Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-07-07 / 52. szám

föl nem vétetnek. — 10. Midőn a testvérek az in­tézetben vannak, ők, különben pedig a dajka esz­közli a felvételt, mi úgy történik, hogy az intézet törzskönyvébe bejegyzi az apa, vagy ha árva, az anya, illetőleg gyám nevét, s a gyermekét, laká­sát, korát, vallását, ingyenes vagy fizetéses ellátá­sát, ezután a gyermeket megmozsdatják s megfé­sülik s csak azután bocsátják a többiek közé. — 11. §. A gyermekek áltáléban ingyen vétetnek fel ápolás és felügyelet végett, azonban, ha táplálékot magukkal nem hoznak s egész napra az intézetben hagyatnak, egy gyermek után egy napra 5 kr., 2 gyermek után 8 és 3 gyermek után 10 kr. előre fizetendő. — 12. §. Az ellátás reggel meleg leves kenyérrel, délben vastag étel vagy tészta. A kicsi­nyek tejjel láttatnak el. Napközben a szükség sze­rint aludt tejjel kináltatnak meg a nagyobbak. — 13. §. A város által tartott árvák havi 6 írtért tel­jes ellátásban részesülnek és folyton az intézetben laknak, de oktatásukat a nyilvános tanintézetekben nyerik, az ellátáson kivül megkivántató szüksége­sekről pedig a város gondoskodik. — 14. §. Az in­tézetet az iskolaszék felügyelete alatt közvetlenül a kedves testvérek vezetik. Joga van azonban a városi tanácsnak és a nőegyletnek az intézet veze­tésébe betekinteni és az észlelt hiányok orvoslása iránt az iskolaszéknél egyházi elnöke utján tenni lépéseket. — 15. §. A menhely felügyelő az anyagi ügyekben intézkedik, a dajkával rendelkezik, de a testvérek ellenében netalán előforduló észrevéte­leit az iskolaszéki egyházi elnökkel köteles közölni. 16. §. A bevételeket és kiadásokat a naplóba az egyik testvér pontosan azonnal bevezeti s e nap­lót a felügyelő minden nap aláirni tartozik. Váczon, 1889. május hó. — Isten áldása legyen a nemes czél felett. A felszentelést ma d. e. 10 órakor ngos Czettler Antal kanonok plébános úr végzi. Ezen ünne­pélyre úgy a testületek, mint a magánosok meghi­vatnak. * Az iskolai év végén. A bevégzett 1888/89. iskolai év eredményét feltüntető értesítők előttünk fekszenek, melyek közül a kegyes tani tó rendiek értesítőjét főtiszt. Halmi László, a Vácz városi ipariskola értesítőjét ng'os dr. Miltényi Gyula igaz­gató urak és a vác/i római kath. elemi népisko­láknak értesítőjét az iskolaszék közli. Térszüke miatt bővebben az értesítőkben feltüntetett adatok­ról csak jövőben lesz alkalmunk szólni. * Halál ozási statisztika. A vácz-l’elsővárosi plébánia területén junius hóban . elhunytak : Kvell Amália, hónapos, Zsiga Julianna 2'/2 éves, Márvá­ny i Jozefa 74 éves, Babinetz István 48 éves, Mol­nár Zoltán 5 hónapos, Krenedics Ede 28 éves, Ko­vács Paulina 39 éves, Csernák Veronika 2 hónapos, Miskolczi János 54 éves, Szakács Ida 3 hónapos, Dolecz Anna 8 napos, Zoliéi Imre l1/i éves, Nell Ferencz 23 éves, Szabó Ignácz 41 éves, Komáromi János 8 éves, Csioviczky Anna 38 éves, Angyal Janos o hónapos, Bolos Vaszil gör. kath. 21 éves. — Az alsóvárosi plébánia területén elhunytak: Makrai Lajos 4Y2 éves, Káposzta János, 5 hónapos, Szontág Sándor 18 éves, .Szatmári Erzsébet 7 hó­napos, fazekas János 6 éves, Nagy Irma 2 hóna­pos, Kapás Teréz 272 éves. * Sarlós vásár. Átalánosságban nem volt ki­elégítő, különösen az iparáruk iránt volt kevés vásári kedv, a marhavásár eléggé jónak mutatko­zott. Behajtatott a vásárra 2500—2600 drb. elada­tott 1840 drb. ló és szarvasmarha. Rendőri te­kintetben panasz nem merült fel. Közgazdaság. * A Magyar-Franczia biztositó részvény­társaság junius 30-án Bittó István elnöklete alatt tartott ülésében örvendetes tudomásul szolgált, hogy az igazgatóságnak sikerült a társaság pénz­ügyi dekonstrukcziója. Az erre czélzó első lépés az volt, hogy az igazgatóság a szállítmány bizto- sitási koczkázatokat az értékszállitmányi biztosítá­sok kivételével veszteség nélkül a Düsseldorfi szál­lítmány biztositó társulatra ruházta át. Az osztrák Phőnix-részvényeket a franco-orosz banknak eladta s a kezelési költségeket leszállította. Ezáltal a tár­saság oly helyzetbe