Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1888-03-25 / 13. szám

Vácz, 1888. VÁCZI HÍRLAP. Márczius hó 25. >£ iör helyiségéből a gymnázium előtti térre i Petőfy emléktáblája elé, a hol a hymnusz L| Jéneklése után Petry Gyula gymnáziumi sí tanár tartott igen szépen sikerült alkalmi >c* beszédet, a mely beszéd után Be ke tanár la .elszavalta Tóth Kálmán „Előre“ czimü »jf költeményét. Innen zeneszó mellett a me- I« inét Miskolczy Sándor a hatvani csatában Is elesett honvéd kapitány sírjához vonult, fi :a hol a szózat eléneklése után Bursics ji iparos mondott talpra esett beszédet. — 2 Estve a polgári-körben 85 terítékű közva- 30 eaora volt, a melyen az első pohár köszön­et tőt Bentsik József ügyvéd, az aszódi it függetlenségi párt s az ünnepélyt rende­rs ző bizottságnak elnöke mondotta lelkes id beszédben emlékezvén meg a 48-diki szabad­ié ságharczról, poharát azon korszak legna- ;g gyobb férfiára Kossuth Lajos nagyhazánk- :ii fiára emelte. Mondottak még pohárköszöntő- két: Majoros Mihály, Prokopiusz Zsig űi mond, Móra vésik Mihály, és többen s a tár­sa saság éjfél utánig maradt együtt. Másnap irt nagyhazánk fia Kossuth Lajoshoz üdvözlő sí távirat küldetett. * Merénylet püspökünk ellen. Cser v venka Sándor garamkövesdi illetőségű 23 éves csavargó e hó 13-án megyés püspökünk d házába belopózván egész a háló szobáig d hatolt, hol az ágy alatt elrejtőzött; azon- d ban a komornyik által észrevétetvén a ío cselédség segítségével megfogatott s a )T rendőrséghez kisértetett. — E veszélyes Is egyén ezt megelőzőleg Bodendorfer Béla jg a „Curia“ vendéglőse lakószobájából egy ß arany órát lánczczal lopott el — nála ta­il láltatott még egy ezüst kanál és egy tárcza, n melyet a püspöki lakban csent el. — Hogy n mi történik akkor ha az ember az ágy ß alatt észre nem vétetik, azt csak sejteni k lehet, midőn tudjuk hogy a mákvirág két évet már Komáromban betörésért d börtönben töltött slopásért többször d büntetett elvetemedett javithatlan e egyén. — Cservenka tudomásunkkal a fe- nyitő..bíróságnak adatott át. * Öngyilkosság. Walthner Bernát 9 elszegényedett váczi asztalos mester f. é. a márczius 22-dikén reggelre a Kösd köz- ? séghez tartozó cselőtei erdőben egy élőfán c nadrág szijjánál fogva felakasztva találta­tott meg. Holt teste Kosdra vitetett s ott i temettetett is el. * Mulatság. F. é. márczius 17-én a ) Curia szálloda kisebb termében a helyben lakó vasúti hivatalnokok fiatalsága, egy a minden tekintetben sikerült tánczestélyt i rendezett. Belépti dijt csupán az urak 1 fizettek. A rendező bizottság élén, mint I fiatal ember, az örökké jó kedvnek s vas egészségnek Örvendő Gumprecht bácsi ál­lott s kivilágos-kiviradtig járta példaadás 3 okáért a tánczot kitéve sok blazirt fiatal emberen. Az általános jó kedv, úgy a vá­rosi vendégek, mint a vasútiak részéről, reggelig tartá együtt a társaságot; né- i melyek a bálteremből induláoak a 1/28 3 órai vonathoz s ugyan kellett sietniük, i nehogy az orruk előtt kiáltsák el, hogy „mehet!