Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1888-07-15 / 29. szám
VÁC ZI HÍRLAP. Vácz, 1888. Temetése a rokonok jó barátok és ismerősök nagy részvéte mellett f. hó 12-dikén d. u. 5 órakor ment végbe Váczon. Ny.! 13.! * Népünnepély. A f. hó 22-én (jövő vasárnap) a Büki szigeten tartandó népünnepélyre nagyban folynak az előkészülések. * A dunai kőfal kiépittetése a városi képviselő testület f. é. július 8-diki közgyűlésén elhatároztatott. * Hangverseny a „Curiá“-n. M oretti a „Curia“ vendégfogadó étkező termében ma este hangversenyt tart. Kezdete 8 órakor. Hasonló hangvereny tartatott ugyanitt már tegnap este is. * Kutya irtó hajsza. Mióta a hírlapokból megtudta városi rendőrségünk, hogy Bpesten veszett kutyák és macskák tartják izgatottságban a főváros lakóit, hát Váczon is — gyepmester hiányában — valóságos irtó háborút indított ebeinkre s azokat hol mérgezés, hol pedig főbelövés által küldi a másvilágra. Hogy városunkban az ebek nagyon elszaporodtak, s hogy a gazdátlan és kóbor ebek száma igen nagy, azt magunk is vettük észre, s hogy rendőrségünk főképen a gazdátlan és kóbor ebek kiirtását tűzte ki czélul ezt helyeseljük, de nem helyeselhetjük a kiirtási eljárást — a mi még a kutyákkal szemben sem mondható humánusnak, (mérgezés pl.) Azt sem tartjuk helyesnek, hogy rendőrközegeink használtatnak fel — kutyapeczérekiil. Ideje volna talán gyepmesterről gondoskodni, ki az ilyen munkát a maga módja szerint nkgyobb felsünés nélkül és több rutinnal elvégezhetné. * Veszett macskák, ügy halljuk,, hogy a megrémült budapesti macskatulajdono- sok veszettség gyanújával terhelt macskáit a főváros területéről kicsempészik, hogy a szomszédos községekben helyezzék el addig, mig Bpesten üldözésük meg nem szűnik. Váczra is hoztak közülök. Jó lesz a kellemetlen vendégekre ügyelni, nehogy nekünk magunknak is bajunk legyen. * Hagverseny. Szabó testvéreknek a lövőházban, a „Csillag“ vendégfogadóban és a káptalan utczai sorházban rendezett árionhegedü és czithera-hangversenyei kitünően sikerültek. A művészek mindenegyes alkalommal megnyerték a közönség tetszését. * Viharos időjárás. Kosz időket élünk. Most mikor legnagyobb meleg napoknak kellene lenni, f. hó 12-dikének estéje óta folytonosan oly hideg szél süvölt végig az utczákon, hogy kénytelenek vagyunk téli vagy legalább jó őszi ruhába öltözködni. * Czukoradó. Az 1888 évi XXIII. t. ez. 27. §-a valamint a budai nagy tekintetű magy. kir. pénzügyigazgatóság 1888. évi július hó 2-án 41.300/VIII b 888. szám alatt kelt rendelete alapján tisztelettel kérem, hogy a városban mind azokat, kik 1888 évi augusztus 1-én túl ezukor kereskedést vagy árulást, vagy oly ipart akarnak folytatni, illetőleg kezdeni, melynél ezukor használtatik fel, felhívni, hogy ezen bizonyára nem volt utolsó tette, a mikor a lövöldéből hazajövet a hídon levő Szent Jánoskától akarta magát hazavite^ni. Ebben én semmi csodát nem látok, mivel sz. János is druszája volt neki. Fel is mászott a vállára és ott a magasban váltig cziró- gatta, csókolgatta, hogy ne mozogjon olyan nagyon, mert még letalál fordulni a mélységbe. De Ncpomuki sz. János nem hajtott a mi Jánosunk szavára és minthogy any- nyira megsértette druszáját, hogy még válaszra sem méltatá, hát