jutott, hogy koczkázatai mi­nősége semmi részben sem kedvezőtlenebb, mint bármely más a monarchiában működő társaságé. Az igazgatóság mély meg megelégedéssel konsta­tálja, hogy az üzlet terjedelmében a fölmerült ag­gályok és roszakaratu híresztelések daczára semmi nevezetesebb csökkenés be nem állott. Ez köszön­hető első sorban a társaság páratlan buzgalom ügynökei és képviselőinek, kiknek az igazgatóság teljes elismerését fejezi ki: továbbá a biztosított közönségnek, mely bizva a társaság fenmaradásá- ban, változatlan hűséggel tartotta fenn vele üzleti összeköttetéseit. A társaság jelenlegi vagyoni álla­pota a következő : Szemben a 4 millió frt részvény­tökével a 966,939 frt 86 krt tevő agio, s a 100,462 frt 38 krt tevő tőketartalékalappal, összesen tehát 5,067,402 frt 24 krral — 3,634,001 frt 99 kr. vesz­teség állván, tiszta vagyonúi 1,433,400 frt 25 kr. és a múlt rendes közgyűlés határozatából alakított s 399,395 frt 20 krt tevő kétes követelések tarta­léka marad. E vagyoni állapot s az igazgatóság javaslata alapján elhatározza a közgyűlés, hogy a részvénytőke 500,000 írtra leszállítván, a fent ki­mutatott 1,433,400 frt 25 krból fenmaradó 933,400 frt 25 krból tartaléktőkét alakit. Egyúttal elhatározta­tott, hogy a fentiek szerint 500,000 írtra leszállított régi részvénytőke 15,000 darab, egyenként 100 frtról szóló uj részvény kibocsájtása által 2 miiló írtra fölemeltetik. Ezek szerint a társaság részvénytőké­ben 2,000,000 frt, nyereménytartalékban 933,400 frt 25 kr., kétes követelések tartalékában 399,395 frt 20 kr., összesen 3,332,795 frt 45 kr. tökével rendel­kezik, mely összeggel, hozzávéve a dij és kártarta­lékul kimutatott 4,915,193 frt 76 krt, összesen tehát 8,247,989 frt 21 krt, a társaság teljes joggal szá­míthatja magát ismét a monarchia legnagyobb ál­lású biztositó társaságai közé. Igaz ugyan, hogy a társaságnak eredetileg 4 millió arany frtnyi rész­vénytőkéje volt, de tekintve, hogy a Phönix rész­vények megszerzése óta 1,600,000 frt állandóan el volt vonva a társaság saját üzletétől, a vagyoni állapot az eredetinél nem kedvezőtlenebb. Bejelen­tette az igazgatóság azt is, hogy az uj részvények elhelyezése franczia tőkepénzesek és budapesti előkelő czégek által 1,150,000 frt erejéig eleve biztosíttatott. Az uj részvényekre alapszabályszerü előjog- a régi részvényeseket illeti, az esetre, ha ez előjog teljesen igénybe nem vétetnék, az uj részvények átvételét garantirozza legalább 4000 darabot egy franczia nagy résznényesekből álló konzorczium és körülbelől 7500 drbot egy buda­pesti előkelő czégekből álló csoport, melynek tag­jai: Brüll Henrik és fiai, Deutsch Ignácz és fia, Fischl testvérek, Herzog M. L. és társa, Kohner Adolf fiai, Lederer testvérek, Müller Vilmos, Stras- ser és König, Sváb Károly, tornyai Schossberger Henrik stb., úgy. hogy 1,150,000 frt elhelyezése minden körülmények között biztosítva van. Szerkesztői üzenetek. == Sz. N. D.-Bogdány. A reclamált lappéldány annak idején postára adatott. Egyébkét a reklamált számot utólag is megküldtük. Dr. C«ányi János felelős szerkesztő és kiadó laptulajdonos. HIRDETÉSEK Árverési hirdetményi kivonat. 1392/1889. tlkvi szám. A váczi kir. járásbíróság mint telekkönyvi hatóság közhír ré teszi: hogy a m. kir kincstár végrehajtatónak Simár Ferencz örökösei végrehajtást szenvedők elleni 2 52 forint 55 kr. tőkekövetelés és járulékai iránti végrehaj­tási ügyében a pestvidéki kir. törvényszék és váczi kir járásbíróság területén levő Sződ község hatá­rában fekvő, a Pta Csörögi 113. sz tjkvben foglalt kiskorú Simár József és Anna nevén álló A fi- 1. sor 1202 —1297/54. hr. sz. szőlőre az árverés 658 írtban ezennel megállapított kikiáltási árban el­rendelte s hogy a fennebb megjelölt ingatlan az 1889. évi augusztus hó 17-ik napján délelőtti 11 órakor Sződ község házánál megtartandó nyilvános árverésen a megállapított kikiáltási áron alól is eladatni fog, Árverezni szándékozók tartoznak az ingatlan becsárának 10°/o-át vagyis 65 frt 80 krt készpénz­ben vagy az 1881. 