Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-02-17 / 13. szám

Vácz, 1889. Búzatermelés és buzafogyasztás. A newyorki „Bradstreets Journal" azon amerikai közlönyök közé tartozik, melyek közleményeit alaposság- és megbizhatóság jellemzik. Ez okból nem tartjuk érdektelen­nek reprodukálni a nevezett lapnak azon czikkét, a mely a világ búzatermelésével és buzafogyasztásával foglalkozik. Az összes államok 1888-ik búzatermése, 772.8 millió hektoliterre tehető. Ezzel szem­ben 1888. júliustól 1889. júniusig a fogyasz­tási szükséglet 779.1 millió hektoliter. E szerint 6.3 millió hektoliterrel kevesebb ter­mett, mint a mennyi szükségeltetik, de az 1887-iki készletekből ez a keveseblet bőven kikerül. A termésről és a fogyasztásról a „Bradstreets Journal“ a következő adato­kat közli: Termelés Fogyasztás millió hektlitben Amerika ...................... 145.6 112.2 Oroszország 92.1 67.5 Francziaország 91.0 112 6 India............................ 80.5 67.6 Ausztr.-Magyarorsz. 53.5 46.5 Spanyorsz. Portugal. 40.8 45.7 Olaszország 39.4 54.9 Németország' 36.1 40.8 Nagybrittannia. 22.9 72.9 Ausztrália .... 14.8 8.1 Canada ...................... 14.1 11.3 Hollandia Belgium . 8.9 16.9 Románia .... 7.7 5.6 Más országok . 125.4 116.5 nnr, q "70 1 A fenti táblázatban az országok termelé­sük nagysága szerint vannak felsorolva. Ha a fogyasztás mérve vétetnék tekintetbe, akkor a sorrend más volna, még pedig első helyen állana FFancziaország, aztán követ­keznék Amerika, Nagybrittannia, India, Oroszország, Olaszország, Asztria-Magyar- ország, stb. Kitetszik a fenti összeállitásból, hogy azon hat államnál, a melyeket par excel­lence fogyasztó államoknak szoktak nevezni a termelés összesen 239.1 millió hektoliter és hogy ezzel szemben a fogyasztási szük­séglet 343.8 millió hektoliter. Marad tehát fedezetlen szükséglet 104.7 millió hektoli­ter, melyből jut Nagybrittanniára 50 millió hektoliter, Francziaországra 21.6 millió A „Yáczi Hírlap“ tárczája. Barátomnak. — Dr. Sp. <3-37"CLlá,n.a.ls:. — Tiéd a dal, s a-mely megtenné azt, e szív! Tiéd, tiéd minden: mit ad s mi adja azt... Hírnév, fény, dicsőség dalra föl nem hív: Barátság-szülte ez; nap, mely rózsát fakaszt ! Az élet, az játszik mindegyre én velem ; Viselem, de büszkén, tűrőn szeszélyeit; Vak kétségben sehol nyugtom föl nem lelem; De gond közt is: remény eremben, vére itt! Csüggedt szívvel nem is állok szembe vele ; Tétovázva nem néz szemem áldozatlanul. . . Bár álmaim tűntek; bár igazam jele Mindegyre kidől, omlik, vesz ... és egyre múl’! Sodor az élet-ár; a kiket szerettem: Már rég pihennek, vagy orvul megcsaltanak . .. Azok fölött könynyel adózom szüntelen; Hallatom ezekre hangját a kaczajnak ! A kiket szeretek : vérem vére velők; Elek-balok értök, bár kevesen vannak ! Ezek emléke itt; szivemben van helyűk ; Oltárképe fennáll s fenn fog állni annak . . . Légy elkészülve rá: ez élet-vásáron Beléd ütődik, lök, tapos nem egy pimasz; Megkönyököl, kit hordtál tenyéren és tálon ; Szived rabolja meg, kit védve eltakarsz! Légy elkészülve rá: megkövez a tömeg, Mely ma még »hozsannát« ordít, kiált reád ; Kétséges éjjelre vészes nap is jöhet. Midőn megtagad az, kire magad bizád ! Légy elkészülve rá: ifjúságod eltel S a múltból csak egy-két rongy marad emlékül, Mint megsárgult ócska rongy-lap, kopott level, Min ifjú életed átkos siralma ül! Légy elkészülve rá: megcsalhat szerelmed... Hiszen hazug minden, mi itt a földön szép ! Csontváz a való csak, eltakarni melyet Fönn, lenn észbontólag akarnak mindenkép ! VÁCZI HÍRLAP. hektoliter, Olaszországra 15 5 millió hekto­liter, Hollandia és Belgiumra 8 millió hektoliter, Spanyolország és Portugáliára 4.9 millió hektoliter és Németországra 4.7 millió hektoliter. A fedezetlen fogyasztási szükséglettel szemben áll a többi nyolcz állam termelési többlete 98.4 millió hekto­literrel. E többletből jut: Amerikára 33.4 millió hekt. vagyis 33.94°/0 /-x ^ OK Oroszorsz. 