink e hónapban, mint rendesen, oly nagy forgalomnak örvendenek, hogy fölérnek egy-egy országos vásárral. Csak arról nem igen gondoskodik senki, hogy sziikebb utczákban a köz­lekedés fenn ne akadjon. * A rendőrség figyelmébe. Úgy látszik hiába akasztja ki rendőrségünk a „tilalom táblát“ itt vagy amott: senki rá nem hederik ; ő maga pedig spkkal inkább el van „foglalva“ semhogy utána nézne annak, vájjon végre lesz-e hajtva az, amit ő parancsba kiad ? Legalább ezt — ha ugyan mért nem — kell következtetnünk abból az esetből, mely a múlt folyamán lejátszódott. A „.Szarvas“ vendéglő átellenében a Dunához vezető szűk ut- czában, a hol tudtunkkal csak 3 mondd három kocsival szabad egyszerre behatolni, megesett az a furcsa eset, hogy telides-teli állott gabonával megrakott kocsikkal. Egy úri embernek arra lé­vén dolga, nagy nehezen az utcza közepéig" elha­tolt, a mikor is az egyik kocsinak gazdája meg­indítván lovait, azok ez úri embert egészen a fal­hoz szorították ugyannyira, hogy majdnem a kar­ját törték el. Rendőrnek se hire, se hamva nem volt a messze távolban. Hát járja ez ? Nem lehetne egy kicsit az orrára koppintani azoknak a jó em­bereknek (!), a kik a tilalom daczára megengedik, hogy egész kocsisor állja el az utat; avagy azok­nak, akik kocsijukkal bemerészelnek rakás számra az utczába állani ? Talán jó lenne, ha rendőrségünk egy kicsit komolyabban venné a dolgot!? Nemde? * A kegyesrendiek gymnasiuinában történt mutatió következtében Járvás Mihály és Kovács Pál, úgy Plank tanárok városunkat már elhagy­ták. Kedves emlék köt bennünket a távozókhoz, de ki szivünkhöz legközelebb állott, kinek emléke örökké élni fog sziveinkben az a derék zamatos humoráról, kedves és megnyerő modoráról váro­sunkban általánosan ismert Járvás Mihály tanár úr. Ez alkalommal csak ama hő óhajunknak adunk kifejezést, hogy az édes viszontlátás örömei miha­marább jussanak ki osztályrészül. * Halálozás. Ifjú Fiiser Ferencz Váczon 1889. aug. 5-én élete 30-ik évében meghalt. Haláláról családja a következő gyászjelentést bocsájtotta ki. Alolirottak kesergő szívvel jelentik a feledhetetlen férj, a jó fiú és vő, a szerető testvér illetve sógor és rokonnak ifj. Fiiser Ferencznek f. évi augusz­tus hó 5-én délután 1 órakor, a halotti szentségek ajtatos felvétele után életének 30-ik évében és bol­dog házasságának 15-ik havában bekövetkezett csendes elhunyták A megboldogult drága földi maradványai folyó évi augusztus hó 7-ik napján, délután 5 órakor fognak a középvárosi sirkertbe» levő családi sírboltban a róm. kath. szertartás sze­rint örök nyugalomra helyeztetni. Az elköltözött drága halott lelki üdvéért mondandó szent-mise áldozat pedig folyó évi augusztus hó 8-án reggeli fél 8 órakor fog a váczi székesegyházban a Min­denhatónak bemutattatni. Vácz, 1889. évi augusz­tus hó 5-én. Béke lengjen drága porai felett! *Ozv. ifj. Fiiser Ferenczné, szül. Regele Sarolta, mint neje. Fiiser Ferencz, mint atyja. Fiiser Lenke, Imre, Emma, Teréz, mint testvérek. Regele Károly, és neje szül. Schmerbauch Anna, mint após és anyós. Regele Géza és Károly, mint sógorok. * Tskolaszéki gyűlés. A rom. kath. iskola­széki múlt ülésében elnökileg jelentetett, hogy a gyermek-menhely, melyet Alberty Ferencz vállal­kozó költséget nem kiméivé befejezett, rendelteté­sének átadatott. Minthogy Alberty Ferencz — te­kintve a nemes ügyet, — az építkezésnél sokkal többet tett, mint a mennyit a tervrajz előirt, az iskolaszék a vállalkozónak jegyzőkönyvileg mon­dott köszönetét. — Szintén lelkesedéssel mondott átiratilag hálás köszönetét az iskolaszék e nemes város elöljáróságának, ki a gyermek-menhely fen- tartására, — daczára annak, hogy a menhely az év közepén nyílt meg, — nagylelkűen az egész évre megszavazott 300 frtot kiutalványozta és ezen fölül a jótékony czélokra begyült és a város által eddig tőkésített 219 frt 21 krnyi összeget is e nagyfon­tosságú csélra kiadatni rendelte. A jótékony nő- egylet is kifizette az egy évre megszavazott 