Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)
1889-12-08 / 74. szám
E tekintetben igen tanulságos és bizalmat keltő volt azon szép és szabatos előadás, melyet Dr. Gaál Jenő országgyűlési képviselő a pestmegyei gazdasági egyesület f. évi november 25-én lefolyt közgyűlésén franczia tanulmányútjáról és az ottani védezésről tartott. Elmondja abban előadó, hogy ő reá is leverőleg hatott az itthoni tanácstalanság, a nézetek oly szerte- ágazása s őt is a megbizonyosodás vágya vonzotta a franczia földre. Kiment tehát, és a franczia földművelési minisztériumban kapott ajánlatokkal ellátva, Bordeaux és Montpellier vidékén több időt töltött s kitűnő vezetés mellett nagyszámú szőlőt szemlélt meg. O is, mint sok ezeren, mielőtt kiment, aggodalommal tapasztalta, hogy szőlőink rekonstruálása tekintetében uralkodó nézetek egész biztos alapon nem nyugszanak sehol hazánkban. Mily nagy volt tehát öröme, midőn oda érve, Tisse- rand úrtól, a párisi földmivelési minisztérium főigazgatójától, ki még- 1885-ik évi nemzetközi gazdasági kongreszus alkalmával itt Budapesten meglehetős tartózkodva nyilatkozott ez ügyről, azon határozott kijelentést hallotta, hogy: a phylloxera kérdést Francziaországban általán megoldottnak tekintik és pedig oty annyira, hogy nem is keresik többé a megoldásnak más módját. Előadó személyesen meggyőződött e kijelentés igaz voltáról. Látta, hogy a vészmentes homok talajok csak nem mind be vannak ültetve, — nagy beruházások tétetnek elárasztási védekezésre a viz melletti szőllőkben, — a szénkéneg nagy mértékben alkalmaztatik, — de főleg látta, mily mérveket ölt különösen az amerikai alanyokra eszközölt nemesités utjáni ujjáültetés. E tekintetben örvendetes az, hogy a kellő elővigyázat mellett kiültetett ojtványok szabály szerint jól tartják magukat, s nagyobb mérvű pusztulás azok között már évek óta nem észlelhető ; vannak ültetvények, melyek 14—15 évesek. Egyes ojtványok még idősebbek. Azon területek pedig, melyek 8 —10 évesek, szinte gyakoriak; 5—6 éves szőlő pedig annyi van, hogy az ember szeme elfáradna azok nézésében, ha oly szépen zöldelők és dúsan termők nem volnának. Előadó nem először járt ezúttal Francziaország déli vidékein s épen azért módjában volt az ottani szőlőművelés haladását 1882. óta, midőn Bordeaux- tól Marseilleig az egész vidéket bejárta, megálla- pitani. E roppant területen akkor mást, mint már teljesen elpusztult, vagy erősen pusztuló szőlőket, alig látott. Képzelhetni, hogy mennyire meglepte az a dús tenyészet, melyet jelenleg azon túlnyo- mólag szőlővel beültetett vidék mutat. Beutazta most a Medoc és Herault megye nagy részét. Látta ott is a védekezésnek minden nemét, — de semmi sem lepte meg úgy, mint azon eredmény, melyet ojtások segélyével tudnak a francziák felmutatni. Francziaországban a tudóstól és a milliókkal rendelkező nagybirtokostól kezdve, az utolsó vinczel- lérig, mindenki megnyugszik abban, hogy a veszély tényleg el van háritva, mert Francziaország ma annyi bort termel, mint régente, habár szőlőterülete nem is egészen oly nagy, mint volt a filloxera- vész előtt. Legérdekesebb azonban reánk nézve, amit az előadó az ojtásnáli gyakorlati eljárásról mondott- E szerint tagadhatatlan, hogy az ojtásnáli össze- forradás hiányosságából folyó bajok