Váczi Hirlap, 1889 (3. évfolyam, 1-77. szám)

1889-09-08 / 61. szám

tület bizalma; — és ezt kötelességünk az igazság érdekében kijelenteni, még ha némelyeknek kedvét szegjük is, mert a képviselő testület dr. Csányi Jánost a bizottság elnökét, mint helyettes tiszti ügyészt további intézkedésig megbízta a fogyasztási adó hivatal vezetésével, hanem annak egyik tagja iránt, akinek csupán az a szerencsétlensége, hogy azon kereskedő, aki a fogyasztási adó körül a kérdéses visszaéléseket elkövette, neki lestvérsógora s vele egy házban lakik.

Úgy de amint minden joggal és igazsággal ellenkezik az,- hogy a bűnös bűne miatt a bünte- len rokon is bünteié?s<J sujttassék ; százszor igazságtalanabb azon yJrás, midőn a közgyűlés a különben kifogástalan embert csak azért bünteti bizalmatlanságával, mert egy bizottságban van azzal, kinek rokona a várost megkárosította.

Ily eljárás jókedvet teremthet egyeseknek, de a képviselő testület tagjainál a közügyek iránti őszinte érdeklődés fokozására egyátalján nem alkalmas.

Városi közgyűlés.

Vácz város képviselő testületé, Réty Ignácz polgármester elnöklete alatt, f. hó első napjan közgyűlést tartott, melynek lefolyásáról a következőkről értesít tudósítónk:

A képviselő testület munkáját azon kezdé, hogy Pestmegye alispánjának a városi közpénztárak megvizsgálása és rendben találása és Pestvármegye törvényhatóságának a „Szövő és kötő gyár“ valamint Farnadi József részére szükséges területek átengedése felett hozott közgyűlési határozatok jóváhagyása tárg'yában hozott végzéseit tudomásul vette és megfelelő további eljárás végett a városi tanácsnak kiadta.

A magyar kir. közmunka és közlekedés ügyi ministeriumnak az egy évre engedélyezett ideiglenes kövezett vám-dijtételeknek az engedély lejártáig vagyis 1896. évi marczius 1-éig történt engedélyezése tárgyában hozott határozatát tudomásul vette ‘ és annak nyilván tartásával, esetleg a szükséges további intézkedésnek kellő időben leendő megtételével megbízta a városi tanácsot.

Pestmegye alispánjának a dunai támfal, vizle- járó és vizvezető csatorna építésének a bemutatott tervek értelmében leendő foganatosítását engedélyező végzését tudomásul vette és miheztartás végett a városi tanácscsal közölte.

A megyei alispánnak fogyasztási pótadó engedélyezése tárgyában hozott határozata a szükséges iratoknak pótlása és felterjesztése végett kiadatott a városi tanácsnak.

állításával. Nem tettük és örökös rejtély marad a magyar kormány akkori gyengesége az osztrák védvámos törekvéssel szemben. De más felől nem hagyjuk magunkkal elhitetni, hogy Ausztria-Magyar- ország kényszeritette Németországot mai vámpolitikájára. Minden hirlapolvasó tudja, hogy e vámpolitikával szerzett Bismarck herczeg többséget a birodalmi gyűlésben és mellékesen még azzal is kecsegtette magát, hogy a védvámok egyszersmind pénzügyi vámok is lesznek és jóval szaporítani fogják az állam bevételeit.

De ne rekrimináljunk most a múlt felett, foglalkozzunk a jelennel, mely szebb és kecsegtetőbb és melynek legújabb nevezetesebb momentuma az a közlemény, melyet egy, a német kormányhoz közel álló berlini lapban olvasunk és melynek lényege a következő :

„A kivitel potom árak mellett, mely most több német iparágban kultiváltatik, az uralkodó vámpolitika áldásául, valamint a védvámrendszer különös virágzásának tekintik. Védvámos napi- és szaklapok, e kiviteli üzleteket védelmükbe veszik, részben érdekelt körökből eredő aggodalmak és panaszok ellenében. Az említett lapok szerint a legnagyobb előny, melyet a védvámos rendszer nyújt, abban rejlik, hogy a belföldi ipar a védő vámfal mögé vonulhat és a belföldi piaczon az árakat magasan tarthatja, másfelől, hogy a szükséglet szerint, termékei egy részét oly árakon vetheti a külföldi piaczokra, mely minden más versenyt lehetetlenné tesz. A dolgot tehát úgy Állítják oda, hogy mi jobbat lehetne még a védvámos politikától várni, mintha a külföldi iparnak a belföldi piaczon jövedelmező árakat biztosit és azonfelül még nagyszerű kivitelre is képesíti az ipari? A. védvámos rendszer ily alakban! véd címezése nem uj, hanem oly régi, mint maga a rendszer.