24.6 y> 71 11 25.— „ Indiára 12.9 Ausztr.-M.­11 17 11 13.11 „ országra 7.0 17 17 11 úll „ Austráliára 6.7 77 17 11 6.81 „ Canadára 2.8 75 17 11 2.85 „ Romániára 2.1 77 17 11 2.13 „ Más orszra 8.9 17 11 9.05 „ E szerint Ausztrália 45; Románia 27 Oroszország 26.7, Amerika 23, Canada 20, India 16 és Ausztria-Magyarország 13 szá­zalékát utolsó termésüknek képesek piaczra hozni és ennek kelendősége tekintettel a kimutatott fogyasztási szükségletre bizo­nyosra vehető. A mi különösen monarchiánkat illeti a fentebbi adatok szerint annyit volnánk képesek exportálni, mint a legjobb 1867. és 1868-ki években. VÁROSI HÍREK * Adományozás. Nagyméltóságu és fő­tisztelendő Dr. Schuszter Konstantin, megyés püspökünk ő exciája a váczi első általános ipartársulat betegsegélyző osztálya és az elaggott szegény iparosok segélyalapja javára 30 frtot adományozott, miért az ipartársulat hálás köszönetét nyil­vánítja a nemeskeblü főpásztornak. * Legutóbbi számunkban közöltük, hogy az ifjúság f. h. 23-án a Curia szálló nagytermében a helybeli izr. nöegylet pénz­tára javára zártkörű tánczfüzérkét rendez. A komoly egyénekből álló rendezőség sokat fárad az est fényes sikere érdekében. Mint értesülünk a helybeli, valamint a környékbeli jobb családok körében oly nagy az érdeklő­dés, hogy úgy anyagi, mint erkölcsi bal­siker teljesen kizártnak tekinthető. * Gyászeset. Több mint két hét óta fekszik már egy szegény ártatlan macska hült teteme a Casinó előtti téren lévő szo­bor bekerített helyén, hogy az arra járó­Légy elkészülve rá, hogy mindezt átéled, S tán roskadozni fogsz a sújtó kín alatt. . . De jusson eszedbe, hogy élő reményed Kell, kisérje síron túl akaratodat! A hűtelen hűség; a szíven ütött seb ; Lelket ölő kín-baj ; elfojtva sírt bánat: Takarva, feledve a legszebbnél is szebb, Mint mikor a könyük gyöngyharmattá válnak ! És ha reményed él, nézz daczczal sors elé ! Kitűzve biztos czélt: rendületlen haladj ! Mert munkád nem lészen úgy majd a jelené . .. Ember-öltők múltán is élő, derék vagy! Vagy, ha jön az öröm napja, mely fénynyel Bévonja életed ragyogón, aranynyal: Szivedben akkor is a bű remény éljen, S te boldog lész, boldog örökre . . . magaddal! De bármi legyen is, még elrejted jövőd : Emlékezzél reám , .. soha el ne felejts ! Emlékeztessen e pár sor, mint szeretőt A fesledő rózsa, a szerény nefelejts ! Tiéd e dal, s a mely megtenné azt, e szív ! Tiéd, tiéd minden : mit ad s mi adja azt. .. Hírnév, fény, dicsőség e dalra föl nem hív : Barátság-szülte ez; nap, mely rózsát fakaszt! Kapás. Egy boldogtalan szerelme. Egy napon Erdély bájos ormain járva szemléltem azt a fönséges panorámát, mely minden bokorra, minden kőre csak azt az érzést véste, hogy e hely hajdan a tündé­rek ligete lehetett. Hogyisne! Hisz ennyi bájt, ennyi fönséges alkotást eg*y halomban még nem láttam soha ! Ez ne csalogatna. Ez ne pendítené meg az emberi érzés leg­nemesebb húrjait! — Igen ! Én is e varázs hatása alatt álltam, mikor nem messze tő­lem egy sötét alakot pillantottam meg, ki botjára támasztott fővel mérte a messzesé­get. Téveteg tekintetet vetett rám s azután — mintha már régi ismerősök lettünk volna — közelitett hozzám s felszólitott, hogy ül­Vasárnap, február 17. kelőket gyönyörködtesse, a kik e helyen illatos parfümmel telitett levegőt élvezze­nek. Valóban hatalmas náthája lehet ren­dőrségünknek, hogy máskülönben élelmes orra még eddig föl nem födözte a szomorú esetet, úgy látszik nem szereti az illatos levegőt s szándékosan kerüli