Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)
1889-05-26 / 41. szám
Vácz, 1889. III. évfolyam. 41. sz. Vasárnap, május 26. VACZI HIRLAR | HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. ,KIADÓH küldendők a lap szellemi részét illető közlemények.) Megjelenik hetenkint kétszer: vasárnap és csütörtökön. Vdczon, líüli küldendők az elől hirdetési dijak és ELŐFIZETÉSI ÁRA: H ,fl>en házhoz hordással, vagy -a vidékre postán való ki' déssel: egész évre O írt, fél évre 3 frt, negyed évre 1 írt 50 kr. Vasárnapi szám ára : lO kr., csütörtöki 5 kr. Kapható: a kiadóhivatalban; Deutsch Mórnál (város-1 ház épület) és Neumann Manó sárosutczai vegyes kereskedésében. Kéziratok vissza nem adatnak. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. HIRDETÉSEK: Jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezményben részesittetnek. — Nyilt-lér: sora 30 kr. Bélyeg- ilSeték: minden beiktatásnál 30 kr. A nyugta- bélyeg külön lizetendö. Alsófoku kereskedelmi iskola. Múlt vásárnap volt Donovitz Vilmosnak a takarékpénztár főkönyvelőjének vezetése alatt álló iskola növendékeinek vizsgája. Mull számunkban már röviden említettük, hogy all vizsgázó közöl 6 olyan igazolványt kapott, mely az olasz kettős könyvvitelben való jártasságát és képzettségét igazolja, s ez által az árú-iizleti kettős könyvezetés teendőinek ellátására alkalmas lévén bármely üzletben, mint könyvvezető alkalmazást nyerhet. Magasabb qualifikatiót igazoltak be e vizsgán többen s valóban örülünk s ez örömünknek kifejezést is adunk, hogy van városunkban olyan szakképzett egyén, a ki e tekintetben helyét mindenkor megállja. Ezen a vizsgán azután még mást is tapasztaltunk. Találkoztak a vizsgázók közölt olyanok is, a kik bár értették a műveleteket, a mechanikus összeadás és kivonásban számtalan hibát ejtettek. Nem akarjuk tagadni, hogy ezért a lámpalázat is lehet okolni, de viszont nem ta gadhatjuk el azt sem, hogy bizony többeknek az elő tanulmányai olyan hiányosak, hogy nagy eredményi tőlük várni nem lehetett. Az állam az utóbbi időkben igen nagy súlyt fektet arra, hogy az iparos és kereskedői osztály kiáll hassa a versenyt a külföld iparosaival és kereskedőivel műveltség tekintetében is. * így keletkeztek az ipariskolák és kereskedelmi iskolák. Ipariskolánk már nekünk is van, mely szépen működik s melynek hatását a legközelebbi jövőben mi is tapasztalni fogjuk. A kereskedő tanonczok azonban még mind ez ideig nem nyernek tovább képzést azon a téren, a melyen hivat vák a jövőben eredményeket elérni. A városban teljesen közönyösek voltak Donovitz kísérlete iránt & korántsem méltatták e kezdeményezést annyira, a mennyit megérdemelt volna. A kiknek érdeke ezt parancsolta volna is, még azok sem támogatták e törekvést oly mértékben, mint azt tőlük várni lehetett. Ide a kezdet nehézségeivel meg kell küzdeni annak, a ki sikert akar elérni. Ezen a nehézségen átestünk volna annnyiban, hogy a megkezdett utón haladni lehet. De a tovább haladás mellett fejleszteni is kell ez új intézményt s fejlesztőleg kell hatniok e tekintetben első sorban maguknak a kereskedőknek, másodsorban a városnak. Nem akarunk már jelenleg is tervezetet nyújtani az iránt, hogy mimódon volna legkönnyebben létesíthető az az iskola, csak arra akartunk utalni, hogy az iskolának felállítása szükséges. Szükséges mert kereskedő tanonczaink nem állnak azon a színvonalon, hogy versenyezhessenek nem a külfölddel, ele más nagyobb városok kereskedő tanonczaival. Az iskolákból olyan hiányos számtani s földrajzi ismeretekkel kerülnek ki — s 13—14 éves korukban olL hagyva a tanulást, még ezt a csekélyét sem tartják meg emlékezetükben — hogy azon sem csodálkozhatunk, ha Magyarország egyes pontjait sem tudják mely irányban fekszenek, nem hogy azt tudnák, mely vidék minő nyers anyagot termel s hol vannak speczialis kereskedelmi czikkek. Ilyen körülmények között éppen nem lehet azon csodálkozni, hogy a beszerzési forrásokat nem ismerve, egyes nagyobb kereskedőktől kénytelenek szükségleteiket beszerezni, miáltal a jövedelem nem csekély százalékától elesnek. Nem éljük azokat az időket, a mikor elégnek tartották, ha annyit tudott a kereskedő, ha a vett árut 2—3 krajczárral kell drágábbért eladnia, ha rajta kettős árt nem nyerhet, hogy üzletét fenntarthassa. Ma a kis kereskedőnek épp úgy kell ismernie az áru forgalmat s az egyszeregyet, mint a nagynak s épp úgy kell tudnia a pénz forgalmának jelentőségéi s mó- dozalait, mint bárkinek. Magától azonban ezt nem fogja megtanulni. Találkozhat egy kettő, a kinek kiváló hajlandósága mellett e pályára sikerülni fog maga magát kiművelni, de ez csak kivétel fog