Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1888-05-27 / 22. szám

II, ÉVFOLYAM.

22. szám.

VÁCZ, 1888. MÁJUS 27.

HELYI ES VIDÉKI ERDEKU TÁRSADALMI HETILAP

Előfizetési ára:

helyben házhoz hordatással, vagy a vidékre postán való elküldéssel

egész évre ...................................... G frt — kr.

fél évre ........................................... 3 » — »

negyed évre

..................................... 1 » 50 »

Egyes szára ára 10 kr. — Kapható a kiadóhivatalban.

Szerkesztőségi iroda és kiadóhivatal:

Vácz, Duna-sor 587. szám alatt.

Ide küldendők a lap szellemi részét illető közlemények, az előfizetési pénzek, hirdetési dijak és hirdetések.

Bér menteti en levelek el nem fogadtatnak. Kéziratok vissza nem adatnak.

Hirdetések:

sora (négy hasábos garmond sor)

Nyilt-tér: sora 30 kr.

Bélyeg illeték : minden beigtatásnál..................

A nyugta-bélyeg külön fizetem

El Mire forditsukaz inségkölcsönt?

Pestvármegye közönsége az 1886-iki n nostoha esztendő termés hiánya által n jiujtott községek felsegélyezésére 1887. v\'{;v elején az országos közmunka alapkőéi tekintélyesebb kölcsönt szavazott írneg, melyből 4700 írtban Vácz város ö közönsége is részesült.

A vármegye a 4700 irtot az Ínséges áoizottság rendelkezésére bocsájtotta, s z pedig takarékpénztárba helyezte.

Az ínséges kölcsön eredetileg a püs- öoöki uradalom tulajdonát képező vörös láz előtt elterülő posványos vásártér 9 endezésénél szükséges földmunkála- ok fedezésére adatott. Minthogy azon- eoan a vásártérnek a megyei kir. mérői lök által tervbe vett rendezése az inéi séges kölcsönnel fedezendő földmuni Tálatokon felül 8 —10000 írtjába ke- ii'-ülne városunknak, a vásártér rendelő, .ésének ilyetén foganatosítása boldo- e^abb időre halasztatott.

*• A tervezetek egész versenye indult n aeg ezután, hogy az Ínséges kölcsön

ii »kosán használtassák fel.

Terveztetett az is, hogy a szőri vá non’keresztül vezető épített út a vásárik éren keresztül egész a város tulajdonát s :épező czédula házig, illetve a vásárit itczából avasúti induló ház felé vezető it .tig építtessék ki és az ennek két fi ldalán elvonuló s a rendesnél jóval Kv.zélesebb árok használtassák fel a b ’ásártér vizeinek levezetésére. És eterv 9 keresztül vitelének jutányosabb voltáéinál fogva leginkább is felelt volna meg

pénzügyi viszonyainknak és alkalmas lett volna arra, hogy a városból a hegyek felé vezető utak által felrészelt vásártér megfelelő fásitás mellett az idegenek idecsalogatására kedvező kellemes sétánynyá alakíttassák át: de mert foganatosítása a püspöki uradalomnak és a káptalannak az eddigi használat közösségére és a vásártartási kir. kisebb haszonvétel gyakorlására alapitott jogaiba ütközőnek látszott, — ezen terv is félre tétetett és igy e kis munkánál is bebizonyosodott azon tétel igazsága, amit Széchenyi István gróf évek hosszú sorának tapasztalataira alapitott életphilosophiájával átalában a vizek szabályozásáról mondott, hogy: „A vizek szabályozásának legnagyobb ellensége az ellentétes érdekek összeütközése.“

Terveztetett az is, hogy a külső sor házai előtt 1—2 ölnyi távolságban a „Korona“ vendéglő sarkától a Csillag- utcza északi sarkáig, innen pedig a Csillag- és Szél-utczákon és a „Nagy sörház“ mellett elvonuló utczán keresztül a Dunáig föld alatti csatorna építtessék és a vásártér belvizei ezen csatornán keresztül vezettessenek a Dunába, a vásártér többi része pedig megfelelő feltöltés mellett hagyassék meg korábbi rendeltetésének és igy sem a püspöki uradalommal sem a káptalannal nem jövünk collisioba, a csatorna építéséhez szükséges földmunkálat pedig ugyanazon czélnak felelne meg, amire az ínséges kölcsön adatott, ami

az Ínséges kölcsönnek e czélra leendő felhasználását tenné indokolttá: tekintve azonban, hogy e csatorna a terjedelmes vásártér összes vizeinek s záporok idején óriási víztömegnek felvételére lenne hivatva,amiért is oly kaliberűre lenne épitendő, hogy azon a legnagyobb víztömeg is akadálytalanul keresztül futhasson, az építkezés oly tetemes összeget emésztene fel, melyet mostani pénzviszonyaink meg nem bir- nak, — e terv keresztül vitele sem fogadtatott el.

