Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-10-27 / 68. szám

tott, mert annyi régi ismerősöm vetődött oda, hogy elpudeálva magamat előttük, ott hagytam a nemes múzsa-csarnokot és beálltam előbb a „Soroksári estilap“ majd a „Taropoly lábatlani riadó“ korrek­torának. Ekkor kezdtem kedvet kapni, az újság töltéshez, bár annyit értettem hozzá, mint a vak zsidó a czérnabefüzéshez. írtam okosat, de még több sületlenséget; Írtam ami másokat boszantott, de amit firkáltam az mindig igaz volt. Hja! sokan nem szeretik magukat, illetve gyöngéiket a tükörben látni, nyomatva a lapokban magukra is­merni ; pedig ez sokszor a legjobb iskola, olyanok­nak különösen, kik már nem járnak iskolába s az élet iskolájában még nem rendes tanulók. Ezért irkáltam, ezért mondtam meg mindig az iga­zat, ezért voltam kérlelhetlen, ezért voltam őszinte, ezért gáncsoltam simán a megrovandókat, ezért örökitettem soknak nevét — hol örömére, hol bo- szuságára, — ezért másztam fel a toronyba, hogy mindent elfogulatlanul láthassak, szóval ezért lettem a most búcsúzó Hirliarang. Helyi és vidéki hírek. * A kiadóhivatal mindazokat, akik előfize­tési illetékeikkel hátralékban vannak, tiszte­lettel felhívja, hogy előfizetési illetékeiket mi­hamarabb kiegyenlíteni szíveskedjenek. * Pályázat. A váczi kir. járásbíróságnál dr. Rác z Béla albiró áthelyezése következtében meg­üresedett albirói állásra 25 pályázati kérvény ada­tott be. A kinevezés rövid idő alatt várható. * Kinevezés. A pénzügyminiszter Inczédy Bertalant a váczi kir. adóhivatalhoz VI. oszt. adó­tisztté nevezte ki. * Migazzi emlékei. Öregeink beszélik, hogy gróf Migazzi mikor váczi püspök lett, első dolga volt az, hogy a Duna partját a közép város hosszában száraz kőfallal rakatta ki és a Duna partján akácza fákból hosszú álét ültetett, hol es- tenden legszívesebben szokott sétálni. Az a két darab öreg akáczfa is, melyek az Udvardy János tulajdonát képező Lasznyik-féle ház előtt diszle- nek, s arra várnak, hogy a part-szabályozásnak rövid időn áldozatul essenek, — a Migazzi-féle fa­sorból való. * Adakozás. A gyermekmenhely számára Lencsó Sándor 50 és Huszár Józsefné 25 fej ká­posztát adományoztak. Fogadják a nemesszivü ada­kozók a kicsinyek köszönetét. * Arczképleleplezés. A váczi első általános ipartársulat november 17-én saját helyiségében ritka szép ünnepet ül. Ez alkalommal leplezi le buzgó elnökének Reitter István cs. és kir. kocsi­gyárosnak és nejének arczképeit. Az ünnepség d. u. 4 órakor kezdődik, melyet este társas vacsora és táncz követend. * Tombola. „A váczvidéki egyetemi ifjak köre“ által f. é. november 23-dikán rendezendő tánczestélyre már nagyban folynak a készületek * Jegyző-választás. Uj-Pest községben a Beniczky Antal lemondása következtében megüre­sedett jegyzői állásra egyhangúlag Kiss János dunakeszi jegyző választtatott meg. Az eként üre­sedésbe jött dunakeszi jegyzői állásra pedig Ke­mény Gusztáv főszolgabíró helyettesül Zsoldos csővári jegyzőt rendelte. * Halálozás. Bezsilla István, lapunk munka­társának Bezsilla Nándornak édes atyja, 30 évi ta­nítói működése után meghalt Vácz-Szent-Lászlón f. hó 20-dikán 63 éves korában; s a vidék nagy részvétele mellett f. hó 22-dikén temették el. * Hullataíálás. Rassovszky Márton dunai für­dőjének tutaját most szedik szét. A munkások meg­lepetéssel ijedtek vissza az egyik fenyüszál elhen- geritésénél oszlásnak indult emberi hulla feküdt alatta. * Emberölés. Rákos-palotán f. hó 25-dikén Túró János Neumann Gyulát agyonütötte. Andrássy csendőrőrsparancsnok a tettest elfogatta. A törvényszéki bonczolás dr. H u z e 11 a Mátyás vizsgáló biró, dr. Kovács Ödön joggyakornok, dr. Nagy Ármin és Kremer Gyula orvosok köz- benjötte mellett tegnap tarttatott meg a