Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-12-01 / 73. szám

* Jótékonyság. Ma délután 3 órakor a váczi tj t. quo izr. hitközség tanácstermében a szegény­tanulók a „Malbisch Arumim“ (szegény tanulókat ; i elruházó egyleti által, és a leánytanulók a váczi j '] ?v. nőegylet által téli ruhával láttatnak el. * A fóthi és fótlividéki korcsolyázó-egylet 1 >. .overaber 24-kén tartott ülésében egyíati elnökké í (Dr. Ompolyi Mátray Ernőt, jegyzővé Kemény ! (Ddönt, ellenőrré Csapó Jánost, pályafelügyelővé Tlxyárfás Dezsőt, pénztárossá özv. Kátayné szül. Éji a 1 m a y Bertát, egyleti orvossá Dr. Liszt Nándort, ryógyszerészszé Várj assy Jánost, választmányi Ragokká : Hahnay Ödönt, Kalocsa Kálmánt, Ta­kács Józsefet, Gombos Hermin, Vid a Izabella és Winternitz Hedvig úrnőket választotta. * Heti és országos vásárjaink az állatvásári tárlat alól feloldattak. Pestmegye alispánjának erre )■ -onatkozó rendeletéinek lényegesebb pontjai a kö­vetkezők: 1. Országos és heti vásárokon, oly köz­ségekben, hol a száj és körömfájás nem uralgott, Hagy a járvány már megszűntnek van nyilvánítva, . helybeli szarvasmarhák, juhok, kecskék és sérté­siek eladóvá kiállíthatok. 2. Ezen vásárokra a most v smlitett állatnemek vidékről is felhajthatók, de e.-isakis járványmentes oly községekből, melyek a Vásárhelyére járványmentes s igy zár alatt nem s evő területen át közlekedhetnek. Ezen rendeletet vá- :■ jósunkat illetőleg — hol vész egyátalában nem n|aralkodott, városunk rendőrkapitánya azonnal vég- 9 'ehajtotta, s piaczunkat a fent emlitett állatnemek- mek is megnyitotta. Intézkedett azonban az iránt is, ) iiogy Rád és Nógrád községekből, hol a járvány ] még uralg, a vámon be ne eresztessenek. Hasonló- .xépen be ne eresztessenek a szabálytalan marha- áriatokkal biró állattulajdonosok, azoknak állatjai » tedig, kik azokat — marhajárlatok nélkül állitják r fi a piaczra, a városházára — a tulajdonosok meg- i büntetése végett — behajtassanak. * Kétszáz forint havon]kénti biztos ke- i -esetet tőke és koczkáztatás nélkül íjánlunk solid egyéneknek, kik a törvényesen en­gedélyezett sorsjegyek és értékpapirosok eladásá­val foglalkozni akarnak. Ajánlatok Piltzer Lajos kés társa bankházhoz Budapest Christóftér 6. szám. * A dunakeszi ősrégi kelta sirokuak a je- 9 en év nyarán Kund Pál földbirtokos és Révész 3 István lelkész által eszközölt felásatása által nap­fényre került hamvvedrekről szakszerű felolvasást s ;artott e hó 26-án, a régészeti és embertani társa­ság gyűlésén dr. Posta Béla, a nemzeti muzeum Ségiségi osztályának tisztviselője. Örvendve consta- xáljuk, hogy e régiségek egy tetemes része a váczi rrmuzeumnak került birtokába C s á v o 1 s z k y József ^kanonok úr gondoskodása folytán. * Biztos keresetet nyújt és provisiót fizet törvényileg engedélyezett sorsjegyek részletfize­y tésre leendő eladásának közvetitéseért Fuchs H. /áltóháza Budapest Deák Ferencz-utcza 12. sz. a. * Pályázati hirdetmény. A zenemü-kiadóhi- vatal (Weinwurm A.) Budapest, Károly-utcza 7 3. sz. 5 drb cs. kir. aranyból álló dijat tűz ki egy xceringő legjobb és legalkalmasabb czimére. A dijért való pályázat akkép történik, hogy a kellő czimnek i keringő