Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)
1889-10-20 / 67. szám
I i jelentőséggel, a hol az érdekek felismeréséből eredő szabad társuláson alapulnak, mint az angol kereskedelmi kamarák, a melyek nem ismerik az adózási kényszert és a hatósági jelleget. A kereskedelem és ipar nagy kérdéseiben a kamara mint érdekképviseleti közeg- csak akkor bírna jelentőséggel, ha azt a kereskedelem és ipar tényezőinek részvéte táplálná és emelné. De azt hinni, hogy huszonnégy iparos és kereskedő, kik egy ellenőrizetlen választási processus esélyeinek ( köszönik mandátumaikat, a nélkül, hogy bármi garantiát nyújtana arra, hogy a nag-y kérdések lényegével valaha is tisztába jött volna vagy részleteivel foglalkozott volna, mint a kereskedelem és ipar képviselete léphet föl olyan időben, a midőn ezen érdekek szabadon nyilvánulhatnak és a midőn a kormánynak ezer más módja van különösen ezen érdekek részleteiről magának tudomást szerezni — olyan illusió, a melyen a keresk. és iparkamarák jelenlegi alapon való szervezete mindig hajótörést fog szenvedni. A kereskedelmi és iparkamara mint hatósági közeg számos oly functiót végez, a melyet az állam, arra való közeg hiányában, ruházott a kamarára. Ezen functiók mint: iparos-védjegyek és minták lajstromozása, származási bizonyítványok kiadása nem képezheti más, mint tisztán hatósági közegek feladatát és ezen teendőktől a kamara feltétlenül mentesítendő. Ha a kamarának mint érdekképviseleti közegnek nem tulajdonítunk semmi jelentőséget és ha fönnállási alapjukat, az adózási kényszer, feltétlenül perhorreskáljuk, ha azok hatósági teendőit tőlük megvonjuk, akkor a mai kamarának létalapja egészen megszűnik és ezért, véleményünk szerint, a kamarai intézmény, a melyre meggyőződésünk szerint is szükség van, csak egészen uj alapon szervezhető. Ez a szervezet közigazgatásunk rendezésével áll kapcsolatban. A gazdasági administratio — értve az alatt nemcsak az ipari- és kereskedelmi közös jellegű és közigazgatási hatósági közegek megítélése alá tartozó ügyeket, hanem a mezőgazdasági administra- tiót is — feladatai egyre bonyolultabbak lesznek. Az összes gazdasági administrativ ügyek elbirálása * közép fórumban a törvényhatósági első tisztviselő feladata, ki, ha a mint eddig gyakori volt az eset, véletlenül birtokos, elég szakértelemmel bírhat a mezőgazdasági ügyek megítélésére, többnyire járatlan azonban az ipari és kereskedelmi kérdésekben. Ha a közigazgatás államosításával egy tisztán hivatásának élő hivatalnoki osztály keletkezik, akkor a mezőgazdasági ügyeknél is előtérbe lép ép úgy mint az ipariaknál és kereskedelmieknél a gazdasági élet ismeretének szüksége a felebbezés alá kerülő ügyek elbírálásánál. A másodfokú közigazgatási hatóságok mellett van szükség egy a gazdasági élet összes ágaiban jártas véleményező testületre, melynek feladata a hatóságot vitás kérdésekben nem a jogról, mert ennek szem előtt tartása a hatóságok feladata, hanem a gazdasági élet szükségleteiről tájékoztatni, hogy a közigazgatás e szükségletekkel összhangzásban működhessék. Erre szolgál a csekély számú tagból álló és megbízatását nem választás utján nyerő gazdasági tanács, mely ilyenképen mint az administratio előmozdító tényezője jelentkeznék. A gazdasági érdekek védelme bátran bizható a szabad társuláson alapuló egyesületekre, vagy ha épen szükségesnek találtatnék, egy központi közgazdasági tanácsra, mely részben a szabad társuláson alapuló egyletek kiküldötteiből, részben a gazdasági élet kitűnőségeiből alakulna, de adózási kényszeren alapuló kamarákra e részben nincs szükség. Helyi és vidéki hirek. Közgyűlés. A „Váczi ipartestület“ védnöksége alatt alakult „Iparos Ifjúsági Önképző- és Be- tegsegélyzö-Egylet“ 1889. évi október hó 27-én, határozatképes számmal meg nem jelenés esetén november hó 1-én, délelőtt 10 órakor a „Curia“ szálloda nagytermében végleges alakuló közgyűlést tart, melynek tárgyai a következők: 1. Ajóvá- hagyott alapszabályok közlése. 2. A költségvetés megállapítására vonatkozó határozathozatal. 3. Az e§'yleti orvos és fizetésben részesítendő tisztviselők dijainak megállapítása feletti határozathozatal. 