helyszínén. * Több világosságot. A nagy sörház mellett a Dunára vezető utcza végén, a nem rég lebontott hid fejénél holdatlan éjszakákon régi idők óta egy lámpa szerény világa pislogott a rengeteg sötétség­ben, hogy a partról lejövő utas csupa tájékozatlan­ságból a Dunának ne szaladjon. — A partépités munkája alatt az ős oszlop kidőlt, mert a rajta pis­logó lámpa oly kevés fényt árasztott, hogy sötét­ben minden ember, taliga neki ütődött. A hid he­lyén ma csatorna áll, mely felett a Duna partja egész a kőfalig el van egyengetve; jó lenne a lámpa oszlopot legalább ideiglenesen visszaállítani; mert arról győződtünk meg, hogy mégis csak jobb, ha ott van, mert ha egyszer-másszor bele is ütő- dünk, még nem esik nagy bajunk; mig ha nincs ott, haza sem találunk. * Vöröskereszt. A magyar szent korona or­szágainak vörös-kereszt váczi fiók egylete f. hó 27. d u. 4 órakor az óvoda helyiségében választ­mányi gyűlést tart, melynek tárgya: a sebesültek ápolási ügye. * Közgyűlés. Az alsóvárosi telkes gazdaság' közgyűlése f. hó 20-án tarttatott meg a „Curia" vendéglő nagytermében. A közgyűlést Bartos Imre korelnök vezette. Elnökül Huber József lemondása következtében egyhangúlag Uhlig Ede választta­tott meg. * Zsebmetszö tolvajok. Pásztor Ferencz rá­kospalotai lókupecz f. hó 13-dikán tartott váczi országos vásár alkalmával lovaival a „zöldfához“ czimzett fogadó istállójában volt szállva. Amint éj­féltájban elszenderedett, a zsebét valaki felmetszette és 700 írtját ellopta, mire ő maga is felébredt. Gyanúokok alapján elfogták és letartóztatták Schwartz Ignácz többször büntetntt szokolyai la­kost, Horváth (igazi nevén Kovács) Flóris fok­tői czigány lókupeczet és szeretőjét Sztojka Er­zsébetet (igazi nevén Lakatos Máriát) és többeket. Horváth Plóris valószínűleg a lopott pénzből 62 forintot postautalványnyal küldött Dunakesziről testvérének Horváth Julisnak Kalocsára. — A csendőrök rajta kapták és az utalvány kifizetését letiltották. A budapesti főkapitányság rendeletéből pedig B e z d e k Károly detektív tegnap városunk­ban járt s a terhelteket lefényképeztette. * Tűz. Kosdon e hó 23-án szerdán délután két órakor kigyulladt Bak István alvégi gazdának szérüskertjében, mialatt hazulról távol volt, egy nagyobb kazal szalmája, mely teljesen leégett. Sze­rencse, hogy az erős szél éjszakról fújva, a lán­gokat répa földekre hajtotta, mert ellenkező szél mellett, amily hevesen fújt, a falunak nagy része megsinlette volna. A szalmát a gazdának saját kis fia gyújtotta meg, egy kis leányka játszó pajtá­sával együtt, hogy ott — mint maga mondja — a nagy szélben melegedjenek. Az elővigyázat da­czára a késő esteli órákban, a még izzó zsarátnok újból lobbot vetett, de a kirendelt őrök azonnal elbírták nyomni. * A váczi nyilvános muzeum javára újabban ajándékoztak: Vörös Ferencz 2 drb Vácz-vidéki lapot 1873-ból. Horváth Kálmán 8 drb. különféle nagyságú és időbeli rézpénzt. Való István egy kis ezüst pénzt 1693-ból. Kökény Ferencz egy római pénzt, egy három kilos tömör — és egy ugyan olyan súlyú nagyobb ür-vasgolyót. * Törvényszéki kirek. A pestvidéki kir. tör­vényszék büntető osztálya Kökény Ferencz vá­czi tanító ügyét — jóllehet a bonczoló orvosok és a törvényszéki orvos véleménye egybehangzó, — felülvéleményezés végett áttette az országos egész­ségügyi tanácshoz. —Huber József a pestvidéki kir. ügyészség fogházában elmebeli és lelki álla­potának megállapítása végett orvosi megfigyelés alá vétetett. — L ő w y Hermann és Lederer Adolf gyújtogatással vádolt bottyáni lakosok a vizsgálat tartamára a váczi kir. jbiróság foghá­zában maradnak letartóztatva. — A vizsgálóbíró Lőwynek megengedte, hogy újságolvasásban talál­jon szórakozást. * A róni. katli. iskolaszék f. hó 20-án