azon helyet, hol ily szerencsében részesülhetne. Valóban nyugodt álmot alhatik az a szegény állat. * A „Váczi Első Általános Ipartársu­lat“ betegsegélyző osztálya és az elaggott szegény iparosok segély-alapja javára ren­dezett tánczmulatság alkalmával a bevétel volt: belépti dijakból 163 frt 70 kr., ado­mányozásból 87 frt 30 kr., összesen 251 frt. Kiadás 139 frt 48 kr. Tiszta jövedelem 111 frt 52 kr. E szerint a betegsegélyző osz­tály alapja gyarapodott 55 frt 76 krral. az elaggodt szegény iparosok segély-alapja szintén 55 frt 76 krral. A szives adakozók névsora a következő : Reitter István 5 frt 50 kr., Id. Weiszbarth János 5 frt, Majthényi István 4 frt,^ dr. Virter Lajos 2 frt, Jung János 2 frt, Újhelyi István 2 frt, Kovách Ernő 2 frt, Vitt Manó 2 frt, Blázsovits Já­nos 2 frt 20 kr., Blaha József 2 frt, Ifj. Korpás József 1 frt 60 kr., Czoller Károly 1 frt 20 kr , dr. Ereysinger Lajos 1 frt, dr. Franyó István 1 frt 20 kr., Scherer István 1 frt, Millmann Géza 1 frt, Meiszner Ru­dolf 1 frt, Ottó József 1 frt, Tornyos Pál 1 frt, Vadkerty Mihály 1 frt, Potoczky Vilma 1 frt, Ifj. Alberty Ferencz 1 frt, Sz. N. János 1 frt, Jakabovits Ferencz 1 frt, Szarka Mihály 1 frt, ITradecsni Nándor 70 kr,, Zemanovits József 60 kr., Quell Ferencz 60 kr., Tischler András 60 kr., P. Kiss .Sándor 60 kr., Kalencsik István 60 kr., Simonfy Géza 50 kr., Faltin Géza 50 kr., Szakács N. 40 kr., Kohlmann István 40 kr., Hubacsek József 30 kr. Továbbá Joó Ádám, Vaik Károly, Schmidt Ferencz, Eédor Sán­dor, Scheffer András, Racsek János, uzv. Márikné, Ifj. Korpás Pál, Barényi László, Boharcsik József, Eleischmann Ede, Maurer András, Csermák Ferencz, Csermák Márton. Bocskay Endréné, Lemuth János, Özv. Pro- hászka Jánosné, Roman István, Korpás Jánosné, egyenkint 20 krt. A szives ada­kozók fogadják ez utón is a jótékonyczél iránti tekintetből az ipartársulat hálás kö­szönetét. * A vörös kereszt egylet váczi fiókja, nénk le egy keveset pihenni, mert lelkét nem birja már betölteni az a bübáj, mely itt mindent eltölt. Egyszerre csak homlo­kára üt s mintha valami eszébe jutna, meg- szólit, hogy hallgatnám csak meg, micsoda szép történetet fog ő elmondani. Én engedelmeskedtem, habár e megtisz­telő bizalom egy kissé zavarba hozott. „Szép nyári est volt — igy kezdé. A csillagok milliárdja fényben tárta elém az eget. Egy magamban valék. — De jaj gon­dolataim oly zavartak ! Nincs bennük öröm, mert még azok is betegek ! Elveszett belőle, mi életet adott neki s ha kérném azt a vi­dám életkedvet, mely egykor megaranyozta boldogság-omat, tán rám sem hallgatva űzne inkább a messzeségbe, mert úgy tesz, mint a kaczér nő ; örökösen közelemben van, de mikor meg akarom ragadni, nevetve tova illan. — Ily meghasonlás közt szűnni nem akaró nyugtalansággal zaklatva nem is ültem, ha­nem lerogytam egy durva kődarabra. Min­den áron a szebb, a tisztább eszmék honába vágytam, a mint nem messze tőlem sikol­tás hallatszott. Mint az őrült, megijedtem önön gondolataimtól s azt gondoltam, hogy azok zúdultak föl ellenem, pedig csak egy vén banya kullogott és dörmögott valamit s mint ki szénáját népi jól rendezé, bujdo- kolt a cserjék között. Mit féltsem őt! Talán önön árnyékától ijedt meg szeg'ény! De még az sem lehet — gondoltam — hiszen dúdolt is valamit s egyedül torzonborz alakja árulta el, hog'y valami roszban töri a fejét. — A kiáltás ismétlődik, a vén banya már messze jár. Ki lehet ez ? Egy árny köze­lemben, ki földi halandó nem lehet, hisz szemei villámokkal telve baljóslatulag me­rednek a semmiségbe? Tündér vagy? kér- dezém, ki leszálltál, hogy irt önts a fájó sebre, melyet orvosolni nem tudott senki- sem. Angyal vagy ? ki karjaimba repültél,

Next

/
Oldalképek
Tartalom