Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)
1888-06-17 / 25. szám
Vácz, 1888. VÁC ZI HÍRLAP. Junius hó 17. napközben pedig az égboltozatot folytonosan borongó felhők lepték el, sőt közben- közben eső is esett, igen jól sikerült. — Az iparosok egy része (leginkább férfiak) már kora reggel kivonult s az erdőben sátrakat épitett. A társas ebéd d. u. 1 órakor vette kezdetét. Ebéd után a fiatal ság tánczra perdült s szakadatlan őszinte jó kedvvel járta a kállai kettőst, raig az egész láthatárra rá nem borult az öreg éjszaka. A mulatókat a délelőtt folyamán meglátogatta Majtkényi István országgyűlési képviselőnk is, kit az iparosok igen szívesen s igen előzékenyen fogadtak. A társulat elnökének s a jelen volt iparosoknak megköszönvén a szives meghívást, sajnálatának adott kifejezést, hogy a mulatságban huzamosabb ideig részt nem vehet, mert az aszódi iparosoknak Kis-Baghon tartott majálisa ugyanazon napra esik és az utóbb nevezetteknél a mulatság rendezői között van. Délutáni fél 1 órakor koosira ült, búcsút vett a mulatóktól, közülük Váczra, innét pedig azonnal Aszódra utazott. A mulatságon részt vett városunk előkelő családjainak legnagyobb része s azon felül a szomszédos Rád és Kösd községek intelligentiája. A társulat a mulatság sikerét legnagyobb részt derék elnökének, R e i 11 e r István cs. kir. udvari kocsigyáros fáradhatlan buzgalmának s a kedves háziasszonynak, az elnök figyelmes nejének köszönheti, kiknek szívessége mindvégig együtt tartotta a mulatókat. Ez alkalommal az egylet betegsegélyző egylete javára felülfizettek a következők : s Alberty Ferencz Ifj. Alberty Ferencz Back Domonkos Bayer Lajos . Bónis Elek Burián Jenő . Bodendorfer Béla Benkó János Buday N. . Dr. Csányi János Drajkó Jánosné Dick Ferencz . Droppa József Darvas András Ernyei János . Fekete Ipoly . Feszi György Dr. Freysinger La Filzer Imre G-yürky Károly Gajáry Géza . Hanuska József Haj den Antal Horváth Sándor Heinisch Richárc Hanz Ernő Hegedűs Sándor Hufnagel József Hergel Mihály Hegedűs hadnagy Hubatsek József Hiebsch N. úrnő Jaboska Mihály Jeremiás Pál . Kilkó főhadnagy Krenedics N. . Kovács N. i . Lencsó Sándor Lipták Ferencz Majthényi István Miskál István Millmann Géza Millmann Lajos Millmann István Mayer Ferencz . Medveczky János Margetsch Károly Maurer András Malik Ferencz Morfin Zsigmond Páczay István Perényi István Paltsoch Pál . Pertzián N. Pro h ász káné . Racsek János Reitter István Reitter Ödön . Reiser Béla Ruttkay N. Schmidt Fcrenczrié Sebestyén Márton Simon Imre Szalontay N. . Strom mer N. . Spissák N. . Sirriorify N. Tápay János . 5- 1.- 1.— 2.— 1.— 1.— 2.— -.60 -.50 2.— 2.— 1.— -.50 1.— 1.— 2.— 1.— 1.— 1.— 2.— 1.- 3.— 1.— 1.50 -.50 1.— 1.— 2.-.60 1.— 1.— 1.— 1.— —.60 1.— —.50 —.50 3. — 1.— 1. 4. — 2.—-.50 3.1.— 2.— 1.— 1.— 1.— 1.— 1.— 1.— 1.— 1.1.50 2.— 1.— 1.— 1.— 1.—-.50 1.— 1.50 1.— .60 Tóth Mihály N. N. . . Összes bevétel Kiadás Marad a betegségé ző pénztár javár —.60 1.— 100. 70. iya . 30. SPORT. Nyíl tlevél Zichy Károly grófhoz. „Tisztelt gróf úr ! Engem megtisztelő becses fölhívásának eleget teendő, szerencsém van következőket kinyilatkoztatni. Végre-valahára honunkban is nagyobb lendületet vett és vesz az úgynevezett (noha ez távolról sem szabatos kifejezés;) embersport. A fővárosban, daczára hogy itt számos embersport-egylet székel, sokkal kevésbbé tapasztalhatjuk ezt, mint a vidéken, például: a királyhágóntúli megyékben, Nyíregyházán, Bácsmegyében, Miskolczon, a dunántúli részekben, Toron- tálban, Gyöngyösön, Egerben