léteznek, de a francziáknak sikerült azoknak orvoslását is megtalálni. Náluk az ojtás, még pedig az angol párositás, leginkább kézben történik. És pedig februárban elkészittetnek az ojtványok s a föld fölmelegedéséig homokrétegek közt tartatnak. Ekkor iskolába rakatnak be és egy évig kellő gondozás, és földjük tisztán és nyirkosán tartása mellett ott maradnak, azon felül gyakorta megvizsgáltatnak, hogy az európai ojtóvessző nem eresztett e gyökeret, mely esetben az gondosan megtisztittatik. Az egy éves gyökeres ojtványok aztán helyreültettet- nek. Mielőtt azonban az ültetés megtörténnék, valamennyi ojtvány külön kézbe vétetik, s a forradás kipróbálása végett jobbra-balra csavartatik. A melyik azok közül az ojtás helyén meghasad, az, mint ültetésre nem alkalmas, eldobatik és csak azok, a melyek ezen csavarást kiállották, lesznek elültetve. Ezen eljárásnak az az eredménye, hogy igen kevés után-pótlásra van szükség az ültetvényben, s a rekonstruált szőlő szépen és maradandóan diszlik. Ily módon van beültetve s beállitva Francziaországban mintegy 106,000 hectar, tehát közel akkora terület, mint hazánk összes szőlőinek 2/5-öd része. Ezen felül e szőlők termése rendkívüli, úgy, hogy a felújított terület majdnem kétszeresét termi annak, amit előbb hozott. Végül előadó ismételve felemlíti és megerősíti azon fontos tényt, hogy Francziaországban a phylloxera elleni védekezés kérdése lényegében meg van oldva. Roppant hibának tartaná tehát, ha mi ezt nem követnénk, hanem drága időnket azzal pocsékolnék el, hogy még egyszer felakarnók fedezni azt, a mi már tényleg meg van, s a mit mi, kik erre rá vagyunk utalva, megkaphatunk ingyen. Leghelyesebb eljárásnak tartaná tehát, ha a francziák példáját csupán a helyi viszonyok által parancsolt módosítással követnénk. A midőn e remek bizalomra gerjesztő és sokszorosan megéljenzett előadást, közérdekünkért főbb vonásaiban közölni szerencsés lennék és a város érdemes képviselőtestületét, nemes elhatározásáért ismételten és szívből üdvözölném, kívánom, hogy adjon a Gondviselés a végrehajtó bizottság tagjainak türelmet, kitartást és úgy szellemi, mint physikai erőt nagy és fontos feladatuk sikeres megoldásához ! Gohér Pál, szőlőbirtokos. Tisztelt Szerkesztő Űr! A „Váczi Hírlap“ f. hó 1-én megjelent számában „Tombola estély“ czim alatt a „kör egyik tagja“ éles vonásokkal rajzolja a lefolyt estély eseményeit, s a „díszgyülés“ sikertelen lefolyását. A „vácz-vidéki egyetemi ifjak köre“ által, f. hó 4-én tartott ülésen e czikk felolvastatott, s inter- pelláczió tárgyát képezte. Az interpelláló véleményét a czikkiróval szemben a kör magáévá tette, .s- ebből kifolyólag elhatároztatott, hogy egy hivatalos nyilatkozatot állítunk ki, melynek közlésére tisztelt Szerkesztő Urat felkérjük. 1. A „vácz-vidéki egyetemi ifjak köre“ tiltakozik a czikkiró azon joga ellen, hogy ő czikkében a saját rósz véleményét többes számban, illetve a kör nyilatkozataképen állítja fel. 2. Tiltakozik a közönség alaptalan megtámadta- tása ellen, mely támadás csakis a czikkirótól ered, s a kör véleményével nem egyezik meg. 3. Tiltakozik a kör nevében való oly dolgok szellőztetése ellen, melyek vagy meg nem történtek úgy, amint azt a czikkiró előadja ; vagy pedig ha megtörténtek volna is, azt itt előadni