tar­tott gyűlést, melyen Huber József volt iskolaszéki tag helyébe Máté János kanonok hivatott be. E gyűlésen tétetett jelentés a „Chevra Kadischa egy­let“ és az iskolaszék között kötött ama szerződés­ről, mely szerint az iskolaszék lemond a közép­városi temető melletti szolgálmányi útjáról és he­lyébe kapja a temető mellett elterülő 2 hold szántó­földet 50 forintért, mely földre építteti majd a „Chevra Kadischa egylet“ a rom. kath. sirásó-há- zat a megállapított nagyságban. — Az iskolaszéki temetői és a házi szegények számadásairól szóló számvizsgálói jelentés egész terjedelmében tudo­másul vétetett. E szakszerű számvizsgálat a házi­szegényekre vonatkozólag új kezelést ajánlott, mely változás már legközelebb életbe is fog lépni. Az iskolaszék az eddigi pénzkiosztó tisztét megszün­teti. és az uj intézkedés szerint annak teendőit maga a gondnok fogja teljesíteni, sőt a szegényeket is köteles lesz időnkint meglátogatni, hogy életben létökről személyesen meggyőződjék. Minden házi­szegény egy kemény lapra nyomtatott névreszóló igazolványt kap, melynek fölmutatására az elnök kiadja a háziszegénynek a fölveendő összegről a szintén névre szóló heti bárczát, melyet a gond­nok bevált. — Ezen bárcza fog az év végén a számadásnál kifizetési okmányul szolgálni. — Az iskolamulasztókra vonatkozólag a városi tanács kerestetett meg, hogy a megintést eszközöltesse. — A kisebb javadalmazású tanítók javára az 50 frtos ötödéves korpótlék január elsejétől folyósittatott. Azon kérelmüktől pedig, hogy korpótlék a tanév elejétől számitassék — minthogy a költségvetésben erre födözet nem volt — elüttettek: — ()zv. Bar- toss Józsefné és árvái javára addig, mig az állam a nyugdíj törvény módosítását nem eszközli, ideig­lenes kegydijképen 100 frtot szavazott meg az is­kolaszék. — A költségvetés 1890. évre daczára ezen fönnebbi tételeknek egy krajczárral sem emelkedett a múlt évben megállapított 8195 frt 88 krnál. — Ha meggondoljuk, hogy ezen összegből 14 tanító és tanítónő évi fizetése lesz födözve, 3 iskolaépület gondozva, a tantermek fütve és tisz­togatva, a szükséges tanszerek beszerezve stb. úgy csodálkoznunk kell miképen lehet ezen összegből ily nagyobb szabású intézményt vezetni; miről csak az iskolaszék lelkiismeretes és túlságos taka­rékos gondnoka tudna fölvilágositást adni. * A Pesti Hírlap, mely ma kétségbevonhat- lanul legnagyobb elterjedésnek örvend a magyar nyelven megjelenő lapok közt (hogy legnagyobb mennyiségben megy szét a postán, arról hivata­los számadatokból lehet meggyőződni a keres­kedelmi minisztériumban), eddig is a saját tudó­sítóitól nyert eredeti értesülések egész tömegével szokott ugyan megjelenni napról-napra, mégis most — a politikai és társadalmi élet uj felpezs­dültével — jónak látta tudósítóinak számát sza­porítani. Alig van ma már jelentékenyebb város Magyarországon, hol saját külön tudósítója nem volna a Pesti Hírlapnak ; oly európai főváros pe­dig egyáltalán nincs, honnét eredeti távirati tu­dósításokat nem kapna. Rövid napok múlva pe­dig telefon-összeköttetés létesülvén Bécs és Buda­pest között, a Pesti Hírlap a legelső bécsi lapok legutolsó, azaz legkésőbbi híreit is három perez alatt élőszóval fogja megkapni, s igy hir- és táv­irati rovata a leggyorsabb eredeti értesülések leg­gazdagabb tárházát fogja képezni. Gyors és jó ér- tesültség minden versenyen kívül lesz ez valóban ! Mindenki meggyőződést szerezhet róla, ha a Pesti Hírlap kiadóhivatalától (Budapest, Nádor-utcza 7. sz.) mutatványszámot kér, melyet egy hétig ingyen és bérmentve küldenek. Ugyanott lehet előfizetni is, negyedévre 3 frt 50 kr., egy hóra 1 frt 20 kr., beküldése mellett; a mit jó lélekkel magunk ré­széről is ajánlhatunk mindenkinek. Irodalom = A 30.000 