sat. — Az embersport e nagymérvübb fejlődése magával hozza, hogy az idomitásra, mely alap- foltéte a sikerült sportversenynek, nálunk is fokozott figyelmet fordítanak. A versenyidomitás czélja nem más, mint a versenyző testét, annak erejét annyira fejleszteni, hogy az illető a versenyben a tőle telő legnagyobb erőkifejtésre legyen képes. Ez okkól a versenyidomitás egészen hozzásimul a természetszerű életmódhoz. Csakhogy a nyugoteurópai polgáriasodás már több nemzedéken át szerfölött korcso- sitja híveit a természetellenes életmód által. Fölösleges hangsúlyoznunk, hogy, például, az éjjelezés, a romlottlevegőjű kávéházakban és korcsmákban való hosszabbtartamú időzés, a dohányzás, a különféle szeszesitalok használata sat. az emberi testszervezetre káros befolyást gyakorolnak. Ez ok miatt szükségessé vált a versenyidomitás egész tartamán folytatott természetszerű életmódot oly szerek alkalmazásával egyesíteni, amely az izom- zat erősbödését biztosítja. Ezek közé tartozik a tiszta sósbor szesz, amelyet bizonyos bedörzsölésekre használunk. E tekintetben az emberi test azonos eljárás alá vonandó, például a lovak testével ; az embereknél a tiszta sósbor- szesz alkalmazása époly bámulatos eredményt mutat föl, aminőt, például, a lovaknál a különféle főzetekkel történő bedör- zsölés. Minden lóversenyistálló tulajdonosa tudja ezt. Ámde a dolog természetéből folyik, hogy a sósborszesznek tisztának kell lennie; mert a nem-tiszta sósborszesz (ilyenek, sajnos ! már egészen elözönlötték a piaczot!) által történő bedörzsölések már igen gyakorta okoztak izomgyuladásokat. Ami a hozzámintézett kérdést illeti : használtam e, s ha igen, minő sósborszeszt sportversenyeim alkalmával, szerencsém van becses tudomására juttatni, hogy használtam, még pedig a legnagyobb következetességgel B r á z a y Kálmán sósbor- szeszét. Mikor nagy-távlovaglásomat (Tarnopol- ból — északkeleti Gácsországban — Lem- bergbe (dombos terep) csak egy lovon, 16 órán belül, mintegy 181/2 mértföldet) megnyertem, arra egyik előkészületül sósbor- szeszszel történő bedörzsöléseket alkalmaztam. Minden nagyobb hegymászásom sikerét a Brázay-féle sósborszeszszel történő bedörzsölés által is elősegítettem. Mikor 1875-ben Dániából Svédországba és onnan vissza úsztam, előzőleg sósborszeszt használtam bledörzsölésül, amely nagy ellentál lást szerez a felbőrnek a tengervíz er nyesztő hatásával szemben. A Brázay- féle sósborszeszt vajmi előnyösen használjuk a hosszabbtartamú kardvívásokra történő idomitásnál is, amit fájok nézve különösen hasznos tudniok a — párbajo- zóknak. A Brázay-féle sósborszesz alkalmazása szerfölött iiditőleg hat a felbőrre s az izomzat rugékonyságát emeli. Ámde e csodaszer használata egyéb irányban is vajmi előnyös: például, a beteges — fejkorpa — képződést megakadályozza; az időelőtti hajkihullást meggátolja; netáni fejgörcsnél nagyon enyhítő hatást eredményez; a fogfájásnál pedig jó háziszerül alkalmazható. Mikor a Balatont 1880-ban és tavaly, 1887-ben, Siófokról Füredig áüísztam, egyedül azon ok miatt nem alkalmaztam sósborszeszszel történő előzetes bedörzsö- lést, mert a Balaton édes vize nem gyakorol oly kiszívó hatást a felbőrre, aminőt a tenger sós vize. Ámde mások édesvízben történő nagy úszások előtt is a legjobb eredménynyel használják a Brázay-féle sósborszeszt bőrbedörzsölésekre: jómagam ia észleltem azt másoknál. Miként már föntebb hangsúlyoztam, szer fölött szükséges arra ügyelnünk, hogy tiszta sósborszeszt használjunk; mert a nem-tiszta sósborszesz