lejött a válláról és ott hagyta őt, boszusan dünyögte: hagy búsuljon magában ! A czimborák lassan-lassan elmaradtak oldaláról és a mi János bátyánk tartott tőle, hogy magába marad. Volt esze, hogy asszony után nézett. Ebben is kitett magáért. Szép is, jó is az angyalos menyecske. De azóta vége is szakadt a legénykedésnek. Látszott rajta, hogy jól esik neki a papucskormány és az nem csoda, mikor olyan szép asszony tartja a kormány gyeplőit. Még élénken emlékszem arra a lövöldéi bálra, mikor a Marczi elcsinálta a nótáját !és János bátyánk gavallérmódra egy blank tízest akart a markába nyomni a neje előtt. A szép asszony galamb te- kintével követte a gavalléros férj kezéből a pénzt és megfelezte azt. Úgy találta annyi is elég egy nótáért. Az igaz, bogy Marczi nem nagyon örült e becslésnek és a mi János bátyánk is borban keresett viga-ztalást a gavalléroskodásnak ez atten táturna ellen. Mire aztán elkészültek egymással (már a bor meg ő) nagy búsan állott a tükör elé és csak nem akart hinni neki. Egyre azt kérdezte tőle: „llát te vagy az a . . . János? Na szégyeld, ma gad János! szándékukat legkésőbb 1888. évi julius 15-ig a tekintetes polgármesteri hivatalnál jelentsék be. A bejelentés alkalkaltná- val a város házán egy aláírási ivén az árus illetőleg iparos által sajátkezű aláírásával igazoltatni, hogy a fenn idézett törvény alapján ezukorárulás, vagy iparüzlet bejelentésére felhiva lett és azt bejelentette, s ezen aláírási ivet ide juttatni sziveskedjék. Ugyan ez alkalommal a városban köztudomásra hozni, hogy mindenki, ki 1888. évi augusztus 1-je után ezukor- kereskedést, vagy oly iparüzletet akar nyitni, melyhez ezukor használtatik fel, köteles ezen szándékát az üzlet megnyitása előtt legkésőbb 14 naj^pal a tekintetes polgármesteri hivatalnak bejelenteni, és ezen jelentéseket esetről — esetről szíveskedjék a tekintetes polgármesteri hivatal ide juttatni. * A kegyes tanitórend jnagykáp- talanja ülésezését jul. 23-án kezdi meg a rend budapesti székházában. A tanácskozásokon Kalmár Endre, a magyarországi tartományi főnök fog elnökölni. A rend minden hatodik évben tart nagykáptalant, melyen a rend öszszes beliigyei elintézést nyernek és az összes tisztviselők újból választatnak. A nagykáptalan tanácskozásaiban részt vesznek a valóságos kormánysegédek és tanácsosok, az ujoneznövendékek mestere, ha házfőnökök és a társházak választott képviselői. A legtöbb rendi tagokkal biró társházak, mint a budapesti, veszprémi, kolozsvári, kecskeméti, nagykanizsai és a szegedi két-két, a többi házak egy-egy képiselőt választanak. A nagykáptalan tartama alatt minden rendi tisztség szünetel, melyekre épen e nagykáptalan tagjai ejtik meg titkos szavazással az uj választást. Tartományi rendfőnöknek minden kétséget kizárólag újból a mostani rendfőnököt, Kalmár Endrét fogják megválasztani. A nagykáptalan tanácskozásai körülbelül hetet fognak igénybe venni s a választásokra az utolsó napok egyikén fog a sor kerülni. * Értekezlet. A pénzügyi bizottság f. hó 7-dikére (szombatra) esfi 8 órára a városház tanácstermébe értekezletre hívta össze a városi képviselőtestület tagjait. Az értekezlet abban állapodott meg, hogy a pénzügyi bizottságnak a dunai kőfal kiépittetése és a koczka kővel való kövezés tárgyában készített javaslatát a közgyűlésen támogatni fogja. * Ügyforgalmi kimutatása a váczi kir. jjárásbiróságnak az 1888-dik naptári év első feléről : Január 1-től junius 30-ig érkezett: Polgári iktatóba .... 