így hányódott, vetődött az Ínséges kölcsön felhasználásának ügye jó részben polgármesterünk múlt évi betegeskedése miatt egész éven keresztül, mig végre nemcsak az ínséges, hanem az ezt követő boldogabb nyári és őszi időszak is elmúlt s népünk a teljes öt hónapon keresztül tartott szigorú tél következtében uiabb Ínséget lett kénytelen szenvedni, a korábbi évinél kin- zóbbat, tartósabbat.

r

Epen a legválságosabb időben jött az alispán parancsosztó szavával s azzal fenyegetett, hogy ha az Ínséges kölcsönt az engedélyezett czélra rövid idő alatt nem használjuk, visszaveszi azonnal.

Háromszoros gond borult ólomlábú administratiónk homlokára. Itt az ínség, a nép kenyeret kér és ezer a szerencse, hogy nem követel. Itt az Ínséges kölcsön, mely arra van adva, hogy alkalmas munka nyújtása által a nép nyomorán segítsünk, de ha e kölcsönt azonnal fel nem használjuk, az azonnal elvétetik tőlünk.Itt a feladat, hogy az ínséges kölcsön rendeltetésének meg- felelőleg földmunkálatokra és a város érdekében okosan használtassák fel.

Terhes gondokat okozott sokaknak a kérdés megoldása, uj hajtásokat vertek a múlt évben kivágott munkálta- tási tervek törzsei, melyeknek ápolga- tására a tél folyamán mindig akadt ember: de a győzelem zászlóját felfűzni egyik tervnek sem sikerült.

Legalkalmasabb pillanatban érkezett meg az alispán békés hangúlevele,mely- ' ben az alispán a megyei Ínséges bizottság felhatalmazása alapján megengedi, hogy az ínséges kölcsön felett a város közönsége rendelkezzék, csak azt köti ki, hogy azt még a jelen év folyamán és kizárólag földmunkálatokra használja fel.

Az alispán levele uj terv megsziilem- lésének szolgált alkalmid. Pécs Sándoré, városunk közügyeiben őszintén és önzetlenül fá adózó polgártársunké az eszme : „épitt e ssük ki raj t a a Dunapartot!“

A nagysörház mellett levezető ut- czától a püspöki kert mellett levezető utcziáig elvonuló Dunapartot évekkel ezelőtt a Duna árja és a nagy jégzajlás annyira megrongálta, hogy ez útszakaszon csaknem lehetetlenné vált a közlekedés.

Ekkor városunk polgármestere két ölnyi szélességben mintegy 3000 frt árú hasított követ rakatott a Dunapart pandaljába.

Pécs terve szerint e köveket a partÄ „Yáczi Hírlap“ íárczája.

A márcziusi ibolya.

(Rege.)

Az első emberpár, hogy vétkezett,

S az édenből a földre űzetett, Előnyömül a sok virág legott,

Hogy tudja s lássa, mi történik ott 1

S midőn haliák az Úr Ítéletét,

A sok virág mind lehajtá fejét,

Egy rész pirul, a másik sáppadoz, Kis ibolya halálra bánatos.

S im’ zord szél bántja az ibolyát;

Kész elrabolni tőle illatát, ám a kis virág oltal’mért esdett,

S tövisbokor közt lelt jó menhelyet.

Az őrző angyal részvéttel látta,

Milyen nagy az ibolya bánata,

S mert oly nagyon busult a kis virág, Közié az Úrral szive bánatát.

„Dicséret nekem földön és égen 1“ Szólt nagy fölséggel mindjárt az Isten: „Mivel hogy szerény s bánatos vala Ékitse őt mindig a kék ruha!“

I

„Ne ártson neki télnek zord fagya.

Ne veszszen el soha jó illata;

S jeléül, hogy ő ily kitüntetett:

Viruljon mindig ily bokor megett!“

Németből szabadon.

Szegvári.

Képek az egyháztörténelemből.

I. A végső napok szentjei.

1.

Túl a nagy oczeánon — a yankeek hazájában — félszázaddal ezelőtt egy különös — mondhatnék — csodabogár vallási felekezet támadt. A felekezet hiveit közönségesen mormonoknak hívják, — de ők inkább „a végső napok szentjeinek“ (latter day-saint) szeretik magukat nevezni.