4. A bútorok, könyvek megszerzése és a fizetési könyvecskék nyomatásara vonatkozó intézkedések megtétele. 5. A kórházi szerződés megkötése iránti intézkedés. (3. A lakás szerzés feletti intézkedés. 7. A működés megkezdése idejének megállapítása. 8. Könyvtárnok választása. 9. 12 választmányi tag választása. * Tudorrá avatás. Kovács Ödön váczi kir. járásbirósági joggyakornok, Kovács Ernő fegyin- tézeti igazgató fia, okt. 19-én (tegnap) a budapesti tudomány - egyetemen jogtudorrá avattatott. — Gratulálunk! * Tűzoltó-gyakorlat. A helybeli önkéntes tűzoltók ma délután 2 órakor a Fő-utczán levő honvéd huszár laktanya tágas udvarán összes szereikkel gyakorlatot tartanak. * Felolvasó és szavalat! estély. „A vácz- vidéki egyetemi ifjak köre“ f. hó 23-án este 8 órakor Budapesten a Báthory kávéház külön helyiségében felolvasó és szavalati estélyt tart. Eddig szavalatra Zelovich Kornél műegyetemi hallgató és felolvasásra Krenedits Ferencz joghallgató jelentkeztek. Ezt fogja követni a választmányi ülés, melynek tárgya a november hó 23-án tartandó tombola estély folyó ügyei. A múltkori közleménybe tévedés csúszott be, a mennyiben nem Strausz József, hanem Strausz Zsigmond joghallgató választtatott a bíráló bizottságba. :: Szegényeink javára. Szomorú valóság, hogy városunkban nagy számmal vannak oly szegények is. kik a legszükségesebb ruhaneműekben is hiányt szenvednek. Hogy ezek mennyi szenvedést kénytelenek elviselni különösen télnek idején, azt el sem lehet mondani. Hogy tehát ezek helyzetén is, legalább némileg enyhítve legyen, a Páli szt. Vincze egylet teljes tisztelettel felkéri városunk könyörületes szivü lakosait, hogy azon (használt) ruhaféléket, melyeket szegényeink javára szántak, akár Kanda István elnökhöz, akár Sztrecsko János ruhatárnokhoz, akár az egyletnek bármelyik rendes tagjához juttatni kegyeskedjenek. Az Egylet bármily ruhafélét hálás köszönettel fogad s érdemes szegénynek juttat. * Közgyűlés. A Vácz alvárosi birtokosság ma délelőtt 10 órakor Váczon a „Curia“ vendéglő nagytermében közgyűlést tart. Tárgyai a közgyűlésnek : 1. Huber József lemondása folytán, elnök választás. — 2. A múlt évi számadások megvizsgálása. * Az anyagyilkos Huber József tegnap szállíttatott be külön bérkocsin Budapestre, a pestvidéki kir. ügyészség fogházába, hol a vizsgáló biró végzése értelmében elmebeli állapota fog vizsgálat alá vétetni. A tettes távozása glőtt a járásbíróság épületében dr. Freysinger Lajos kir. közjegyzőt kérette magához, aki Huber szándokáról eleve értesítve lévén, nyomban megjelent a vizsgáló biró szobájában és írásba foglalta a tettes végrendeletét. Huber azután érzékeny búcsút vevén fiától és feleségétől eltávozott. Útjában Guttmann József hivatalszolga ésBubentsok István fogházőr kisérte. * Iskolaszéki ülés. A váczi r. k. [iskolaszék ma délelőtt 10 órakor a középvárosi iskola tanácstermében ülést tart, melynek tárgyai a következők: 1. A költségvetés tárgyalása. — 2. Kisebb javadalmazó tanítók kérvénye. — 3. Bartoss Józsefné kérelme. — 4. Fluber József lemondása. * ZsidÓllCCZCZ. Többeket megbotránkoztatott azon keresett malicia, melylyel a helybeli izraeliták templomának ablakai a legutóbbi ünnepek alatt naponkint beverettek. Az izraeliták vallási nyugalmuk ismételt megsértése miatt a vármegye alispánjánál kerestek orvoslást; s miután ez panaszukkal a városi rendőrkapitányhoz utasította, oda fordultak, hogy az előttük ismeretlen tettesek kézre ke- rittessenek s érdemük szerint megbüntettessek. A rendőrkapitány nyomban meg is tette a legkomolyabb intézkedéseket és a rendőrei csak ugyan el is ssiptek két pajkos gyereket, kiket az ablakok beverésén rajta kaptak ; de — uram fia! — mekkora lett a meglepett panaszosok ámulata, mikor kiderült, hogy a két impostor : zsidó gyerek volt. Milano Gallia Cisalpinában szabad várossá lett Aelia Augusta vagy Augustus Felix melléknévvel, nem sokára azután a római birodalom második városává emelkedett s a későbbi római császároknak székhelye lett, amiért secun da Roma-nak is ne- neztetett. A nyugatrómai birodalom bukása után a hunok, majd Odoaker, a góthok s végre 570-ben a longobordok kezeire került, mig Nagy-Károly egész Felső-Olaszországgal együtt roppant terjedelmű