példányban megjelenő »Budapest« czimü képes politikai napilap, — mely immár XlII-ik évfolyamát futja, — évről-évre nagyobb elterjedésnek örvend. Ma már annyi pél­dányban jelenik meg, hogy két rotációs-gépen nyomják, a mi hírlapirodalmunkban valóban páratlanul álló eset. A »Buda­pest« e szokatlan elterjedését egyrészt határozott nemzeties füg­getlen irányának és lcitünö tudósításainak, másrészt pedig ere­deti rajzok után készült képeinek köszönheti. A »Budapest«, — nem csinálva kél kulacsos politikát, mint az mai napság már a hírlapirodalomban is szokásos, — nyíltan és kitartóan Magyarország tel jes állami függetlensége és ön­állósága mellett űüzd. Azt akarja, hogy legyen önálló vámterületünk, nemzeti hadseregünk, saját bankunk, külön kül­képviseletünk; szóval odatörekszik, hogy hazánk minden idegen beavatkozástól menten saját maga intézhesse államügyeit. S e tö­rekvésében politikai életünknek olyan kitűnőségei támogatják, mint Irányi Dániel. Ugrón Gábor, Madarász József, Th ily Kálmán, Polónyi Géza, Tors Kálmán, Petrich Ferencz, Lukács Gyula, Orbán Balázs, Tóth Ernő, Engedi Lukács, Mezei Ernő stb., kiktől ismételten hozott már a »Budapest« nagyérdekü közlemé­nyeket, s a kiknek Ígéretét bírja a szerkesztőség, hogy . a lapot szellemileg továbbra is támogatni fogják. De a »Budapest« nyíl­tan bevallott politikai irányának szilárd és következetes megtar­tása mellett arra is kiváló gondot fordít, hogy olvasói úgy a ha­zai, mint a külföldi nevezetesebb eseményekről gyors és megbíz­ható értesülést nyerjenek. E végből olyan levelezői kart szervezett, a minő egy lapnak sincs. Csak itt az országban 254 rendes leve­lezője van a »Budapest«-nek. E mellett állandó tudósítókat tart Becsben, Belyrádban, Bukarestben, Berlinben, Konstantinápoly­ban, Parisban, Pétervárott, Rómában, Szófában. Zágrábban és New-Yorkban. A párisi kiállításra külön állandó tudósítót és rajzolót küldött a »Budapest.« — Turinban, Kossuth Lajos nagy hazánkfia külön is fogadta ez év nyarán a »Budapest« rajzo­lóját, kitől több eredeti rajz vár megjelenésre. — A szórakoztató olvasmányokra szintén nagy súlyt helyez a »Budapest.« —Tárca­rovata élénk és változatos; a mit eléggé igazol az is, hogy a kö­zelmúltban irodalmunk majd mindegyik jelese felkereste dolgoza­taival a »Budapest«-et. — Költeményeket hozott: Ábrányi Emil­től, Bartók Lajostól, Illyés Bálinttól, Inczédi Lászlótól, Kiss Józseftől, Komócsy Józseftől, Kisteleki Edétől, Koroda Páltól, Key Ferencztől. Luby Sándortól, Pósa Lajostól, Petri Mórtól, Reviczky Gyulától, Várady Antaltól stb. — Tárczákat írtak: Áb­rái Károly, Bródy Sándor. Degré Alajos, Erdélyi Gyula, Hal­ler József gr., Murai Károly, Porzsolt Kálmán, Se ők Zsigmond, Sziklay János, Tolnai Lajos, Vay Sándor gr., stb. Regényeire hasonlókép mindig kiváló gondot fordít a »Budapest « arra töre­kedvén, hogy ne csak érdekfeszitők, hanem irodalmi színvonalon állók is legyenek, a mire nézve különben elég kezességet nyújta­nak állandó regényírói, u. m. V. Gaál Karolina, Murai Károly, Mártonffy Frigyes, Sziklay János, Mátrai B. Béla, Tolnai La­jos, stb. Ezek mellett a »Budapest« folyvást három regényt közöl egyszerre, sőt midőn közlendőinek anyaga megengedi1 négy regényt is közöl, mint azt a nyár folyamán is tette. — Ezeken kívül, »Uj Budapest« czim alatt vasárnaponként humo- risztilcus hetivielléklet csatol táti* a főlaphoz egészen ingyen. E humorisztikus melléklet kifigurázza a politikai és társadalmi élet ferdeségeit, hoz jóizü adomákat, tréfás megjegyzéseket; végül pedig minden héten egy-egy talányt közöl, a melynek megfejtői között értékes jutalomkönyveket sorsol ki. — Ha még tudjuk, hogy e lap »Kis Gazda« rovata úgy a mezőgazdaságra, mint az ipar-

Next

/
Oldalképek
Tartalom