“ — A második négyest 22 pár tánczolta s tudósítónk ekkor jegyezte ki s az össze-vissza fonódó rétesek közben, a hölgyek névsorát: Eisvogel Mariann, In- czédy Irma, Pencz Laura, Tápay Emma, Lokota Mariska, Kegele Gizella, Dászkál Emma, Dászkál Henriett kisasszonyok, továbbá Scherer Istvánné, id. Pencz Fe- renczné, ifj. Pencz Ferenczné, lnczédy So- máné, Tápayné, Dászkál Györgyné, Schmidt Jánosné, Lokatáné, a váczi úrhölgyek és Holztrattnerné, Schöpflinné, Schrőderné, Adámné, Hőnigschmiedné, Rösslerné és Holzschusterné a vasúti úrhölgyek közül. * Piknik Ácsán. f. hó 12-én az ottani evang. templomban felállítandó uj orgona javára rendezett piknik a lehető legjobban sikerült, a melyért méltán illeti dicséret és elismerés a rendezőket, s különösen dr. Melczer Gyula ev. lelkészt és családját, kik_a mulatság indítványozói és a sikernek nagyban előmozdítói voltak. — Báró Prónay Dezső a jótékony czél érdekében saját kastélyát engedte át, melynek nagy-városias termében 1/aS órakor gyülekezni kezdtek a vendégek, és a melyet egy kellemesen és jókedvűen eltöltött éj emlékével csak reggeli 9 órakor hagytak el. — Vacsora közben több toaszt mondatott: éltették a bál-anyát, dr. Melczer Gyulánét, kedves és bájos leányát Etelkát, a jelen volt hölgyeket és a jószivü kegyurat, Báró Prónay Dezsőt. — A négyest 20 pár tán­czolta. — A hölgyek díszes koszorúját képezték: Dr. Melczer Gyuláné, Mik- lóssy Jánosné, Micsinay Mátyásné, Tö­rök Sándorné, özv. Valles Károlyné, Komjáthy Gyuláné, Kohút Lajosné, Zsoldos Jánosné, Emberit réné, továbbá : Melczer Etelka és Ilonka, Komjáthy Irma, Miklóssy Ilma, Pohánka Nellike, Kiss nővérek, Konyári Nellike, Ember Ilonka stb. — Dr. Melczer Gyula ev. lel­kész az alábbi alkalmi költeménynyel örö­kítette meg az acsai piknik emlékét: „ÁCSÁN PIKNIK!“ e hir terjedt el múlt hete . . . Czérna szálon függött szegénynek élete — Sokan kételkedtek, váljon sikerül-e? Amint látjuk érte sok szív felhevüle ! Itt vagyunk hát együtt, mint mozgó munkások, Párok táncza után, támadjanak mások . . . így kívánja ezt ma a kitűzött szent czél ; Koszorúnkban rózsa, nefelejst . . . igy beszél : „Ne legyen e körben senki néma, álmos, Iparkodjék győzni minden fürge tánczos“ , , . Köszöntsük hát egymást, koczczintsuk, mint Illik : „Éljen tagjaiban : az ACSAI PIKNIK !!“ * Nyomtatási hiba kiigazítása. La­punk múlt heti számában az „Újdonsá­gok“ rovatában „Szerencsétlenség“ jel­zés alatt közölt hírünk szövegéből „Uhlig Ede háztulajdonos“ után követke*ző ezen szó: „kocsisa“ nyomtatási hibából kima­radt, s igy azon bal magyarázatnak 9zol gált alapjául, hogy nem a kocsis, hanem Uhlig Ede személyesen állott be lovaival a Dunába, hogy a kocsit megmossa. Ezen nyomtatási hibát készséggel kiigazítván külön is kijelentjük, hogy, akkor midőn a kocsis a lovakkal a Dunába beállott, hogy a kocsit megmossa, Uhlig Ede háztulajdo nos jelen sem volt. * Gőzhajó állás. A Duna magas viz állása következtében a hajó állomás híd­jának pilléreit még egy ideig leverni nem lehet s azért a személyhajók nem az állo­másnál, hanem további intézkedésig, a Fe­hér hajó előtt rakodó uszályoknál kötnek ki. * A gőzhajózás megindult. A szab. oszt. magy. gőzhajózási társaság Budapest —Bécs és Budapest—Uj-Szőny között a személyszállító hajók forgalmát f. é. már­czius 22-dik napján megnyitotta. Az indu­lás és érkezés megfelel a korábbi évek menetrendének. * Virágvásár. Az