3264 ügyszám btő „ .... 2348 „ telek. „ .... 2360 „ Összesen : 8062 „ Sommás per.......................................190 db. Kisebb polg. per .............................146 „ Vétség és kihágás ................... 320 „ Bűnügy.............................................84 „ Végrehajtás foganatosítása iránt megkeresés más bíróságtól . . 215 „ Örökösödési ügy...............................83 „ * Ügyforgalmi kimutatása Vácz r. t. város helyettes polgármesterének. Az összes közigazgatási árvaés ren dóri ügyekben: 1887. évről maradt hátralék 202 db. 1888. év I. felében érkezett . . 6302 „ Elintézésre várt összesen : 6504 Elintéztetett ............................. 6038 Hátrálékul maradt: 466 Ezekből : a) Közigazgatási ügyek bei ii : 1887. évről maradt hátralék 185 db. 1888. év I. felében érkezett 4917 .. Elintézre várt összesen : 5102 n Elintéztetett ............................. 4651 Hátrálékban maradt: 451 11 b) Arvaiigyekben : 1887. évben maradt hátrálék . 7 &cr 1888. év I. felében érkezett . . 539 „ Elintézésre várt összesen : 546 Elintéztetett ............................. 546 ii Hátrálékban nem maradt semmi. c) Rendőri ügyekben : 1887. évről maradt ................... 7 db. 1888. év I. felében érkezett . . 846 n Elintézésre várt összesen : : 853 Elintéztetett ........................ . 838 » Hátralékban maradt : 15 n A hátrálék az egyes előadók következőleg oszlik meg: között a Réty Ignácz polgármesteré 36 db. Emerieh Lajos rkapitányé . 33 r Korpás Márton tnoké .... 31 n dr. Franyó István tnoké . 10 n Gajáry Géza jzőé . . . ‘ . 10 rt Fóthy Gyula számevő jzőé — r) Váradi János a 1 jzőé ................... 346 V Összesen : 466 V KÖZGAZDASÁG. A király a kereskedelmi múzeumban. A király időközönkint való budapesti tartózkodásai alkalmával rendszerint meg szokta látogatni ama közintézményeket, melyek újabban létesültek, hogy igy a főváros haladásáról, fejlődéséről magának személyes meggyőződést szerezzen s egyeseket legmagasabb elismerése és kitüntető szavai által a tovább működésre, kitartásra, elöhaladásra buzditson. így a mostani delegaczionális ülésszak alatt Ö felsége meglátogatta a csak egy év előtt megnyílt, de kereskedelmünkre és iparunkra már is oly nagy fontosságú Kereskedelmi Múzeumot s a felett beható szemlét tartva, nemcsak általánosságban fejezte ki annak czélszerü és sikeres működése felett legmagasabb elismerését, hanem egyes kiválóbb, törekvő iparosokat személyes megszólításával is kitüntetett. Leghosszabban beszélt ő felsége lovag Fáik Zsigmond kir. tanácsossal, a Pesti könyvnyomda részvénytársaság érdemes vezérigazgatójával, a kihez közvetlen ezzel a kérdéssel fordult: Ön most Brüsselben volt? Fáik ur azt válaszolta, hogy Bécsben is volt az ipar kiállításon, mely reá egy világkiállítás benyomását tette és jobban tetszett, mint a brüsseli. A király mosolygott és megjegyezte, hogy ö maga is bámult, hogy olyan szépen összehozták a bécsi kiállítást s rá is igen kedvező benyomást gyakorolt. Azután