Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)
1889-10-20 / 67. szám
HELYI ÉS VIDÉKI ÉRDEKŰ TÁRSADALMI HETILAP. Megjelenik minden vasárnap. Egyes szám ára 10 1- crajczár. ELŐFIZETÉSI ÁRA: helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán elküldve egész évre ..............................6 frt — kr. fél évre ..................................3 frt — kr. negyed évre ..........................1 frt 50 kr. Egyes számok a kiadóhivatalban kaphatók. SZERKESZTŐSÉG ÉS KIADÓHIVATAL: Vácz, Mária Terézia rakpart 5S7. szám alatt. Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések. Bérmentetlen levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak. HIRDETÉSEK: Jutányosán eszközöltetnek s többszöri hirdetésnél kedvezmény ben részesittetnek. Nyilt-tér: sora 30 kr. Bélyeg-illeték: minden beigtatásnál 30 kr. A nyugta bélyeg külön fizetendő. Jóakaróink. Egy hirlapiró legutóbb látogatást tevén megyésül üspökünknél, azon nagyjelentőségű hírrel lepte í ieg városunkat, hogy megyés püspökünk hajlandó tenne a váczi püspökség tulajdonát képező ügyié evezett vörösház épületét a városnak a végből ): tengedni, hogy azt laktanyává alakíttassa át, ha város az úgynevezett kulcsársági épületet g gy átalakíttatja, hogy abban az urasági tisztek legfelelő lakást nyerhetnek. Püspökünk lekötelező nagylelkű atyai gondos- odása mindazoknak, akik városunk gyarapodásán .a szintén fáradoznak, nehéz gondokat okozott; mert finél szegényebbnek tartjnk városunkat, annál in- ább ráférne azon jótétemény, hogy lakossága 00 — 400 állandó fogyasztóval gyarapittassék; sőt már arra is akadt ember polgártársaink közül, aki . saját szakállára kérdést intéztetett a közös had- g.igyminiszterhez, hogy ez az esetre, ha a város .aktanyát építtetne, hajlandó lenne-e azt katonaság ti lhelyezésére felhasználni. És mióta a hadügyminiszter magán utón kilá- ásba helyezte, hogy az esetre, ha a laktanya fel- pitését a város magára vállalja és írásban a had- gyminiszterhez fordul, kérelme kedvező elintézést yerend, — azóta mértani arányban szaporodik s zon buzgók száma, akik egy alkalmat sem mu- isztanak el arra nézve, hogy a város vezetőit rktanya építésére ne buzdítsák. Minthogy pedig e buzdításon minden vagyoni rdek nélkül a legönzetlenebbül fáradoznak; és minthogy még sem a megyés püspök át nem en- edte a vörösház épületét, sem a közös hadügy- finiszter'még nem biztosított feltétlenül ígéretéről, A „Váczi Hírlap“ íárczája. Emmának. i. Úgy örvend e fájó kebel Ha szemedbe nézek, édes, Alig tudom kimondani Valamitől mégis félek. Jól vigyázz, az ember gonosz, Meg ne rontson, meg ne ejtsen . . . Ugye, ugye vigyázasz te Imádságos szentem, kincsem ? ! II. Más, ha beszél kedveséhez A csillagot is lehozná, Ébenfürtit angyalának Szivárványnyal általfonná. Nem Ígérek semmit néked, Nem tehetem, nem is kéred: Hiába is volna minden, Ha szivemmel be nem éred. III. Százszor jobb igy, ha hallgatón Tekintek csak szép szemedbe, Többet mond a hallgatag szem, Többet, mint egy világ nyelve. Attól tartok, hogy szavamra Mint ígéret eltűnsz nyomba S itt hagysz engem rideg földön, Kihalt pusztán — haldokolva. Doktor Ferencz. és ők még is egyforma erélylyel fáradoznak az intéző körök buzdításán: kétségtelen, hogy ez idő szerint tényleg egyedül ők a mi jóakaróink ; mert ha ők nem volnának, könnyen el- alhatnék a boldogító szikra, mint a hamuba rejtett parázs, melynek létezéséről is megfeledkeztek gondozói. Minthogy azonban ez idő szerint nyugodtak lehetünk, hogy városunk nagygyá teremtésének hamuba rejtett parazsa óltevőink gondozása alatt egy hamar el nem alszik, engedjék [meg, hogy nehány szóval az eszme megvalósításának akadályairól is megemlékezzünk Azon körülmény, hogy az ajánlat elfogad- gadhatósága felett szót váltunk, atyáskodó főpásztorunknak sem eshetik zokon ; mert az a közmondás, hogy: „ajándék-lónak ne nézd a fogát!“ szorosan véve csak az ajándékra alkalmazható, amiről a jelen esetben szó sem lehet; mert a püspök az ajánlat megtételekor azonnal kijelentette, hogy csak az esetre hajlandó a vörösházat átengedni, ha azt katonai laktanyává s ezenfelül a kulcsárságot urasági tiszti lakásokká alakíttatjuk át ; már pedig ezen átalakítások keresztül vitele, — még ha oly nagy horderővel bírnának is városunk fejlődésére, mint amilyent annak buzgó jóakaróink tulajdonítanak,— bizonyos vagyoni áldozat nélkül nem lenne foganatosítható. Aki arra is kiváncsi, pedig arra mindenkinek kiváncsinak kell lennie, aki városunk érdekeit szivén viseli, hogy mibe kerülne a vörösháznak katonai laktanyává és a kulcsárságnak urasági tiszti lakásokká leendő átalakítása, vessen