jellege szerinti kitalálása czéljából, a oályázni óhajtó a keringőt megszerzi, mely fent- aevezett zenemű-kiadóhivatalban 80 kr. csekély összegért kapható; a jó és alkalmasnak talált ke- f fingő czimét, a megvásárolt példányra irva, azt név és lakhely tüzetes megjelölése mellett fenti zenemű-kiadóhivatalnak 1890. évi január 1-éig be- fiküldi. A dij kinek való kiadása 1890. évi január 15-én fog eldöntetni és hirlapokban közzététetni. ismernie kell az emberi és természeti törvényeket. Ezek ismerete pedig nem egy-két év leforgását kiköveteli meg. A zenésznek psichologusnak is kell lennie, mert a zene nem más, mint hangokba öntött gondolat. L A gondolat pedig a lélek productuma. A hangokat úgy kell a zenésznek egymásra építenie, úgy kell azoknak jelentőségét ismernie, hogy bárki is az általa krfejezni akart gondolatot észrevegye. A vers, vagy akármily költészetben is látjuk hogy a költők munkái nagyobbára azok lelkiálla­potát is feltüntetik. Például: ha Petőfi, Arany, Eötvöes Berzsenyi, Kisfaludynak csak a költeményeit is­mernék, azokból is megtudhatnók praecizen azok jellemét, életküzdelmeit, lelkiállapotaikat. így van ez a zenénél is. Mozart, Beethoven, Chopin egész lelki valójukban előttünk vannak, müveikből azok lelkiállapotára határozottsággal következtethetünk. A zenésznek arra kell törekednie, hogy az ezek mü­veiben nyilvánuló gondolatokat hűen reprezentálni tudja. Ez másként nem lehet, mint csakis finom psichologiai érzékkel. Ezt nevezik a zenében „ér­zelem kifejezésének.“ A kottába öntött gondolato­kat úgy kell tudni előadni, hogy azok a hallgató­ban is hasonló gondolatokat idézzenek elő. Ezekuíán a következő táblázatot állíthatjuk ki a zenetudományából. A zenetudomány két részre oszlik: elméleti és gyakorlati. Az elméleti ismét két részre: emberi és természeti törvények produ ctumára, és a természeti és emberi törvények harmóniájára. A. gyakorlati rész szinte felosztható két részre: úgy mint technikai és érzelmi osztályra. Didacticus. * Köszönet-nyilvánítás. „A vácz-vidéki egye- i térni ifjak köre“ által november hó 23-án rende­zett tombola- és tánczestély alkalmából szives felülfizetésekkel gyarapitották körünk pénztárát: Bod i Rózsa úrhölgy 3 frt, dr. Cs '-nyi János 1 frt. dr. Farkas N. 1 frt, Elanusz Béla 2 frt, Dr. Huzella Mátyás 1 frt, Meiszner Rudolf 1 frt, N. N. 1 frt, N. N. 1 frt, Schindler Kálmán 50 kr., Tragor Antal l frt, Tragor Ignácz 5 frt, Ullrich Károly 1 frt. — Nem szabad azonban figyelmen kivül hagynunk, hogy a tombolatárgyak legnagyobb része az áldo­zatkész hölgyközönség ajándékaiból gyűlt össze. — E helyen is köszönet illeti úgy a tombolatárgyak ajándékozóit, mint a felülfizetéseket eszközlő urakat. Váczon, 1889. november hó 24-én. A bizottság ne­vében Tragor Ignácz joghallgató, mint pénztáros. * Biztos kereset nyujttatik és provisio fizet­tetik annak, aki törvényesen engedélyezett sors­jgyeknek részlet-fizetésre leendő eladására vállal­kozik. Ajánlatok „Biztos“ czim alatt e lapok kiadó- hivatalához intézendők. A gyöngykagyló-ipar az utóbbi években roppant lendületet vett, a mi abban találta ma­gyarázatát, hogy ezen anyagból igen különféle használati és disztárgyakat