idei „Virágvásár“ az előjelekből ítélve a leggyengébb vásá- rok egyikének ígérkezik. Nem is csoda: a szegény nép a hosszú tél alatt felélte min­denét, nincs a vásárra hozni valója. Nincs mit eladnia. Venni szeretne, szüksége is volna sok mindenre, de erre meg pénze nincs. * A rend. Itt a tavasz, nyestegetik a szaporán ültetett akáczfa sorokat, hogy a fiatal fák a tavaszi napfény üdítő melege alatt annál bujábban tenyészszenek. Ez mind rendén van. A jó gazda szokta ezt tenni. De az, hogy az utcza szélén lenye­sett tüskés akáczfagallyak éjjelenkint is a járdán heverjenek, nem tartozik a jó rend­hez. Az estelenkint kinn járó közönségnek nem esik nagy kedvére, ha a különben is vékony kivilágítás mellett akáczafa galy- lyakon kénytelen keresztül taposni. Fel­hívjuk városunk rendőreinek nagyra be­csült figyelmét, hogy ezen állapoton is segitsen. f Halálozások. Egy idő óta folyton az öregek életére leselkedik a halál. Leg­újabban is Nyitránszky Ignácz nyugalma­zott cs. kir. szolgabirót ragadta ki körünk­ből. Haláláról családja a következő gyász- jelentést bocsájtotta ki: Alólirottak fájda­lomtól megtört szívvel jelentik a fejejthet- len apa, nagyapa, illetve após: Nyit­ránszky Ignácz nyugalmazott szolgabiró- nak, folyó évi márcz. hó 23-án reggeli 3 órakor, életének 76-ik évében, rövid szén védés és a halotti szentségek ajtatos fel­vétele után az Urban történt csendes el­hunytét. A boldogult földi maradványai folyó hóX25-én d. u. 4 és fél órakor fog­nak a halottas házból (tabán, 628. sz. a.) a középvárosi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. Az engesztelő szent-mise áldo­zat a felvárosi plébánia templomban márcz. 27-én, reggel 8 órakor fog a mindenható Istennek bemutattatok Váczon, 1888. márcz. hó 24-én. Örök áldás és béke lengjen ham­vai felett: Emerich Lajosné szül. Nyit­ránszky Fáni mint leánya. Emerich Lajos mint vő. Fyermekeik: Irma, Margit, László és Gabriella. Fligl Kálmánná szül. Nyit­ránszky Irma mint leánya. Fligl Kálmán mint vő. Gyermekeik: László, Irma, Kál­mán és Pál. Dedinói Dedinszky Antalné, szül. Nyitránszky Izabella mint leánya. Dedinói Dedinszky Antal mint vő. Gyer­mekeik: Olga, Vladimir, Elemér és Afra. Nyitray Ede mint fia. Nyitray Edéné, szül. Majorszky Berta mint menye.“ — Bálintffy Pál, városunk volt köz­gyámja meghalt f. é. márczius 18. napján hajnalban. Temetése másnap (márcz. 19-ik napján) ment végbe. — Özv. Kämmerer Jánosné, szül. Fischer Erzsébet márczius 23-dikán, reggeli 4 órakor életének 80 dik évében jobb létre szenderült. Halálát csa­ládja az alábbi gyászjelentésben adja a közönség tudomására : „Kämmerer Ferencz verőczei plébános, a maga és alulírottak nevében mélyen lesújtó fájdalommal jelenti forrón szeretett és felejthetetlen édes-, nagy-, szépanya és jó anyósnak: Ozv. Kämmerer Jánosné született Fischer Er­zsébetnek folyó 1888-ik évi márczius hó 23-án, reggeli 4 órakor, a halottti szent­A füzet közli mindenekelőtt a magyar- országi Symbolikus Nagypáholy alapsza­bályainak első — 13 pontból álló — sza­kaszát, mely a szövetség czéljait sorolja fel tüzetesen. E szerint a szövetség czélja az, hogy „a humanizmus szellemében és a felebaráti szeretet nagy elve alapján