ép oly tapintatlanság, mint sértés volt. 4. Mivel mi alapszabályaink homlokára nem a váczi közönség megtámadását, illetve sértegetését tűztük ki, igy tehát ama sértő dolgokat, melyeket a czikkiró a váczi közönség, s ebből kifolyólag a társadalom megsértésére a kör nevében adott elő, minden részében visszautasítjuk, s a felelősséget tisztán a czikkiróra hárítjuk. Kelt Budapesten, 1889. deczember hó 4-én. A „vácz-vidéki egyetemi ifjak köre“ által tartott gyűlés határozatából: Gaál Pál, Zelovich Kornél, jegyző. elnök. Tekintetes Szerkesztő Úr! Engedje meg, hogy néhány szóval rectificáljam a „Vác/.i Híradó“ múlt számának egy czikkében tett azon megjegyzést, mely harmadrendű falusi nótáriusról szól. Ugyanis annyiban kívánom helyre- igazitni. hogy a törvény harmadrendű nótáriusokat nem ismer, sem pedig a közvélemény, hanem igen is ismer mindkettő harmadrendű pálinkafőzőket. Ennyit az igazság érdekében. Tisztelettel Dukán, 1889. deczember 6-án. Szlacsányi János körjegyző. Felelet a „Tombola-estélyi czikkre. Bámulok azon az óriási ignorantián, melylyel az igen tisztelt czikkiró elég bátorsággal birt, hogy úgy írja alá magát, mint „A kör egyik tagja.“ Hisz ha én egy egyesületnek tagja vagyok, azon egyesület érdekeit, kötelességszerüen szivemen kell hordani és ha még oly hiba, még oly mulasztás történt a kör kebelében, vagy ha nyilvános szereplésében a kör felsült, kötelességem, oda hatni, hogy a hibák kijavíttassanak, a mulasztások pótoltassanak és a felsülés elpalástoltassék. De ha mindez meg nem történt, ha ezen esélyek be nem következtek, akkor saját egyletemet sárba rántani, saját egyletemnek sikerét vonni, ezt helyes eljárásnak mondani, senki sem fogja. Midőn Váczról hazaérkeztünk, mert 14-én voltunk lent, szívesen elegettéve ama baráti meghívásnak, melyet hozzánk intézett a vácz-vidéki egyetemi ifjak életerős köre, — minden pillanatra, melyet lent a vácziak körében töltöttünk, örömmel gondoltunk vissza. Számosán közülünk mondogatták, hogy az ország szivében, a fővárosban sem lehet egyhamar oly jól és kedélyesen mulatni mint Váczott. A Lent volt a budapesti tudomány- és műegyetemi olvasó-kör, az ország legnagyobb ifjúsági egyesületének tisztikara, elnökének vezetése alatt. Ott volt az elnökön kívül a titkár, háznagy, pénztáros, a bizottság legelőkelőbb tagjai, ott volt a bölcsész segitö-egyesület elnöke, a gyógyszerésztanhallgatók vezérférfiai. Ezen fiatal emberek, kik Budapest legelőkelőbb köreiben forgolódnak, kiknek állásuk és összeköttetésük folytán alkalmuk nyílik az élet nehéz feladatainak teljesítése mellett, az élet örömeit is élvezni, ezen fiatal emberek, kik számos elitte és magán mulatságon rendezői szere- - pékét viselnek, mind úgy nyilatkoztak, hogy a váczi mulatságot erkölcsileg fényes siker koronázta. S miután ítéli meg a czikkiró egy estély sikerét, sikei-e az, midőn tán a terem zsúfolásig meg telt vendégekkel, mely esetben elkerülhetetlen az, hogy oda nem való elem vegyüljön a mulatók közé és a jelenlevők nem mulatnak, hanem tolongásban rontják ruháikat. A váczi mulatság sikerült, mert a vámosi polgári intelligent z'3me volt jelen családjaikkal, mert fesztelenül érezte magát ott mindenki, mindenki élvezte egy jól rendezett mulatság gyönyöreit. Hogy hol volt ott a „váratlanul ért