készitettek, a melyeket a fogyasztó közönség, mint divatos újdonságot jól fizetett. A monarchiába 1868- 1872-ig mindössze <985 métermázsa nyerskagylót hoztak be, de már 1888-ban 38191 métermázsára rúgott a behozatal. A gyöngykagylókat leginkább a bécsi ipar dol­gozta fel diszmütárgyakra. De újabban a gyöngy- kagyló-czikkek kezdenek kimenni a divatból és ez a körülmény hátrányosan hat vissza egy egész iparágra. Azok a gyárosok, a kik eddig a gyöngy­kagylót feldolgozták, kénytelenek korlátozni a gyártást, lejebb szállítják a munkások bérét és a legutóbb Ausztriában a gyöngykagyló esztergá­lyosok között kiütött sztrájk is erre vezethető vissza. * Egy megrendelt város. Tennessee állam­ban, Eszakamerikában messze a hegyek között van egy kies fekvésű fensik, melynek „Cumberland Gap“ a neve Ezidőszerint még őserdő boritja a helyet, de jövő nyáron már nyüzsgő élettel biró város fog emelkedni az őserdő öléből, egyszerre, hirtelen, mintha égből cseppent volna oda. Ezt a leendő várost, melynek gyárai, vasutai, templomai, iskolái, kórházai stb. lesznek, a szó szoros értel­mében Angliában készitik, megrendelésre. Egy nagy sindicatus ugyan is, mely 25 millió dollárral rendelkezik, megvette az egész vidéket, mely rend­kívül bővelkedik vasérczekben, és ott nagyszerű gyárvárost alapit. Az épületek vasból lesznek és ezeknek alkatrészeit Angliában készitik. Még a lakosság nagy részét is Angliából hozzák az ottani bányakerületekből. Egyelőre több ezer munkás azzal foglalkozik, hogy letarolják az erdőséget, a melynek helyén jövő nyáron összeállítják az Angliából jövő vasépületeket. A még csak a mappán létező város felé máris hat irányból épülnek á" vasútvonalak. * A gyufamonopol ÍTancziaországban. A franczia közgazdasági viszonyok egyik furcsasága közzé tartozik, hogy a gyufa, ez a közönséges szükségleti tárgy ott monopol tárgyát képezi és még különösebb az, hogy a monopolt nem az állam kezeli, hanem bérletbe adta. A bérlet ez év végén lejár és a franczia kormány, valamint a közvéle­mény élénken foglalkozik a gyufamonopol kér­désével. Az államnak a monopol a bérlet útján 17 millió frankot jövedelmez évenkint és mivel ezt az összeget a franczia államháztartás nem nélkü­lözheti, szó sem lehet arról, hogy a gyufamonopol megszűnjék és a gyufagyártás szabadiparnak nyil- vánittassék. Másrészt, ha az állam saját kezébe akarná venni a gyufagyártást, ez is 10 millió frankba kerülne, mert szerződés szerint meg kell váltania a bérlő társaságtól a készleteket, melye­ket 10 millióra becsülnek. A bérlet megújítása sem látszik czélszerünek, mert a közvélemény fel van háborodva a jelenlegi bérlőtársulat ellen, a melyről azt állitják, hogy megrőviditi az államot. Nem marad tehát egyéb hátra mint uj árlejtést hirdetni a bérletre és tényleg' folyó évi deczember 2-ára van kitűzve az árlejtés. Közgazdaság. A kis Jézus ajándéka. Karácsony közeledtével sok gondot és mun­kát ad az embereknek a készülődés a kis Jézus ajándékára, az úgynevezett „kriszkindli“-re. A jó szándék hiánya soha, pénzhiánya gyakrabban, de leggyakrabban az okoz fejtörést: mit és hol ve­gyünk karácsonyi ajándékul? Legyen szabad se­gítségére lennünk a töprer.gőknek s