300 írtnak a felét. Minthogy a menhely vezetésére be­helyeztetni szándékolt apáczák a kívánt időre meg nem érkeztek, nehogy az ügy vezetése késedelmet szenvedjen ideiglenesen Bartoss József tanító öz­vegye bízatott meg 200 frt évi jövedelem mellett a gyermek-menhely vezetésével. Az ápolás ez in­tézetben már megkezdetett és átlag naponkint 10 — 15 gyermek részesül abban. Az ellátás a szabá­lyok szerint eszközöltetik és már a város árvái kö­zül is 8 gyermek helyeztetett oda a város által fizetendő havi 6 frtnyi összegért. — Az iskolaszéki gondnok megbizatott, hogy az iskola-épületeket kijavíttassa és az alvárosi temető földet, — mikor a város földei lesznek árverés után bérbe adva — szintén haszonbérbe adhassa. Az osztályok beosz­tására nézve változás nem történt. Tekintve azon körülményt, hogy Ulrich Károly okleveles tanító az előző években a szükséghez képest egyik-másik tanítót akadályoztatása esetén hosszabb ideig is helyettesített, az iskolaszék nevezett tanítót ezen ügybuzgóságaért egy évi időtartamra helyettes ta­nítónak megválasztotta. * Szállítási árak. A zónarendszer behozatala a gőzhajó társulatnál is lenyomta a személy-szálli- tás árait. — Ezután Budapestről vagy vissza a kö­vetkező árakért lehet utazni: Uj-Pestre az I. he­lyen 20 kr. ; a II. helyen 15 kr.; Váczra I. helyen 50 kr.: ILI. helyen 35 kr., a fedélzeten 25 kr.; Ve- rőczére I. helyen 60 kr.; II. helyen 40 kr.; Vise- grádra vagy Nagy-Marosra I. helyen 70 kr.; II. helyen 45 kr.; Váczról vagy vissza Szobbra I. he­lyen 70 kr.; II. helyen 45 kr.; Párkányba vagy Esztergomba I. helyen 1 frt: II. helyen 65 kr. Irodalom. * A lélek kiművelése, az ember nevelése nincs befejezve az iskolában. Az élet: a társada­lomnak, a népnek valódi mestere s az életnek : az irodalom, a sajtó a leghatósabb eszköze. A sza­badságnak s a műveltségnek ez a világitó tornya s a mely nemzet az irodalmát, a sajtóját nem tá­mogatja: az nem lesz szabad, nem lesz müveit. A „Képes Családi Lapok“ már tiz év óta hirdeti, a műveltségnek eszméit, hinti a szépnek, nemesnek, jónak magvát. A „Képes Családi Lapok“ megér­demli, hogy minden magyar család olvasó asztalá­nak állandó vendége legyen. A „Képes Családi Lapok“ előfizetési ára egész évre 6 frt, félévre 3 frt, neg'yedévre 1 frt 50 kr. s a kiadóhivatal (Buda­pesten, nagy korona-utcza 20. sz.) melyhez az elő­fizetések legczélszerübben postautalványon inté- zendők, kívánatra bárkinek ingyen és bérmentve szolgál mutatványszámokkal. Közgazdaság;. Az o,sztály-sorsjáték. A temesvári lutriügy kétségkívül siettetni fogja a kis lutri eltörlését s több mint valószínű, hogy az osztálysorsjáték lesz hivatva képezni azt a vámot, melynél az állam szedni fogja a lutri révén veszen­dőbe ment pár milliót. A lutrijáték elterjedése nálunk sohasem öltött oly mérveket, mint Ausztriában, sőt a játék terjedelme minálunk határozottan ha­nyatló irányzatot tüntet fel; igy pl. Magyarorszá­gon az 1868 —1877-ki betét átlag 3 56 millió frt, az 1878—1887-ki átlag pedig 3.14 millió frt, mig Ausztriában az 1869 —1878-ki átlag 18 44 millió frt és az 1879 —1884-ki átlag már 21 13 millió frt volt; végre nálunk a tiszta hozadék alig másfél millió frt forog" koczkán. Bármily kedvezően álljon is nálunk viszony­lag a lutrizás ügye, az bizonyára még nem szol­gál okul fenntartására. Tény, hogy a betétek kis Összegénél, húzásainak sűrű egymásutánjánál és a chance-ok nagy aránytalanságánál fogva veszedel­mes; főleg a „kis emberre“ nézve, a kit a játék heve nagyon könnyen elvon rendes fogdáikozásá­Vácz, 188!). Nyomatott Mayer Sándor könyvnyomdájában. tói és csökkenti munka és keresetképességét. Mindez eléggé indokolja a lutri eltörlését már csak azért is, mert az állam ily vállalatokat a maga czége alatt 1 nem folytathat, ha ugyan erkölcsi hivatását meg­tagadni nem akarja. Ha tehát mindezen visszásságokat mellőzendő, az állam a számsorsjátékról az osztály-sorsjátékra í tér át, ebben okvetlenül hiányozniok kell mind­azon