erkölcsi deficzit,“ hogy a czikkiró szavaival éljek, azt én nem tudom, ezen szavakat itt alkalmazva nem ér- i tem. Egy diszgyülés nem sikerét pedig a körre } nézve válságosnak nevezni az absurdum. A diszgyülés nem sikerült, mert alkalmatlan időre volt kitűzve, az ott szereplők egyúttal báli rendezők is í voltak és ha egy mulatság megkezdése 9 óra estére van kitűzve akkor a mulatság rendezői annyi j teendőkkel vannak elfoglalva, hogy 4 órakor nem j mehetnek diszüléseket tartani. Megbotránkozását fejezi ki a czikkiró, hogy két hívatlan vendég „szűrét ki nem tették.“ Sokkal tapintatosabb volt az esetben a rendezőség eljárása, mint a megbotránkozó czikkirása. Mert í ha egy rothadt alma egy egész kosár almát megront, abból még nem következik, hogy egy társa- - ságot két hívatlan vendég megmételyezi azokat, kik valahová hívatlanul megjelennek semmibe sem t venni helyes dolog, de őket eltávolítani erőszakkal I. az dulakodást, verekedést okoz és a társaság jó c hangulatát teljesen megrontaná. Aztán bámulatra ragad a czikkiró könnyen n megbotránkozó erkölcsi érzete, ki eget földet fi kiált, mert fél 6-kor reggel az egész éjen át mulató ó fiatal emberek egynéhánya boros palaczkkal jöttek fi be a már, kivéve 3 — 4 tánczoló párt, teljesen üres s; táncz-terembe. Azon még az ott levő hölgyek sem rr botránkoztak meg. Nem ismerem a czikkirót, de álmélkodom, r szende, szűzies lelkihangulatán. És nem helyesli azon rendezőnek ama eljárását, fi hogy előbb letépve jelvényét, úgy vágta aztán a b földhöz az ét-terembe a boros palaczkot, melyet a b tánczterembe egy fiatal ember kezéből vett ki. Én helyeslem az illető rendező úr ama eljárását, mert ha jelvénnyel karján cselekszi meg a fentieket, .fi akkor tapintatlanságot követett volna el, az egész se rendezőség, mely felelőséget kell, hogy válaljon ne minden egyes tagjának eljárásáért. Nagyon sajnos midőn az ember saját fészkében ns erőnek erejével rendetlenséget akar okozni. Hívatlan prókátor vagyok ez ügyben, azért fin fizetésemet, mely mint ilyen nekem járna, ezennel Is, ünnepélyesen a czikkiró úr által alapítandó erkölcs- -a: nemesítő egyesületnek adományozom, de azért szó- -ö laltam fel, hogy én mint teljesen érdektelen fél lói lerójam köszönetemet azon fiáknak, kik engem is ai meghiva alkalmat adtak, hogy élvezetes órákat íb: tölthettem el Vácz városa hazafias polgárai, kedves ee- asszonyai, aranyos leányai és derék ifjai közt. S miután ezen osztályozás egyikében okvetle- -9j nül a czikkiró is bent van, baráti jobbomat nyújtom erre neki és kérem, hogy soraim felett ne botránkozzék meg, nem személye, hanem nézetei elen irányult éle/ .el Pichler Győző. Helyi és vidéki hírek. * Küldöttség- tisztelgett pénteken délelőtt Kosd- ról megyés püspökünk Ő nagyméltóságánál Pe- - rényi István jegyző vezetése alatt, a regále joghoz \oí tartozó közös korcsma megváltása tárgyában. A A vegyes vallású küldöttséget Ő nagyméltósága szokott szeretetreméltósággal és igazán főpásztori atyai L szeretettel fogadta. A küldöttség minden hat tagjához volt kegyteljes, leereszkedő megszólítása. Élénken és őszinte részvéttel tudakozódott a község állapotjai iránt, s a küldöttséget fél órai kihallgatás után buzdító, legjobb akaró biztatással kegyeskedett elbocsátani azon kijelentéssel, hogy