egy-két jó tanács kíséretében nehány forrást figyelműkbe ajánlani, nem feledkezvén meg legfőbb javunkról: az egészségről sem. A nagy nemzet-család minden egyes tagja igyek­szik karácsony ünnepe alkalmával kedveseit isme­rőseit valamely szép és hasznos ajándékkal meg­lepni. Hazafias kötelességet kívánunk teljesíteni, midőn ép ez ünnepélyes alkalomból felhívjuk ol­vasóink, különösen minden szép és jóért lelkesülő hölgyeink figyelmét, hogy midőn megemlékeznek egymásról, ne feledkezzenek meg a legkedvesebb­ről, mindnyájunk édes anyjáról a hazáról s adja­nak neki — önmagukra is hasznos — karácsonyi ajándékot azzal, hogy megvetve minden betola­kodó idegent, csak magyar czikkeket vásároljanak. Tegyék ezt különösen az annyira felburjánzott kül­földi pótkávékkal szemben, melyeknek egészségi és gazdasági szempontból káros használata annyi­val indokolatlanabb, mert a Szalády Antal fővá­rosi pótkávégyáros-által feltalált és készített „Sza- lády-kávé“-ban oly magyar iparczikket bírunk, mely jóságra, zamatra, színre és élvezhetőségre az összes külföldi és hazai pótkávékat felülmúlja s ennek daczára nem drágább azoknál. Szalády „Hun- garia-kávé“-ja pedig mint gyógykávé már évek óta nagy kedveltségnek örvend s orvosok által is ajánltatik. E kávék jóságát számos kiállításon (1885. , oisz.-kiállítás, bécsi, pécsi stb.) nyert elsőrendű kitüntetéseken kivül igazolja itthon és a külföldön való nagy elterjedtségök. De mivel bármily dicsé­retnél többet ér mindenkinek a saját meggyőződése, Szalády ur szívesen küld háziasszonyainknak ingyen és bérmentve egy próbacsomagot, ha ez iránt hozzá (Andrássy-ut 86.) fordulnak. A zene, mely eddig bizonyos osztályok vagy egyes művész-talentumok kiváltsága volt, a tár­sadalmi assimilatió és a műveltség rohamos terje­dése folytán ma már az emberiség közkincsévé vált, úgy hogy alig van család, sőt alig van egyén, aki lelke önkénytelen vonzalmát követve, valamely zeneszerrel ne foglalkoznék. Erősebben nyilvánul e zenei hajlam a téli hónapokban, midőn a zene a szórakoztatáson kivül kedélyünk élénkítésére is jótékonyan hat. E szempontból helyén-valónak ta­láljuk olvasóink figyelmét a karácsonyi ünnepek közeledtével Sternberg Armin jóhirü fővárosi hangszergyárosra irányítani, a kinek Kerepesi-ut 36. sz. alatti főraktárában a jelenleg létező összes hangszereknek gazdag és változatos tárházát szem­lélhetjük. Az összes fa-, réz-fuvó és vonós hang­szerek mellett 'sok fajtája látható itt az újabban annyira kedvelt mechanikai hangszereknek,mint: Ariston, Phönix (érczkottákkal) Manopan, Sympho- nion (önműködő) stb. Kiváló előnyük e hangsze­reknek, hogy semminemű zenei ismeretet nem igé­nyelnek s laikus is könnyen játszhatja velők a leg­szebb zenedarabokat végtelen számban; igen al­kalmasak e hangszerek házi mulatságok tartására s a mi fő aránylag igen olcsók. Valóban szebb és jobb karácsonyi ajándékot senki sem vehet, mint ha e czég gazdag raktárából választ egy szép hang­szert, mi végből a tulajdonos bárkinek megküldi több mint 500 hangszer-ábrát tartalmazó részletes árjegyzékét. A szép és hasznos ajándék-tárgyaknak oly so­kaságát sehol sem találhatjuk, mint az ismert Ker­tész Tódor czég Dorottya-utczai