megnézte a király a részvény- társaság kiállított nyomtatványait, melyek kiváló ízlés, formacsin és tisztaság által tűnnek ki s különösen felkeltették figyelmét a társaság nyomdájában művészileg kiállított „Jó szív“ bazár újság női arcz- képcsoportjai, melyekről ő felsége felismerte, hogy fotipografia utján ké szültek és a úgy sokszorosító, mint a nyomdász ipar haladása felett lovag Fáik ur előtt örömét és megelégedését fejezte ki. A fehérnemű és divatárú czikkek csoportjában ő felsége egyenesen Brachfeld Szigfrid nádor-utezai divatáru ezég szekrényéhez lépett s a ezég főnökét megszólításával is kitüntette. Ő Felsége nehány perczig nagy érdeklődéssel nézte a kitűnő ízléssel készített gyönyörű fehérnemüeket, valamint egy ott fekvő teljes férfi kelengyét és azokról Brach féld urnák többször tetszését nyilvánitá. A király kérdéseire Brachfeld ur által szolgált felvilágitások után, teljes megelégedését fejezte ki s azt mondá ; nem hitte volna, hogy nálunk e szakma már annyira haladt. Az élelmi czikkek osztályában kitüntető figyelemben részesité ő felsége Sza- lády Antal ismert pót- és gyógykávé gyáros csinos kiállítását. Az ízlésesen elrendezett Flungária gyógykávé és Szalády kávé (pótkávé) dobozok, melyek külsőleg is magukon viselik a magyar ipar ismertető jeleit, igen megnyerték ö felsége tetszését úgy, hogy a muzeum igazgatója által bemutatott feltaláló gyárost, Szalády urat hosszabb megszólítással tüntette ki. Kérdezősködött a pótkávé készi tés módjáról, anyagáról, végül azt a kérdést intézte a kiállítóhoz, hogy van-e kelendősége czikkének. A kiállító igennel válaszolt, de egyúttal sajnálattal említette fel, hogy sokat kell szenvedni a beözönlő külföldi pótkávék versenyétől. Mi után a muzeum igazgatója még kiemelte ő felségének, hogy a pótkávé, különösen a szegényebb néposztályra nézve mily jótétemény, mivel lehetővé teszi a tápláló, de drága szemes kávénak használatát, s Szalády készítményeinek jóságáról ő felségét biztosította, a király kitartó tovább működésre buzdítva a gyárost, legnagyobb elismerésének kifejezése mellett távozott. E királyi elismerés bizonyára csak fokozni fogja a bizalmat és ked veltséget a már eddig is általánosan el terjedt Hungária gyógykávé és Szalády pótkávé iránt, melynek kiváló jóságáról legjobban tanúskodik az a körülmény, hogy nem csak idehaza vannak a társadalom minden rétegében szegénynél és gazdagnál egyaránt elterjedve, nemcsak Magyarországban megtörték a behurczolt külföldi pótkávék káros versenyét, hanem még a külföldön is piaczot hódítottak és kelendőségnek örvendenek. Megemlítjük kapcsolatban, hogy a feltaláló gyáros legutóbb a bécsi iparkiállitás meglátogatása alkalmával szerződést kötött egy nagy bécsi kiviteli czéggel havon kint 10,000 kiló „ITungária-kávé“ szállítására, miáltal ezen magyar iparczikk elterjedése az egész kontinensen még' inkább biztosítva van. Habár a kiállítás gazdasága és sokfélesége fényes tanujelét adja a hazai ipát fokozatos fejlődésének, el kell ismernünk, hogy számos oly czikk hiányzik még onnan, melyekben igen nagy nálunk a fogyasztás, de mert ide haza nem készülnek, külföldről kell azokat beszereznünk. Ilyenek például a most Julius hó 15 annyira időszerű nyaralói és fűre szükségleti