egy pillantást a két épületre és nyomban meggyőződik, hogy a A párisi kirándulás. IX. Velenczéből kiindulva Felső-Olaszország rizstermő lapályán s a hajdani várnégyszeg területén keresztül nagy darab földön folyvást nyugat felé tartunk ; mi alatt jobbról az A1 p e s e k, balról itt- ott az Ap enni ni hegyeklánczolatában gyönyörködhetünk. Az első nagyobb város, mely utunkba esik, Padua, melynek leginkább csak tornyait és templomai kupoláit láthatjuk. Odább, az Alpesekhez közel, Vicenza, majd Verona, azontúl pedig Peschiera megerősített városokat, melyekben a königrätzi csatáig bakáink tanyáztak, ejtjük utunkba, honnét kezdve jobbra mintegy 14 kilometer hosszú úton az ultramarinkék Garda tó és hegyes környékének festői szép képe nyújt élvezetet egész addig, mig Brescia város emlékei Felső-Olaszország legújabb történelmére nem fordítják figyelmünket, melyet a várnégyszög hires ostromainak emlékei már amúgy is eléggé kifárasztottak. Mielőtt azonban Bresciához érnénk tekintsünk még egyszer szét a gyönyörű vidéken. A Garda-tó (Lago di Garda) Felső-Olaszország s a bodeni és genfi tótól eltekintve az Alpesek legnagyobb tava; 350 km2-nyi területet foglal el G4 m.-nyíre a tenger színe fölött; 55 km. hosszú, 4 — 18 kim. széles, legnagyobb mélysége 290 m. úgy, hogy a párisi Eiffel-torony a legnagyobb mélységből csak 10 méter magasnak látszanék. Az alpesi tavak közül e tó fekszik legalantabb. Északi része Tirolhoz, a nyugati Lombardiához, a keleti pedig Velenczéhez tartozik. Partjait a leg- festőibb alpesi tájak szegélyezik, telve kényelmes j nyaralókkal, melyekben az olasz főurak, és szállószóban forgó két rendbeli átalakítás nem bagatell dolog. Mi csak úgy hozzávetőleg tettünk számítást és azt találtuk, hogy a kulcsárság átalakítása 20000 frtba, a vörösház átalakítása pedig leghevesebb 100.000 frtba kerülne; minélfogva a város 120,000 frtot lenne kénytelen a két épületbe befektetni, hogy legalább egy zászlóalj gyalogság elhelyezésére elégséges férhelyet teremtsen, ami még az esetre is, ha a hadügymiszter szóbeli ígéretét készpénznek tekinthetnék tekintélyes, összeg'et érő vagyonát kötné le a városnak. Minthogy pedig heverő pénzünk nincs s igy a 120.000 frtra rugó építkezésbe csak az esetre bo- csájtkozhatnánk, ha ezen kölcsön összeget vennék fel, ami után még ha, amit nem hiszünk, 5°/0-re sikerülne is pénzt kapnunk, 6000 forintot tartoznánk évenkint kamatra fizetni. És tekintve, hogy az egy zászlóalj elhelyezéséért évenkint 2000—2500 frtnál több szálláspénzre nem számíthatnánk, a kaszárnya építés még az esetre sem lenne a városra nézve előnyös üzlet, ha az épületnek jókarban tartását a katonai kincstár vállalná magára. Ugyanazért azon kérdést, hogy városunkban ez úton gyalogsági laktanya épüljön, egyelőre függőben hagyhatjuk. Nincs kizárva azonban az az eset, hogy a város képviselőtestülete a megyés püspökkel e kérdés felett tárgyalásba bocsájtkozzék és az esetre, ha a püspök hajlandó bizonyos feltételek alatt a vörösházat a városnak átengedni és a város a feltételeket — a kaszárnya építés kötelezettségétől dákkal, melyekben Európa leggazdagabb turistái nyaralnak. Nyugaton a mészkő sziklák hirtelen meredekséggel esnek a tó felszínéig, keleten a fokozatosan emelkedő, erdötlen, de szép zöld füvei borított Monte Boldó áll, melynek hosszú gerincze az Ecs és Pó közt vízválasztó vonalat képez. Északi részén, Ríva közelében az Ademelló jégáraiban eredő Sareát folyó veszi sebes folyása kezdetét. A tó partvidékei gondosan vannak művelve, a szép tiszta fehér házacskák kellemesen váltakoznak a narancs, czitrom és olajfa ültetvényekkel, szőlőkkel és kukoriczaföldekkel. Az egész tó környékével együtt a leggyönyörűbb aquarium, melyhez hasonlót az aquarium készítésében legjártasabb kezek sem képesek teremteni. A Sermione félszigetecske két öbölre osztja, melyek közül a déli rész Felső-Olaszország alacsony síkságába nyúlik csaknem a vasút töltéséig, hol már csak apró dombocskák környékezik a tavat, melynek vize a Peschiera erődnél eredő Mincio közvetítésével a Pó folyóba ömlik. A Délnyugati partok mentén, az úgynevezett Riviérán, nagyban űzik a czitrom termelést. A tó legjelentékenyebb helysége az 1200 lélek lakta történeti nevezetességű Garda. Partvidékei a legkellemesebb éghajlattal dicsekedhetnek, a hó ritka s az északi szelek ellen védett részeken a Földközi tenger mellékének flórája teljes pompában diszlik. — Az olajfa gyümölcse még Rivánál is megérik, mely községet rendkívül szép fekvése és kellemesen enyhe éghajlatáért valamint a Sarea völgyében fekvő Arcot is újabb időben a mellbetegek szaporán látogatják.