A „Chewra Kadischa“ egyletnek temetkezési helyül 703 [J méter közterületet a városi tanács j előterjesztése és a pénzügyi bizottság véleménye alapján négyszegméterét 25 krjával számítva áten- I gedett s elhatározta, hogy annak vételára a dunai ■ kőfal építési költségeihez csatoltassék.

A városi adópénztárnoknak a közadók beszedésének az első félévben elért eredményét feltüntető jelentését tudomásul vette; egyben azonban — tekintettel arra, hogy a házbérjövedelmek bevallásánál némely háztulajdonos szembeszökő visszaélést követ el, — utasította Fóti Ggyula számvevőt, hogy jövőben a házbérjövedelmi bevallások megvizsgálásainál a legnagyobb szigorúsággal járjon el és a kiknél visszaéléseket tapasztal, azokkal szemben a tényleges házbérjövedelem megállapítása végett, mint a város megbízottja tartson vizsgálatot.

Gajáry Gézának a polgármester által elnöki- leg engedélyezett 14 napi szabadság leteltével kért s 1889. évi aug. 15-dikén kezdődő négy heti szabadsági időt egyhangúlag megadta.

Gallé József tiszti ügyész lemondását elfogadta s elhatározta, hogy felterjesztés intéztessék a megyei alispánhoz, hogy ez a megüresedett állomás betöltésére a választási határnapot tűzze ki.

! Egyúttal Gallé József részére 1889. évi okt 1-től kezdődő joghatálylyal évi 250 frt kegydijat szavazott meg.

Bunyata Vincze kéményseprő váczi lakosnak kilátásba helyezte, hogy az esetre, ha a magyar állampolgárságot megszerzi, a község kötelékébe felveszi.

Dr. Miltényi Gyula kanonoknak ipariskolai igazgatói állásáról történt lemondását tudomásul vette és eddigi buzgó fáradozását jegyzőkönyvileg megköszönte.

Az üresedésbe jött ipariskolai igazgatói állásra Újhelyi István kanonokot, ipariskolai tanítói állásra pedig Kranz Ferencz tanítót választotta meg.

Dr. Bolgár Lajos városi főorvosnak féléves jelentését megvizsgálás és további eljárás végett kiadta az egészségügyi bizottságnak.

rilo Pál választott városi képviselő elhalván, helyébe Mandics János II. kerületi póttag behívását rendelte el. Egyúttal utasította dr. Csányi János helyettes tiszti ügyészt, hogy az örökhagyónak a város irányában fennálló 1000 frtos tartozását az örökösöktől hajtsa be és kimondotta, hogy ezen összeg is a dunai kőfal építésére fordítandó.

A városi tanácsnak azon előterjesztését, hogy a jövő évi költségvetést az italmérési illeték behozataláról szóló törvény következtében megváltozott viszonyok között a regale megváltás keresztül vitele előtt el nem készítheti, tudomásul vette és utasította, hogy erről a megyei alispánnak isjelentést tegyen.

Az 1878. és 1879-iki évek vámpolitikai küzdelmében a védvámosság ez állítólagos előnyei nagy szerepett játszottak, de Smith Ádám is halhatatlan nagy müvében kifejtette, hogy elég gyakran előfordult, miszerint nagyra fejlődött igarágakban a gyárosok egyesültek, hogy a belföldi piaczon a magas árakat föntartsák és hogy a belföldi piacz megkönnyítésére a termelés egy részét alacsony árakon a külföldi piaczra vessék. Ugyan e gyakorlatot tehát a védvámredszernél már egy század előtt ép úgy méltányolták, mint most, csakhogy a gyakorlat előbb soha sem volt oly terjedelmű, mint most, miért is hátrányos következményei sem jelentkezhettek oly érzékenyen mint jelenleg.

Fliába tagadják, hogy a kivitel oly árakon, mely csak egy áru tényleges értékét és a szállítást fedezi, nem baj, mert ez tényleg ajándék a külföldnek. Fia az egész német szén- és vaskivitel csak oly alacsony árakat érne el, megfelelő mértékben csökkenne a német tőkebirtok. De a hazai talaj kincseinek ez elpocsékolása csak az egyik árnyoldal ; egy másik következményében még sokkal aggályosabb árnyoldal az, hogy az ily kiviteli üzletek által jelentékenyen károsodnak más, egészséges alapon nyugvó kiviteli iparágak. A külföldnek a nyers vasat olcsóbban adják el, mint a belföldi gyárosnak, de e miatt ez utóbbi nem versenyezhet még a külföldi gyárossal. Védvámok által egyes kedvezményezett iparágnak lehet ugyan a belföldön jó árakat szerezni és lehetővé tehető a kivitel potom árakon, de ez eredmény ára más ipari tevékenységek bénitása. Ily rendszer tehát gazdasági áldást egyetlen országnak sem hozhat.“