A mormon vallás alapitója Smith József; fentartója s újabb szervezője pedig Young Brigham volt.

A mormonokat leginkább a köztük uralkodó s a mohamedánokéhoz hasonló több- nejüség tette hirhettekké. Némelyek ujabb- kori mohamedánoknak is szokták őket nevezni. De különben a mohamedanismus és a mormon vallás keletkezése és megszilárdulása közt sok hasonlatosságot találunk.

Mohamed műveletlen volt, még Írni s olvasni sem tudott. Smithnek sem volt kenyere a tudomány, — a mi onnét is ki- kitünik, hogy mielőtt prófétaságra vállalkozott, — Uj-York állambeli paraszt volt. Tolvajlás hírében állott szüleitől semmi nevelésben nem részesült, és ő maga is mint rósz hirü egyén, egyéb foglalkozás hiányában hoszabb ideig kincskereséssel tölté idejét. — Mohamednek nem tetszett sem a bálványimádó pogányoknak, sem a zsidóknak, sem pedig a keresztényeknek vallása, — s ezért egy újabb vallás alkotásáról kezdett ábrándozni. Smithnek is

visszatetszett a különféle kér. vallás-fele- kezetek közt észlelhető viszály és nézet- kiilömbség, — s ennélfogva ő is egy uj, egy „tökéletes“ vallás kigondolásán törte a fejét. — Mohamed vallási ábrándjai köze- pett elhitette magával, hogy Gábor fő- angyal által isteni kinyilatkoztatást nyert. Smith szintén egy angyal által kapott reve- latióra hivatkozott. — Mohamednek vallása a pogány, zsidó és keresztény vallási tévtanoknak összesítéséből áll. Smith vallása még csodásabb végyüléke a legkülönbözőbb vallási tévtanoknak. A mohamedanismus fegyverek ereje s egy mohamedán birodalom alkotásával szilárdult meg. A mormonis- mus is a nagyterjedelmü sóstavi vidéknek, Utaknak mormonok által való benépesítése, — tehát egy mormonország létrehozatala, — s a mormon fővárosnak az „uj Sion“-nak felépítése által erősödött meg.

De lássuk közelebbről a mormon vallás keletkezését. Smith úgy vélekedvén, hogy az igaz hit egyik kér. felekezetnél sem található fel, — s valamennyi kér. secta elannyira meg van romolva, hogy sem Isten, sem ember előtt nem állhatja ki a kritikát: 1837-ik évben egy uj vallást kezdett hirdetni. E vallásnak nagyobb hitelt és tekintélyt kolcsönzendő: isteni kinyilatkoztatásra hivatkozott. Azt állitá hogy még 1825-ben Moroni angyal (Mormou fia) jelent meg neki, ki őt egy szikla-szekrényhez vezeté, s azt fölnyitván előtte, Mormon könyvét, négy arany lemezt mutatott neki, — de azt mondá, hogy csak «Ivét év múlva fogja azokat neki átadni. Két év

múlva, azaz 1827-ik év szeptember 21-én újra megjelent Smithnek az angyal, s ígéretét beváltva, kézbesité számára az arany lemezeket. Ezen lemezekre „reformált egyptomi“ nyelven Amerika ős története s az igaz vallásnak dogmái voltak bevésve. Smith angolra forditá a lemezeken olvasható iratot Mormon könyve czim alatt, s 1830-ban ki is adta azt. E könyv szerint, — mely nem volt egyéb, mint Spaulding prot. prédikátornak kéziratban maradt, és valamikép Smith birtokába jutott regénye. — Amerikának már a vízözön előtt voltak lakói, kiket, azonban ép úgy mint a föld többi népeit, elpusztította a vizek árja. — A bábeli nyelvzavar után az u. n. jaredita néptörzs kezdé benépesíteni Amerikát. — Később pedig az Isten választott népének a zsidóknak egy törzse vándorolt ide. Ugyanis Zedekia királynak uralkodása alat bizonyos Lehi nevű zsidó, családjával együtt, mely Leman, Lemuel, Sam és Nephi nevű fiaiból s több leányából állott, — kivándorolt Jeruzsálemből, — és több országok bejártával végre az atlanti oczeán partjaira került. Itt Lehi- nek legifjabbik fia Nephi, mintegy második Noé, Isten parancsára hajót épített, s azon atyjával és testvéreivel Amerikába vitorlázott, s ugyanitt állandóan meg is telepedett. Századok múltával a megtele pült családból két jelentékeny néptörzs: a nephiták és lamaniták származnak, kik híven megőrizték őseik vallását, sőt a nephiták már Krisztus születése előtt (!) keresztényeknek nevezték magukat. Te