vajmi gyakorta okoz izomgyuladásokat, felbőr-hámlást, sőt izombénulást is. Ez okból nem óvhatni a sósborszeszt használókat eléggé, hogy bevásárlásaiknál kiváltkép ügyeljenek a sósborszesz minőségére. Mostanig a Brázay- féle sósborszeszt az összes, általam eddig kísérletül használt e gyógyszerek között nemcsak a leghasznosabbnak, de sőt az egyedül megfelelőnek találtam. Tisztelt gróf úr, midőn engem megtisztelő fölhívása következtében ezt Önnek nagy készséggel tudomására hozom, szerencsém van csekélységemet önnek ajánlani. Budapest, 1888. május.“ Szekrényessy Kálmán. IRODALOM. * Uj könyv. A magyar korona országai s Bosznia és Herczegovina helységnévtára. Egybeálitotta és kiadja: Juhos János ministeri fogalmazó. II. kiadás, Budapest, 1888. A munka a legújabb hivatalos adatok alapján állíttatott egybe s egyedüli, mely a belügyi s a közmunka- és közlekedésügyi m. kir. ministeriumok által újabban is felülvizsgáltatott. Egyedüli minden eddigi helyságnévtárak között, a mely Bosznia és Herczegovina ebbeli adatait közli. Egyedüli továbbá, mely e községek utolsó távirdai állomásait a legújabban végrehajtott szervezet alapján a mai napig hitelesen mutatja ki. T ar t a 1 o m. I. Általános rész. 1. Előszó. 2. A megyék területén létező szabad királyi, törvényhatósági joggal felruházott és rendezett taná csú városok, megyék; továbbá a községek, járások serint kimutatva. 3. Állami rendőri beosztás. 4. Törvénykezési felosztás: a) Felebbviteii bíróságok: «) királyhágón innen, ß) királyhágón túl. b) Törvényszékek, c) Járásbíróságok. A telekkönyvi hatósággal felruházottak külön kimutatva, d) Bíráskodással felruházott megyei szolgabirői járások. Békebiróságok. e) Sajtóbiróságok. í) Pénzügyi bíróságok, g) Bányabiró-ságok. k) Királyi közjegyzői kamarák székhelyei, és területköre, az azokhoz tartozó közjegyzői székhelyekkel, i) Ügyvédi kamarák székhelyei és területköre. j) Országos fegyintézetek, kerületi börtönök, javító és közvetítő intézetek. 5. Pénzügyi beosztás: a) M. kir. pénzügyi közigazgatási bíróság. b) Pénzügyigazgatóságok, és területköreik. c) Illetékkiszabási hivatalok, kerületeikkel. d) Adófelügyelőségek székhelyei és területköre. e) Állami pénztárak. Adóhivatalok, f) Vámhivatalok és vámkirendeltségek, g) Só- és lottóhivatalok, h) Dohányjövedék: Dohánygyári igazgatóságok, dohánybeváltó felügyelőségek és hivatalok, dohányárulás, dohányraktárak, i) Pénzügyi illetőleg vám- és pénzügyőri biztosságok és szakaszaik. j) Bányászat: Bányaigazgatóságok, bányakapitányságok, bánya-, kohóhivatalok, vasgyárak, foncsordák, kőszénbányák stb. k) Jószágigazgatóságok. Állami jószágok. l) Kincstári jogügyek igazgatósága, m) Kincstári ügyészségek, n) Állandó kataster. 6. Tengerészet: a) Tengerészeti hatóság. b) Révhivatalok, c) Osztrák-magyar con- sulátusok külföldön, 7. Vasutak és közlekedési vállalatok. 8. Államépitészeti és folyammérnöki hivatalok. 9. Posta- és távirdaháló zat. 10. Állami és vasúti távirda-állomások. Hadügyi beosztás: a) Honvédelmi beosztás. Hadkerületi-, honvéd-gyalog-dandár parancsnokságok és zászlóaljak, állomáshelyeikkel. b) Borhad. 11. Egyházi főhatóságok s területköreik. 12. Tanügyi beosztás, szaktanodák. 13. Tankerületi fő- igazgatóságok' és középiskolák. Megyei kir. tanfelügyelőségek és székhelyei. 13. Erdészet. 15. Állategésségügyi-rendőri belépti állomások. 16. Kereskedelmi- és iparkamarák, területköreik. 17. Pénzintézetek, részvény társulatok, szövetkezetek, alap-, részvénytőkiekkel. 