birodalmához csatolta. Milanóban a quelf (della Torre) és gibellin (Visconti) pártok versengése alatt egymást váltották fel az uralkodó házak, mig végre a Sforza- család férfi ágának kihaltával V. Károly császár kezeire került, aki azt 1540-ben fiának II. Fülöp spanyol királynak adta s a spanyol koronához csatolta. Az 1714-diki rastadti béke értelmében Ausztriáé lett. Napoleon 1796-ban az Alpesen inneni köztársaság fővárosává tette, majd 1805-ben a lombard királyság királyává koronáztatta magát benne. Az 1814-diki bécsi congressus értelmében a lombard-velenczei királysággal együtt ismét Ausztriára szállott s csak az 1859-diki magentai csata után bírta lerázni nyakáról a gyűlölt Ausztriát meghódolván Victor Emanuel olasz királynak, mig az ugyanazon évi villafrancai békekötés értelmében az egész lombardiéval együtt Picmonthoz csatoltatott. (Folytatása következik.) egyház (a milánói dóm), melyet a római Szent Péter templom után legszebbnek tartanak a világon. Egész fehér márványból van építve, kupolája 68 méter, tornya 108 méter magas, kívülről mintegy 2000 márványoszlop-szoborral díszítve. Van 98 melléktornya a fedélen s a torony körül, melyen egy 4 méter magas Mária-szobor van. A toronyból pompás kilátás nyílik az Alpesek és Apenniniekre, a pompás kilátásban azonban közülünk legnagyobb sajnálatomra csak Méregkeverő barátunk gyönyörködött, aki ezért egyetlen ebédjét is feláldozta, mintha csak előre tudta volna, hogy azért az ebédért, a melyett ott kapunk, az időt sem érdemes ellopni. — Az épület először góth stylusban volt kivive, de a 16. században Pellegrino Tibaldi egy renaissance modorú ajtóféllel látta el, 1646-ban góth ízlés szerint tovább épült, I. Napoleon 1805-ben már csaknem teljesen elkészíttette, a közbejött események azonban ebben meggátolták s igy I. Ferencz osztrák császárnak jutott a feladat, hogy az építkezést befejeztesse. Belsejében 5 hosszant s 3 háránt terülő hajó van, a festett mennyezet szobrokkal díszített 52 íven nyugszik, alapja csupa márvány-mozaik. A karzat előtt van Szent Boromäus díszes földalatti kápolnája egy keresztelő medenczével, mely hajdan Szent Dénes sarcophágja volt. A templom északi kereszthajójában van egy nagy faalaku broncz-gyertyatartó, melynek művészi kivitele sokáig leköti a szemlélő figyelmét. Tudományos és művészeti intézetei közül különösen kiemelendő : a tudományok és művészetek királyi palotája (az egykori jezsuita kollégium) j 200.000 kötetből s 1000 kéziratból álló könyvtárral, í 50.000 darabból álló pénzgyüjteménynyel) régiség- | museum, festmény gyűjtemény a leghiresebb művészektől, és a minden időbeli mesterek szobormüveinek gypszöntvény gyűjteményével, csillagvizsgáló toronynyal s jeles füvészkerettel, melyekben a szemlélő egy nap alatt többet tanul, mint ameny- nyit olvasás utján éveken keresztül tanulhatott volna. Udvarán áll gróf Pietro Verri nemzetgazdász szobra, továbbá Cagnola építészé, Fra Bonaventura mathematicusé, Fiola Gáboré, Castiglione Károlyé és Grossi Tamásé. Az udvar közepén van I. Napoleon mesteri szobra, mint római imperator (Canova jeles müve), és a lépcső feljáratban Beccaria jogtudósé. Van 2 lyceuma, 7 gymnasiuma, egy kir. tudomány és művészeti intézete, egy képzőművészeti akadémiája, szemináriuma, egy minta főiskolája, görög nyelvészeti iskolája, jogiak ademiája, orvosi, állatorvosi, sebészeti, vegytani intézete, zeneakadémiája, orvosi légző gyógyintézete, katonai földrajzi intézete, műszaki iskolája, jeles leánynevelő és siketnémák intézete, körülbelül 50 kórháza, melyek közül legnagyobb a 3000 ágyra berendezett közkórháza, vakok intézete és több árvaháza. Milano Lombardia kereskedésének központja, különösen a selyemkereskedés főhelye. A Teatro della Scala, a világ legszebb színházainak egyike, 3600 néző számára van berendezve. Milánónak, mely a rómaik idejében Medio- lomumnak neveztetett, aBellovesus vezérlete alatt Kr. e. 585. évben betörő czelták vetették meg alapját, mely akkor a czelta fejedelmek székhelye volt. Itt uralkodó utolsó fejedelmük az insubrok és gocsatoknak Viridomarus volt, kit 222-ben Kr. e. M. Claudius Marcellus római consul csatában megölt, Milánót bevette és megerősítette.