maradni. A nagy szám nem fogja példáját követni s marad annak, ami volt s miután megállapodás nem létezik, még vissza is marad. Annak fontossága, hogy a kereskedő tanonczok pályájuknak megfelelő külön oktatásban részesittessenek nyilván való. Hogy városunk nem fog e tekintetben sem hátra maradhatni, az is tény. Szeretnők azonban, ha a törvény kényszerítő hatalmát megelőzve, egy alsóbb fokú kereskedelmi iskola felállításának módozataival városunk intéző körei s kereskedőink behatóan foglalkoznának. Szeretnők, hogy a jövő iskolai évben már a kereskedelmi iskola is megnyílnék. E tárgyra különben még visszatérünk. A pénz. A pénz a gazdasági életben hasonló szerepet játszik, mint az ember szellemi életében a nyelv. Valamint ez a fogalmakat, úgy a pénz kifejezésre hozza az értékeket és a gazdaság nem egyébb, mint az értékek mechanikája. Azonban valamint a nyelvek között ismerünk olyanokat, melyek jobban, másokat, melyek kevésbé alkalmasak a szellem és műveltség minden kincsét kellő kifejezésre juttatni, a gondolatok legfinomabb árnyalatait kifejezni, úgy azon tárgyak közt is, melyek egyes népeknél és egyes gazdasági korszakokban pénz gyanánt használtattak, különbséget kell tenni a szerint, a mint többé vagy kevésbé alkalmasak a gazdasági értékek nagyságát kellőkép kifejezni. A történet azt tanitja, hogy az eddig ismert és használt pénznemek közt a nemes érczek azok, melyek a legtökéletesebb gazdasági nyelvet képezik, melyek az értékek összehasonlítására a legbiztosabb mértéket szolgáltatják. És e nemes érczek ezen kiváló képességeiket a pénz functiójára, kiváltkép a következő két tulajdonságnak köszönik. Először, hogy értékük majdnem minden nép által el van ismerve és igy biztosítva van az, hogy mindenütt szívesen fogadják el, hol egyszer pénz gyanánt használtatnak. Másodszor, hogy az ismert javak közt a nemes érczek azok, melyeknek értéke általában véve a legnagyobb állandóságot mutatja. Hozzájárul még azon körülmény, hogy a nemes éreznek számos tulajdonsága van, mely képes az érték ezen állandóságát biztosítani. Minden tárgynak pedig, melyet mérésre használni akarunk, első és fő kelléke, hogy mint egység állandó és változatlan legyen. És e tulajdonság annál fontosabb, mert a mérések, melyeket a gazdasági téren apénzzel teszünk, midőn minden tárgynak megállapítjuk az árát, nem csak tudományos értékkel bírnak, hanem a legnagyobb gyakorlati jelentőségűek és igy fontosságuk minden egyes gazdálkodó egyénnek legfőbb érdeke. Mert napról-napra, lép- ten-nyomon vagyunk ily gazdasági mérésekkel elfoglalva és ezért nem lehet föltűnő, hogy a gazdaságtan a helyes pénznem, mint értékmérő választására oly nagy súlyt fektet. Valamint az építész nem használhat oly mértéket, mely maga is folyvást változik, vagy ha használná, épületei a legnagyobb veszélylyel fenyegetnék úgy a benlakókat, mint a kinjárókat, úgy a gazdálkodó egyének se^i használhatnak oly tárgyat a mérésekre, mely maga is gyakori értékhullámzásoknak van alávetve. Mind a mellett tagadni nem lehet, hogy a papírpénznek is vannak előnyei. A nemes érczek hátránya, hogy nagy sulyok van. Például a londoni nemzeti banknak — ha leszámítolását aranyban keltenék eszközölnie — naponkénti leszámítolásaira 159.464 kilogramm arany szükségeltetnék, melynek szállítására 80—90 lovat kellene igénybe venni. Evvel összefügg azon hátrány, hogy ily nagy összegek elhelyezése és őrzése igen sok alkalmatlansággal jár. Az érezpénz forgalom végre igen jelentékeny költséggel és különösen kamat veszteséggel jár. A papírpénz fogalma alatt, tekintve az anyag közösséget, t. i. a papirt, igen különböző forgalmi eszközök foglaltatnak egybe. Vannak ugyan is számos hiteleszközök vagy hitelpapírok, melyek bizonyos összegű pénzre szólanak, ilyenek a bankjegyek, utalványok, melyek ezért gyakran pénz helyett is fogadtatnak el. Ezeket is tágabb értelemben papírpénznek lehet venni, bár tulajdonképen csak pénz helyettesitők. Papírpénz alatt szükebb vagy tulajdon- képeni értelemben azonban oly pénzjegyeket értünk, mely nem szól bizonyos ösz- szegü érezpénzre, hanem mely mag a pénzt, tehát törvényes fizetési eszközt képeznek, beválthatlanok és kényszer folyammal bírnak. Mig tehát a hitelpénz vagy pénzhelyettesítők elfogadása a kibocsátó iránti hitelen, ez kényszeren alapszik. Ezért csak e papírpénz valóságos „pénz“, a pénz helyettesitők pedig csak utalványok pénzre, melyeket a bemutatónak kifizetnek. A két csoport között tehát lényeges különbség van. A papírpénz definicziója a következő. A papír valuta kétféle: az egyik alapszik a bizalmon, a másik nyilvános parancson. Az első az, mit én forgalomba hozott hitelnek