díszműáru-üzleté­ben. A hazai ipar legjobb és legszebb tárgyai vál­takoznak itt a franczia, angol, német, valamint a keleti : persa, japán és kínai müipar ezernyi sok­féleségé tárgyaival. A pazarul megrakott termek egészen egy iparmükiállitás benyomását teszik ránk, melynek tárgyait elősorolni lehetetlen s csupán tájékoztatóul említünk fel néhányat az újdonsá­gokkal bővelkedő karácsonyi kiállításból, mely már most is nagy és előkelő közönséget vonz a czég termeibe. Ilyenek: porczellán- és majolika dísztárgyak, iró-, dohányzó-, háztartási, varró- és toillet-czikkek, albumok, legyezők. Továbbá az alkalomszerű eléghetetlen csillogó karácsonyfadí­szek : lampionok, lebegő angyalok és pillangók színes csengők, üveggyümölcsök, csillogó fürtök, bonboniérek, arany- és ezüst szálak stb. 5—10 krtól felfelé, melyekből azonban ajánlatos egy fára való kollekciót 5, 10, 15, 20 frtért rendelni. Vannak ott fiuknak és lányoknak való mindenféle tanulságos és mulattató játékok, képek, könyvek, kocsik, Frő- bel játékok, Richter-féle építő-szekrények, törhe­tetlen és franczia babák, társas-játékok magyar szőveggel, csinosan összeállított tombola-nyeremény- tárgyak 5 írttól felfelé; torna- és vivó-eszközök, utazó czikkek, végül a téli sport-saisonra vadász- fegyverek és korcsolyák, különösen a legújabb és legjobb „Halifax“. Mint újdonság fontos az „uj aranyozó“, melylyel bárki ujjáaranyozhat régi tükör- és képrámákat s szobrokat, valamint karácsonyfát és díszeket bearanyozhat (egy üveg ára ecsettel s bérmentes küldéssel 1 frt). A ki a fővárosba rán- dul, el ne mulassza, e nagyszerű árucsarnokot meg­látogatni. a ki pedig rendelni akar, ajánljuk, hogy minélelőbb tegye azt, nehogy az ilyenkor tömege­sen érkező megrendelés miatt későn kapja áruit. A Kertész czég az esetleg meg nem felelő tárgyat ismert előzékenységénél fogva, azonnal visszaváltja. Irodalom * Megjelent a „Fatenyésztési Lapok“ a fa­iskolaügy, fatenyésztés, gyümölcsészet és kertészet szakközlönyének 4. száma következő igen érdekes tartalommal: A magyar kir. államvasutak igazga­tósága és a vasúti vonalak befásitása. Az eper- fácskák átültetése a magiskolából a faiskolába. Őszi munkálatok a gyümölcsösben. A téli neme­sítésről (ábrával). A melegágyakról (ábrával). Ve­gyesek. Irodalom. Szerkesztői üzenetek. Hirdeté­sek. Tárcza: A baromfitenyésztők országos egye­sülete (2 arczképpel). A kassai gazdasági taninté­zet. A lap megjelen havonként kétszer és előfize­tési ára egy évre 3 frt, félévre 1 frt 50 kr., mely összeg a kiadóhivatalba Újpestre küldendő. Újon­nan belépő előfizetők, kik egy egész évi előfizetési dijat egyszerre beküldenek, az újévig megjelenő számokat díjtalanul kapják. A lapot megyénk alis­pánja 33174/ein. 89. számú rendelettel a községek­nek és a megye n. é. közönségének ajánlani ke­gyeskedett. * Érdekes pályázatot hirdet a Magyar Szemle, ez a kitűnő szépirodalmi és kritikai heti­lap, mely rendkívül gazdag és értékes tartalmát pompás talány-rovattal is élénkíti. Hosszú téli estéken igen mulatságos fejtörés az ügyes, szelle­mes rejtvények, talányok megfejtése. A Magyar Szemle játék-rovata páratlan a maga nemében;

Next

/
Oldalképek
Tartalom