czikkek, melyeket csak muzeum keretén kívül találhatunk a K tész Tódor czégnél, hol e saison czikk más sokféle háztartási, kertészeti, szol diszitési játék stb. tárgyakkal egyi valóban egy kiállítást megközelítő d változatosságban találhatók. Leheteti volna felsorolnunk mindama legnagyot tói legapróbbig menő czikkeket, mely a Kertész Tódor ezég Dorottya-utc; üzletében és kirakataiban a járókeh méltó figyelmét vonják magukra. Csup a saison czikkek közül említünk néhány: milyenek: kerti székek, indiai hintaágya kerti legyezők, útitáskák, vadász felss relések, gummi áruk, kertészeti, méh szeti- és halászati czikkek, tornaeszközc sport vívó készletek, fegyverek, külö féle testedző, szórakoztató és mulatta játékszerek, toilett czikkek, dohány eszközök, keleti és török dísztárgyak stl melyekre ilyenkor óriási a kereslet. V; ezek közt igaz számos igen szép czélszerü tárgy, mely a hazai ipart vall mesteréül, de fájdalom, sok olyan j melyeket nálunk nem, vagy csak ig( kis mértékben állítanak elő. Ezek me honosítása a jövő iparosainak lesz fel data s hogy ezt könnyebben tehess« Kertész Bodor ur kívánatra bérmenb megküldi 850 ábrával ellátott nagy á jegyzékét tanulmányozás végett kézmüv seinknek valamint bárkinek, a ki előfo dúló szükséglet esetén megrendelésév felkeresni akarja. Laptulajdonos és felelős szerkesztő : Dr. Gsányi János. hírdetések r Árverési hirdetés. Hsz. 32/1888 Néhai P oroszkay Péter széke égj házi kanonok hagyatékához tartozó szőllők, m mint: c La \áczi 1539. és 3084. számú telek jegyzőkön vekbe irt 2966. és 2965. hrsz. törökhegyi szol' 1572 forint; 2. a váczi 2340. sz. telekjpgyzőkönyvhe irt 315. hisz. papvölgyi szőllo abenne levő szilárd auyagbi épített borházzal 290 forint kikiáltási árban 188Í évi julius 23-án, délelőtt 10 órakor alolii ku ály i közjegyző hivatalos irodájában az örökösö megbízásából próba-árverés útján fognak a legtöbb! ígérőnek eladatni. Az árverezni kívánó részéről a kikiá iási ár 10® az árveréskor előre leteendő s a vételár 1/3 része a ái verés után azonnal, 2/3 része pedig az árverésit számított két hó alatt lesz lefizetendő s a bánatpén az utóbbi részletbe tudatik be. A szőlők esetleg a kikiáltási áron alul is me° vehetők, de az adás-vevési szerződés vevő részér csakis a megyés püspök úr 0 Nagy méltóságánál ,]o\ áhagyása után fog kiállíttatni. — Az árverező figyelmeztetnek, hogy csakis az idei borszüret utái lephet vevő a megvett szőlő birtokába. V á c z, 1888. julius 3-án. Dr. Freysinger Lajos s. k. (E h.) Jár. közjegyző. Váczon a külsoron levő Kezdek János-féle ház és a kert-utezában egy pajta szabadkézből eladó. Bőveb értesítést ad Bezdek János Váczon a Csillag-utczában. Van szerencsém a n. é. közönségnek becses tudomására hozni, bogy a g borszéki savanyúvizböl nagyobb raktárt tartok. A viz közvetlenül a forrásnál frissen töltetik és egyenesen szál li ttati k üzletembe, amiről a szállító levelek megtekintése mellett bárki szerezhet magának meggyőződést, — Minthogy pedig e vizet jutányos áron bocsájtom áruba, és pedig : H/2 1. borszékit üveggel 30 krért 1 . .. „ 24 . 7, . „ . . 18 . kérem a n. é. közönség szives pártfogását. Váczon, 1888. május hóban. Millmann ( iéza kereskedő 6—6 Vácz, Halpiacz. —eot—ItMHH