előmozdítsa az emberi nem boldogságát“; fejleszti tehát a józan gondolkodást és ismereteket, kiirtani törek­szik az előítéleteket és babonát, előmoz­dítani igyekszik a szellemi és erkölcsi ha­ladást, hódol a lelkiismereti, vallási s a szellemi szabadság erkölcsi elveinek és gyakorolja a jótékonyságot. A szabad­kőművesség tiszteli tagjainak politikai és vallási meggyőződését, határozottan kizár gyülekezeteiből minden vallási és poli­tikai vitatkozást, buzdítja tagjait az erényességre a családban és a polgári életben s minden tagjának legszentebb kö­telességévé teszi a hazaszeretetet s a közügyek körüli hasznos munkásság kifej­tését; végre a szabadkőművesség a mun­kát az emberi nem parancsoló törvényé nek tekinti s azt tagjainak kötelességévé teszi. A szövetség nem titkos társaság, a mennyiben a kormány által jóváhagyott alapszabályokkal bir, de miután a föld kerekén mindenütt el van terjedve, van­nak ismertető jelei és számai, melyek ál­tal a szövetség tagjai egymást mindenütt felismerhetik. Ezeket tartja a szövetség ti tokban. A szövetség történelmi fejlődéséből ér­dekes lesz fölemlíteni, hogy az Ausztriá­ban és Magyarországban már a múlt szá­zadban is meghonosult s ekkor I. Ferencz császár tagja volt a szövetségnek; Má­ria Terézia feloszlatta a páholyokat, több szabadkőművest elfogatott s ezeket csak férjének, és vejének Albert herczegnek közbenjárására bocsátotta szabadon. Mária Terézia férje és veje, szintén szabadkőmű­vesek voltak. József császár alatt a sza­badkőművesség ismét virágzásnak indult s a múlt század utolsó negyedében az osztrák aristokráczia legkiválóbb tagjai is beléptek a páholyokba, melyekben képvi­selve voltak a Lichtenstein, Auersperg, Thurn-Taxis , Bellegarde , Clam-Gallas , Kaunitz, Kollowrat, Schlick, Thun, Har- rach, Belcredi, Schaffgotsche, Taeffe, Wald­stein, Wallis, Plathen, Lazsansky, Hohen­fels, Hartig, Gersdorf, Brandeis, Carnals, Callenberg grófi és herczegi családok leg­kiválóbb tagjai. A nagymester az időben Dietrichstein-Proskau János Baptist gróf, az aranygyapjas rend vitéze, val. belső titkos tanácsos és főudvarmester volt. A szellemi arisztokrácziát képviselték Sonnen­feld, a szellemes államférfiú, Blumauer költő, Haydn, Mozart, Born természet­búvár stb. Magyarországban ugyan azon időben szintén elterjedt a szabadkőművesség, mely­nek számos hívei voltak úgy a magyar fő- mint köznemesség soraiban, valamint az egyház, a tudomány és az irodalom kép­viselői körében is. A Radvánszkyak, Ku- binyiak, Festetichek, a Bánffy, Bethlen, Brunszvik, Eszterházy, Forgách, Gyulay, Haller, Pálffy, Ráday, Szapáry, Teleki, Niczky, Rhédey, Bedényi, Török, Aspre- mont, Sluha, Draskovich, Barkóczy, Csáky, Batthiány, Andrássy, Waldsteín, Kemény, Kun, Kornis, Illésházy, Erdődy és Peja- chevich grófok, a Podmaniczky és Prónay, Splény, Mednyánszky, Krezevich, Eötvös, Inkey, Jósika, Bornemisza, Hellenbach, Schmedtzing bárók, Pálffy Károly kanczel- Jár, Széchényi Ferencz gróf, a nemzeti mú­zeum alapilója, Fessler, a hires történetiró, Sárváry Pál, a debreczeni iskola európai- hirü tanára, Budai Ezsaiás reform, püspök és jeles történetiró, Török József Jgfóf a debreczeni kér. tábla elnöke, Vay József