60. t. ez. 12. §-ában jelzett árfolyammal számított és az 1881. évi november hó 1-én 3333. szám alatt kelt igazságügyminiszteri rendelet 8 §-ában kijelölt óvadékképes értékpapír­ban a kiküldött kezéhez letenni avagy az 1881. 60. t. ez. 170. §-a értelmében a bánatpénznek a bíró­ságnál előleges elhelyezéséről kiállított szabály­szerű elismervényt átszolgáltatni. Kelt Váczon, 1889. évi május hó 3-ik napján. A váczi kir. jbság, mint tlkvi hatóság* ’ fi u ■fi 0) é k H •H * h ti > 0 h ti t> Ü ti H s ís N 0! 0 0 0 n feli <D d fa Hatalmas ellenfélre találtak újabb időben a gazdászatban és kertészetbei ártalmas rovarok, a szőlőkben a filloxera a NAPHTALIN­ss. mely számos kísértéé alapján legjobb szernek bizonyult körijeink rovarai és a filíoxera ellen. I>r. Sik or József, kyőröü, „A filloxera kiirtása44 czimü munkájában (megjelent burányi Jásaosssá! Győrött. Ára 30 kr.) ajánlja a naplitalint a filloxera ellen, megemlítve annak előnyeit más szerekhez arányitva, bővebb értesítést adván saját e téren szerzett tapasztalatairól és kutatásairól. Más tekintélyek, mint például lila*. Fischer Unió ,.la naplitulinc én me- derine el est agrieisltnre44 czimü munkájában (Berliner klinische Wochenschrift 1882. Nr. 28.) a najpSitaizia-nak a penész gombával, Pannicillium glaucum. Eurotium asper- gillus glaucus, Mucor mucedo, Mucor stolonifer Phycomyces nitens, Oidium lactis stb-vel szemben való hatásáról tesz bővebb közlést, melyben azon végeredményre jut, hogy a naphta 9 isi hathatós ellenszer a szerves testek felületén élő penész ellen, ezek kelet­kezését meggátolja, tovább fejlődését beszünteti, tehát a gazdászatban növények, magvak és gyümölcsök megvédésére ajánlatos. á alkalmazását illetőleg következőket vagyunk bátrak említeni: A levelész, földi hollia, spárgát dámadó légy, a hernyók minden faja, a luczerna rozsdája stb. ellen egyszerű felszórás által alkalmaztatik. A filloxera ellen való alkalmazását illetőleg dr. Síkor József következőket írja: „A napthalin g-yakorlati alkalmazása körül két. czélra kell törni: Első czél a még fertőtlen, filloxeramentes szőlőket a fertőzés veszélyétől megóvni. Második az, hogy a már fertőzött szőlőket az elpusztulástól lehetőleg meg- mentsük. Hogy a tiszta területek, a melyen még a filloxera nem mutatkozik, megovas- sanak a fertőzéstől és létük biztosittassék, e czélra két mód szolgál: — 1. Hogy a pete­rakás meggátoltassák tavaszkor és nyáron egy-egy jó eső után az egész szőlőterületen szórassék fel a 20-szor annyi homokkal vegyített naphtalin. Ez történjék télen is, a midőn a ráesendő a naplitalin kipárolgását meg'akadályozza és a szag terjengése a föld felé megy, ott a netán létező filloxerákat vagy ennek tojásait megöli. — 2. Hogy a ta­vaszi kapálásnál egy kissé a szokottnál mélyebben kapálják meg a szőlőtőkét és oda egy marok ilyen naphtalinvcgyilletet tegyünk úgy, hogy azt legalább egy tenyérnyi föld födözze. Legfőbb gondunk arra irányuljon, hogy a netán már lerakodott petek megsemmisittessenek és azoknak kikelése meggátoltassák. A peték fészke a tő szokott lenni, azon rész, mely a gyökér és venyige között van, tehát a gyökérnek azon része, a mely a földből némileg kiáll. Ezen rész körül leg-yen tehát lerakva a földdel jó össze­kevert naphtalin. A már megfertőzött területek fertőtlenítése pedig akkép történik, hogy minél mélyebben ássuk vag-yis kapáljuk ki a földet a gyökér iránya szerint és oda úgy, mint a gyökér kezdetére is, dobjunk egy-egy marok naplitaliii-vegyiiletet. 07/.C bi cg év/, müveidre nem szükséges több a naplitalinból, mint égés/, holdra, 8ti kiló.44 A vegytiszta naphtalin alkalmazása bundák és ruháknak moly ellen való megvédésére a naphtalinnak ezek közé vag-y a szekrénybe való felszórása által történik. Nyersen, olajmentesen gazdászati czélra ÍOO kilónként 9—12 A naphlalin óra ÜO frt, hordó ingyen. Megrendelhető és kapható: íTlilIinann Gézánál. VÁCZON, halpiac/,. Hl fel 0 H H 0; H. ti K ti ct W ti H ti 0' Ifi ti ti i ti < ti a p 3 H H 0 M ti P r* 0' Vácz, 1889. Nyomatott Mayer Sándornál.

Next

/
Oldalképek
Tartalom