mozzanatoknak, melyek a kis lutri hatását J oly károssá teszik, de e mellett pénzügyileg jöve­delmezőnek kell lennie, legalább annyira, hogy a lottójövedék elmaradását némikép feledtesse. S 2 csakugyan a Németországban e részben szerzett íJ tapasztalatok bizonyítanak e föltevés mellett. A2 osztály sorsjátéknak hazája ezidőszerint Poroszor- ország és Szászország, hol az a költségvetési tár- i gyalás alkalmával minden évben megújuló táma­dás daczára fennáll és virágzik. Különösen Porosz- ország, melynek ez évenkint 4 millió márkánál többet jövedelmez, szolgáltat érveket fennmaradása mellett. Hivatalosan constatáltatott, hogy a játszói több mint 90°/0-a a jobb módú osztályhoz tartozik s igy az a hatvány, mely a lutrijátéknak éppen as szegényebb sorsú lakosság közelében való elterje- -s désében rejlik, elkerültnek látszik. A húzások nem szakadatlanul, hanem évenkint csak kétszer tar- -i tatnak, minek folytán a játszók nincsenek folyto- -o nosan izgalomban. A betétek vagyis a sorsjegyek L ára egységes lévén, a játékra szánt összegek te- -9 kintetében bizonyos korlát emeltetik s végre az:-fi állam maga nem játszó, hanem csak közvetítő 51 gyanánt szerepel, mert a sorsjegyek elárusitásábó1 befolyó összegek nyeremények alakjában ismét éi teljes összegben a játszóknak visszaadatnak s ai .u állam csakis a nyereményekből levont bizonyos j,o százaléknyi jutalék s a sorsjegyekre kirótt bélyeg- g illeték czimén húz a játékból hasznot. Az osztálysorsjátéknak tehát egész rendszere olyan, a mely a játékszenvedélynek szabályos, nyu­godt mederbe való terelését teszi lehetővé. Vitat­kozás tárgyát képezheti ugyan, vájjon összefér-e általában az állam rendeltetésével a szerencsejáté- 9; koknak bármely nemét saját czége alatt vinni, de másrészt megfontolandó, hogy az emberek játszani im fognának akkor is, ha a játék nem volna állami : 1 vállalkozás, a totalizateur, a magán sorsjíitékok nagy sikere bizonyságul szolgálhat ez állítás mel­lett — sőt igen sokan éppen abban a körülmény-- ben, hogy az állam tartja a vállalatot kezei között, biztosítékot látnak az ellen, hogy a játék elfajuljon to és visszaélésekre vezessen. Egyébiránt — írja a „Pénzügyi Útmutató“ — erre az a kérdés, hogy egy meglevő rosszat egy kevésbbé roszszal pótoljunk és azért feltétlenül he- srl lyeselnünk kell a kis lutri eltörlését s hogy le neri na mondhatván hozadékáról, az legalább oly rendszer­rel cseréltessék fel, minőt az osztály sorsjáték kép- [á visel. Ha e sorsjátékkal járó húzások száma lehető ö„ leg reducáltatik, a sorsjegyek ára túlságosan ala- ß í csonyra nem szabatik, a sorsjegyek rendkívüli elap- qjs rózása — a részsorsjegyek (Antinel scheine) czimén — elkerülhetik, ha az elárusitás kellő erkölcsi és anyagi gß garantiákkal elláttatik és a colportaje utján való - iß terjesztés tartatik akkor a behozandó uj állainsors- ■?. játék veszedelmes hatásai kétség'kiviil enyhittetnek s mi is elfogunk élni mellette tisztességgel mind- -U addig, mig el nem jő az a boldog állapot, midőn rí az állam, miként ezt Angliában és Francziaország- ban már a század elején megtették, kifogja kü­szöbölni háztartásából a szerencsejátékok minder rel nemét. 13r. Csányi János f e 1 e 1 ős szerkesztő és kiadó 1 a p t u 1 a j d 0 n 0 s. Van szerencsém a nagyérdemű közönség becses tudomására hozni, hogy a $%t. István (Rókus téren BENKÁR-fél© magtár naellett lévő telepemen »az és kifogástalan jóméretíí TŰZIFÁMAT augusztus hó 4-től következő leszállított át ií: mellett áruba bocsájtom és pedig: I. oszt. tölgy liasábfa m. ölét 13 frt 40 krjával I. „ „ * dorongfa „ H „ 20 „ I. „ cser hasábfa „ 14 „ — „ I- „ „ dorongfa „ 12 „ 20 „ II. „ dorongfa (cser s tölgy) „ 8 „ — „ II. „ hasabta „ » » 0 „ „ Szives megrendelései* irodám Inni Fő-ut 756. sz. alatt, továbbá Illan Miksa úrnál Fő-ut 717. sz. alatt és a fatelepen eszUözöllietök. Váczon, 1889. augusztus 1-én. Kiváló tisztelettel Rohoiin Károly helyettese í2—io Biel József.

Next

/
Oldalképek
Tartalom