septemvir, Draskovich János gróf ezredes, Orczy József bán, Ürményi József kir. személynök, mind tagjai és többé-kevésbbé buzgó apostolai voltak a szabadkőműves­ségnek. Helyet foglaltak a páholyokban a leg­előkelőbb magyar családok képviselői, úgy mint: Ragályi, Darvas, Királyi Szathmáry, Szily, Bernáth, Pogány, Máriásy, Puky, Atzél, Ócskái Balogh, Kende, Setnsey, Sker- lecz, Pászthory, Majthényi, Berzeviczky, Gyürky, Beöthy, Madách, Szontagh, Szent- Iványi, Péchy, Andrássy, Beniczky, Dras- kóczy, Fáy, Szlávy, Laczkovics, Szemere, Lónyay, Szilassy, Ujházy, Bárczy, Rosthy, Liptay, Pongrácz, Nemes, Muslay, Onody, Csapody, Kandó, Horváth, Sárközy, Lázár, Herteiendy, Almásy, Marich, Pajor, Ti­hanyi, Baloghy, Mocsáry, Máday, Kubinyi Sréter, Radvánszky, Bohuss, Justh, Oko- licsányi, Platthy, Szerencsy, Szirmay, Kapy Pattornyay, Torma, Komáromy, Vay, Ováry Melczer, Szulyovszky, Görgey, Fejérváry, Kiss, Szelestey, Cserey, Kálnoky, Székely, Gyarmathy, Boér, Udvarhelyi, Somsich, Chernél, Abaffy, Jankovich, Bedekovich, Vásárhelyi, Tuboly, Csépán, Csányi stb. Az irók közül: Kazinczy Ferencz, Kár­mán József, Dayka Gábor, Pálóczy Hor­váth Adám, Aranka György, Báróczy Sán­dor, Bacsányi János. A múlt században annyira népszerű volt ez intézmény, hogy a katholikus egy­ház számos kitűnősége is helyt foglalt a páholyokban. Magyaroszágon többek kö­zött tagjai voltak a szövetségnek: Hell Ferencz csákvári esperes, báró Brigidó Mihály szepesi püspök (utóbb laibachi érsek), Stocker Ferencz glogováczi plébá­nos, Hoffmann Ferencz apát, Szegedy Já­nos kanonok, Sziltz Károly jáki apát, Vizi István gyulafehérvári kanonok, Riemer ségek ajtatos felvétele után, életének 80-ik évében, végelgyengülés folytán bekövetke­zett gyászos elhunytát. A boldogultnak hült tetemei folyó hó 24-én, délután 3 óra­kor fognak Váczon, — hová az utolsó na­pokban Verőczéről visszaköltözött — a középvárosi temetőben örök nyugalomra helyeztetni. ^ Az engesztelő sz. mise áldo­zat folyó hó 26-án, reggeli 8 órakor a felső plébániai szentegyházban és 24-én a ve­rőczei plébánia templomban fog a minden­ható úr Istennek bemutattatni. Váczon 1888. márczius hó 13-án. Örök áldás és béke lengjen hamvai felett! Kämmerer Terézia, Kämmerer János és neje, Käm­merer Ferencz, gyermekei. Pruner Rozália menye. Majer Anna férjezett Majer Jánosné, Majer Antónia, Majer Erzsébet férjezett Nagy Ferenczné, Majer Ferdinand, Majer Pál, unokái. Majer Mariska, Annika, Er­zsiké. Nagy Etelka, Julcsa, Margitka má­sod unokái.“ A megboldogultnak temetése f. hó 24-dikén d. u. 3 órakor ment végbe a város közönségének nagy részvéte mellett. * A koldulás. ínséges időket élünk, sűrűn nyitogatják ajtóinkat a kéregetők. El nem zárkózhatunk a megszorultak kö­nyörgései elül; de nem is a nagy közön­ség dolga a kéregetők kilétének és szán­déka miben létének kutatása. A nagykö­zönség ad annak, aki ajtaján kéregetés czéljából benyit; de hogy a rendőrség is csak igy tekintse a dolgot, az a nagy kö­zönség érdekeinek nem épen pontos meg­óvására mutat. Felhívjuk rendőrségünk figyelmét, hogy körültekintőbb legyen a városon végig kilincselő kéregetők felisme­résében, mert azok között gyakran akad olyan is, aki nem méltó