Végre dr. Miltényi Gyula a helyi lapokban megjelent közlemények alapján kérdést intézett az elnöklő polgármesterhez, hogy igaz-e az, hogy egy helybeli kereskdő a ezukorfogyasztási adókezelése körül elkövetett visszaélés utján tetemes öszeggel megkárosította a várost és hogy a helyett, hogy a bűnös ellen a bűnvádi eljárás megindítása iránt lépések tétettek volna, a fogyasztási adóhivatal 1000 frtban kiegyezett. — Réty Ignácz polgármester azon kijelentése után, hogy a fogyasztási adót a polgármester befolyásától függetlenül egy külön bizottság kezeli, dr. Csányi János mint azon bizottság elnöke a fogyasztási adó kezelése körül észlelt visszaélés felöl amennyiben tudomására jutott, megadta a felvilágosítást és azzal indokolta a kiegyezést, hogy a fogyasztási adó kezelése városunk külön üzlete, melynél a vagyoni haszon veendő első sorban figyelembe, nem pedig a megtorlás.

Erre dr. F reysinger Lajos mint a pénzügyi bizottság elnöke azon indokból, hogy a fogyasztási adó kezelése körül a pénzügyi bizottság felügyelete alatt a logyasztasi adokezelő bizottság teljes hatalommal jár el, minélfogva annak egyes intézkedését a közgyűlés külön bírálat tárgyává nem teheti, felveti a bizalmi kérdést és kijelenti, hogy az esetre, ha a közgyűlés a fogyasztási adó eddigi kezelésével megelégedve nincsen, a pénz- ügyi bizottságban viselt elnöki állásáról lemond, mire dr. Csányi János, Lencsó Sándor és Witt Manó, mint a fogyasztási adó kezelő bizottság tagjai állásukról lemondottak.

A közgyűlés a polgármester válaszát és dr. Csányi János jelentését tudomásul vette, a fogyasztási adókezelési bizottság lemondását elfogadta és dr. Csányi János mint hely. tiszti ügyészt megbízta, hogy további intézkedésig vezesse a fogyasztási adóhivatal ügyeit.

A jegyzőkönyvet Gajáry Géza jegyző távollétében Várady János aljegyző vezette; a városi tanács előterjesztéseit azonban minthogy Várady- nak nehezen megy az olvasás mestersége, dr. Fra- nyó István tanácsos olvasta fel.

Hirdetmény.

a szeszes italok kimérésének és kis mértékben való elárusitásának nyílt helyeken (ide értve Budapest és Pozsony zárt városoknak az adóvonalon kiviil eső területét is) 1890. évi január hó l-sö napjától kezdve miként leendő gyakorlása tárgyában:

I.

1. Az állami italmérési jövedékről szóló 1888. évi XXXV. törv.-czikk 51. §-a szerint mindazok, kik a most emlitett törvény életbelépte előtt szeszes italoknak kimérésével vagy kis mértékben való elárusitásával foglalkoznak, a mennyiben vállalatukat tovább folytatni akarják, tartoznak legkésőbb 1889. évi október hó 1-sejéig az erre szóló engedélyért az üzlet helye szerint illetékes kir. pénzügyigazgatósághoz Írásban folyamodni. A pénzügyigazgatóság határozata ellen a pénzügyminiszterhez felfolyamodásnak van helye. Folyamodók kérvényük jogerejü elintézéséig vállalatukat akadálytalanul gyakorolhatják.

2. Úgy a kimérés, mint a kis mértékben való elárusitás gyakorolhatására szükséges hatósági engedély iránti folyamodványnak, melynek első ive 1 frtos, minden további ive 50 kros bélyeggel látandó el s melyhez az engedélyokmányra szükséges 1 frtos bélyeg is melléklendő, tartalmaznia kell:

a) az engedélyt igénylőnek nevét, lakását és foglalkozását;

b) a szeszes italoknak kimérésére vagy kis mértékben való elárusitására szolgáló üzleti helyiség megnevezését utcza, ház- és ajtószám szerint, valamint azoknak a különleges alkalmaknak a megjelölését, a mely alkalmakkor folyamodó a kimérést vagy a kis mértékben való elárusitást a törvény 9. §-ának negyedik bekezdése értelmében ' az üzleti helyiségen kívül a község határában más meghatározott helyen is gyakorolni szándékozik ;

c) a kimérni illetve elárusítani szándékolt italoknak névszerinti elősorolását (bor, sör, szesz, pálinka, likőrök stb.), valamint a pinezéknek és más helyiségeknek a megnevezését, melyekben a kimérésre vagy kis mértékben való elárutásra szánt italkészletek tartatnak;

d) annak a kijelentését, hogy az engedély a folyamodványban felsorolt italoknak kimérésére vagy kis mértékben való elárusitására kéretík-e;

e) hogy a kimérést vagy kis mértékben való elárusitást folyamodó maga fogja-e gyakorolni, avagy megbízott utján s névszerint ki által kívánja gyakoroltatni;