18. Egyletek, társulatok: a) ipartársulatok, b) Iparegyletek. c) Házi-iparegyletek, d) Takarék-magtárak. e) Termelő, f) Fogyasztó, g) Gazdasági, h) Budapesti lótenyésztési, i) Talaj javítási, j) Erdészeti, k) Halászati, 1) Kertészeti és gyiimölcsészcti, m) Szőlészeti é-i borászati, n) Kereskedelmi, o) Kölcsönös biztosítási, p) Vizszabályozó, r) Művészeti, s) Irodalmi, t) Tudományos egylet, társulat. II. Betűrendes rész. 1. Magyarország, Horvát-Szlavonország, Bosznia és Herczegovina*) összes községei, pusztái, betűrendes sorban. Ezen községek, puszták mindegyikénél a tényleges állapothoz képest, feltalálható: 2. azok politikai minősége; 3. a fürdőhelyek, gyógyvizek, ismert vegyelemzésökkel, a gyógyviz forgalomba bocsátásának kitüntetése mellett; 4. állategészségügyi-rendőri vesztegintézetek és vesztegállomások, belépti állomások, rév-, vám-, só-, bánya- és kohóhivatalok, dohányraktárak; 5. az ország, melyhez a község, puszta tartozik; 6. a megye, járás, törvényszék, járásbiró- ság^ és adóhivatal megnevezése, melynek területköréhez a község tartozik; 7. a vasúti állomás; 8. a gőzhajóállomás; 9. a honvéd-féldandárnak és 10. a sorhad eredének megnevezése, hová az egyes község tartozik; 11. a távirda-állomás feltüntetése ; 12. a községhez legközelebb fekvő távirdai állomásnak megnevezése; 13. a posta, illetve a posta távirda-állomás jelzése. Az utolsó posta megnevezése, melynek kézbesítési kerületéhez a község tartozik. A munka megjelenik 1888. junius hó első telében, s megrendelhető a „Pesti könyv- nyomda-részvény-társaság“-nál. (Hold-utcza 7. ) Előfizetés- vagy megrendelésre: 5 frt. Bolti ára : 7 frt lesz. ) A megszállott tartományok községei, saját szervezetükben, illetőleg a magyar korona országai községeitől, azon adatokkal lesznek kitüntetve, melyek eddigelé az országos kormány rendelkezése alatt állottak. NYILT-TÉR. ös z önet23.3ril-vá,nlté,s. Azon számtalan és szívből eredő részvétért, mely Istenben boldogult, felejthetlen kedves Irma leányom hosszantartó, reménytelen betegsége alatt s f. évi junius hó 12-én történt öröknyugalomra tétele alkalmával nyilvánult: elengedhetlen és kedves kötelességemnek ismerem szívből eredő, hálás köszönetemet ez utón is kifejezni. Különösen pedig fogadják első sorban boldogult leányom azon kedves barátnői hálás köszönetemet, akik a ravatal- és koporsóra helyezett díszes koszorúk és virágok özönével is különös jelét adták az elhunyt iránt érzett önzetlen szeretetük- nek, úgyszintén a dalkör azon t. tagjai, akik a temetés fényét az általuk önszán tűkből elénekelt megható gyászdalok által emelték, — végre fogadják hálás köszönetemet mindazok, akik elhunyt leányom végtisztessége alkalmával a bánat által megtört és mélyen megszomorodott szivem fájdalmát személyes megjelenésük által eny hiteni igyekeztek. Vácz on, 1888. junius hó 14-én. Ozv. Ströszner Györgyné.-s ns-8‘ őri-ÍJ 89 Lőj } .in -1c -in -o; -ir Sß-fii ja ni ißj - 9f. fflO ißt ma V Laptulajdonos és felelős szerkesztő Dr. Csányi János. Van szerencsém a n. é. közönségnek becses tudomására hozni, hogy a «K20 BORSZÉKI G sava nyíl vízből í( nagyobb raktárt tartok. A viz közvetlenül a forrásnál frissen ea? töltetik és egyenesen szállittatik iizle- '-»isi tembe, amiről a szállító levelek megtekintése mellett bárki szerezhet magának meggyőződést. — Minthogy pedig e vizet jutányos áron bocsájtom áruba, és pedig: l’/2 1- borszékit üveggel 30 krért 1 24 „ il 7> 18 kérem a n. é. közönség szives pártfogását, Váczon, 1888. május hóban. Millmann Géza kereskedő 3—6 Vácz, Halpiacz. h: ......wvinumdmakm.