a közönség kö- nyör-adományaira. * Egészségtelen időjárás. A bete gekre végzetes márcziusi lég szaporán hordja városunkból áldozatait. Alig múlik el nap, hogy a lélekharang, gyakran pár­szor, meg ne konduljon. * A rózsák elfagytak. A rendkívüli tél hosszú tartós hidege sok kárt tett a rózsafákban. Nevezetesen azon rózsafák, melyeknek letakarása az őszön nem kellő gonddal eszközöltetett, és amelyek szal­mába köttettek be, mind el fagytak és igy az idén messzeföldön híressé vált ró­zsaszüretünk is sokkal gyengébben üt ki. * Elvijelentőségü határozat. — 1942/1888. szám. Vácz város tanácsülé­sében 1888. évi márczius hó 15-én. Az ipartestület kérvénye, miszerént az idegen iparosok, a vásárt követő hetivásári na­pokon a piaczról elaltassanak. Végeztetett: Miután az országos vásárok Vácz rende­zett tanácsú városban csak két napig tar­tanak s az ezen két vásári nap után kö­vetkező keddi nap má?1 nem országos, ha­nem heti vásári nap, amelyen az idegenek­nek az 1884. évi XVII. t.-cz. 50 §-a ér­telmében — az élelmi szereket s házi ipar készítményeket árusítók kivételével — ke­reskedni nem szabad, ennélfogva minden idegen iparos a vásárt követő hetivásári napon az árulástól Vácz város tanácsa, mint 1-ső fokú iparhatóság által ezennel eltiltatik, s ezen végzés ellen cselekvők elleni eljárással a városi rkapitány úr bi- zatik meg. — Mely végzés tudomásul vé­tel végett a váczi ipartestület t. elnöksé­Lukács brassói plébános, Tomkó Mátyás szentdomokosi plébános, Henne Ferencz zalatnai plébános, Sorgenfrey Jakab kano­nok, Kolozsváry István zágrábi kanonok, Delimanich József virnitzai plébános, Laky István szatavári plébános, Kukecz Antal áldozár, akadémiai tanár, Galyuf József kanonok (utóbb érsek), Verovácz Miksa ér­sek, továbbá számos kegyesrendi tanár, minorita szerzetes és több evang. lelkész, prédikátor, szuperintendens, görög pap stb. Az osztrák páholyokban az 1788 — 1793. a katholikus papok közül helyet foglaltak: a nikolsburgi prépost, laibachi, regensburgi linczi, bambergi,passaui, olmützi kanonokok, több udvari káplán, káptalani főnök, a ni­kolsburgi érsek, püspöki kamarásmesterek, káptalani kustosok, érsek helynökök, czisz- tercziták, az ágostai rend perjele, kegyes­rendiek, minoriták, lelkészek stb., kiknek nevezetesbjeit a röpirat egyenkint felso­rolja. Hogy mily nagy elterjedésnek és nép­szerűségnek örvendett a szabadkőművesség a külföldön a közelmúltban és ma is: an­nak beigazolására a szövetség tagjai közül a röpirat fölemlíti a következőket: Franczie országban: Voltaire, Lafa­yette, Fénélon, Turgot, Hugo Viktor, Cám- bacéres, Cremieux, Louis Blanc, Littré, Chavé, Gambetta, Brisson, Jules Ferry, Paul Bert, Floquet, Napoleon Lajos, Bo­naparte József, Murat tábornok stb. — Angliában: Wolseley tábornok, Carnar­von lord, Byron lord, Seymour lord, Ber- ford lord, Tennyson, a westminsteri érsek, Archibald Campbelle, Haddington gróf, minden eddigi lordmayor stb. — Ameri­kában: a köztársasági elnökök közül: Washington, Tyler, Polk, Pirce, Buchanan, Li ncoln Ábrahám, Garfield stb. (Amerikai páholyban Cincinnatiban vétetett föl a szövetségbe Kossuth Lajos is). — Belgi-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom