Váczi Hirlap, 1888 (2. évfolyam, 1-52. szám)

1888-09-09 / 37. szám

az őszi káposzta vásár idejében igen élénk forgalom közvetítésére szolgált. A bajon segítendő Korpás Márton helyet tes polgármester félre nem érthető jó in­dulattal megcsináltatta a lejárót. Beleke­rült körülbelül 500 frtba, melyről eleve maga sem hitte, hogy 100 írtnál többe kerüljön. És a lejáró még sem jó, mer’ hirtelen meredek, s ha még ki is köveztetik, akkor nem lesz ló, mely tél idején teherrel kikapaszkodjék. Lejtő sebbé kellene tenni az egészet, de a be_ ton fal igen rövid, nincs ami az utat vé­delmezze. A beton falat is megkellene nyújtani. És ha már ennyire benne vol­nánk, azt a két öl magas vastag' száraz falat is ki kellene dönteni, nehogy ön­magától dűljön össze, s akkor lehetne alkalmas lejárót készíttetni. Sokat segit' hét a jó akarat, de a kalkulust soha sem pótolhatja. * A dunai kőfal építése. A pénz ügyi bizottság biztositotta a dunai kőfal beton alapjának kiépittetését. * Búcsú. A váczi lőegylet által szept' hó 9-én a váczi Mária névnapi búcsú alkalmából az egyleti helyiségekben saját pénztára javára tánczestélyt rendez. Be- lépö-dij: Személyenként 1 frt. Családjegy két személyre 1 frt 50 kr., három sze­mélyre 2 frt, azon túl minden személyért 50 kr. Felülfizetések köszönettel fogad­tatnak. A tánczestély kezdete esti 8 órakor. Szeptember 9 én délután 2 órakor dijlövészet és dijtekézés, mely esetleg 10-én, délután folytattatik. E hagyomá nyos búcsú-mulatság az előkészületekből Ítélve régi jó hírnevéhez híven előre is igen sikerültnek ígérkezik. * A „Török-csatorna“ hivatalos el­zárása tegnapelőtt délután 6 órakor fo­ganatosíttatott városunk polgármester-he­lyettese által. Az elzárás ideiglenes s csak e hó 14-ig tart. Okot az elzárásra az szolgáltatott, hogy P i u f s i c h Lajos polgártársunk és nagybirtokos — folya­modott Pestmegyéhez az említett csator­na vize részbeni használatának megenge­dése iránt. A megye alispánja aztán ezen kérvényezés folytán e hó Il dikére ille­tőleg közbejött akadályok miatt folyó hó 14-dikére helyszíni szemlével egybekö­tött tárgyalást rendelt el; hogy azonban a csatorna vizbősége is meglegyen álla­pítható, elrendelte azt is, hogy az emlí­tett Piufsich birtoka alsó határán levő úgynevezett „Török-kút“-nál akként zá­rassák el, hogy annak vize 4 — 6 napig ne le, — hanem fel és vissza folyjon oda honnan jött. Hogy fog e ez tetszeni viz ő kegyelmességének azt kötve hisz- szük, mert akár milyen szilárd építmény­nek mutatkozik az a némelyek szerint nem is „török“ hanem „tatár“ csatorna nagyhatalmú úr az a viz s ha megtelik a csatorna üressége bizony az is a bpesti ördög árok sorsára juttathatja. A tárgya­lás különben igen érdekesnek Ígérkezik, mennyiben az ügynél folyamodón kívül a váczi püspöki uradalom, Vácz városa, az osztrák - magyar államvasuttársaság, Peskó Medárd ügyvéd és földbirtokos, Pápa József stb. vannak érdekelve. Vá­rosunkat, mint jogi személyt az ügyben dr. Freysinger Lajos városi képviselő, mint a pénz- és jogügyi bizottság elnöke és dr. Csányi János ügyvéd s városi kép­viselő fogják képviselni. — Az eredmény­ről annak idején olvasóinkat értesíteni el nem mulasztandjuk. * A Duna vize az Ausztriában volt nagymérvű esőzések következtében igen megáradt, úgy hogy a dunai kőfal épí­tésének megkezdése ismét halasztást volt kénytelen szenvedni. * Elmaradt gyakorlat. Önkéntes tűzoltóink a kettős ünnep alatt nem tar­tanak gyakorlatot. * Elszökött kocsis. Pertik Gyula si­ketnéma intézeti tanárnak kocsisa a na­pokban lóval kocsival együtt megszökött s gazdája máig sem akadt nyomára. * A vámépületek átvizsgálása. A pénzügyi bizottság f. hó 5 dikén (szerdán) délután a vámépületeket átvizsgálta s intézkedett, hogy azokon a szükséges javítások még az idén megtétessenek. * Mulatság. A nógrád megyei ve- 1 rőczei ev. ref. egyház tánczmulatságot rendezett iskola-építési költségek fedezé­sére. A váczi püspök szívesen átengedte a Migazzi kastély kertjét és egyúttal 30 frt adománnyal járult a jótékony czélhoz. A sikerült tánczvigalom tiszta jövedelme a beküldött összeg’gel és felülfizetésekkel együtt 230 frt. * Jegyzőválasztás. Nógrádmegyé- be nógrádi járásához tartozó rétsági kör­jegyzői állás f. é. okt. elsején, a tereskei körjegyzői állás pedig okt. 2-dikán fog’ választás utján betölttetnü A pályázati kérvények f. é. szept. 28-áig adandók be Balás Ferencz főszolgabíróhoz Rétsá- gon. * Tűzrendészeti kormányrendelet. A belügyi minisztérium a tűzrendészet szabályozása tárgyában kormányrendele­tet bocsájtott ki az ország összes törvény- hatóságához. E rendeletből kiemeljük, hogy minden község köteles tűzoltó csa­patot felállítani, ha máskép nem teheti, minden 20—40 éves férfi köteles tűzoltó szolgálatot teljesíteni. * Az ifjúsági irodalom terén örven- detes jelenségként üdvözölhető a „Magyar Ifjúság“ czimü lap, mely most kezdődő VI. évfolyamában az eddiginél is terje­delmesebb, közleményekben és képekben gazdagabb füzeteket ád. Mindjárt a most megjelent I. füzetben Milszáth Kálmán egy diák-novellája és borostyáni egy re­gényes elbeszélése kezdődik ; aztán ver­sek, természettudományi és történelmi czikkek következnek, melyek alatt Áb­rányi Emil, P. Szatmáry Károly stb. ne­vei olvashatók. A „Kis Lap„-ból kinőtt gyermekek gyönyörűségüket fogják ta­lálni e változatos tartalmú újságban, mely­re uj szerkesztője, dr. Radó Antal való ban nagy gondot fordít. Ajánljuk a csa­ládapák figyelmébe. A lap ára egy egy év harmadra 2 frt. Előfizethetni a kiadó- hivatalban (Budapest, Károly-körút 15.) * Az állandó országház nagy gipsz­mintája e hó 8-án és 9-én látható lesz délelőtt 9-től 12 óráig a Külső-Nádor- utczában, a kereskedelmi ministeriummal szemben lévő helyiségben. A beléptidij 20 kr., melyet a „Jó S z i v“ czéljaira fordítanak * Baleset katonai gyakorlaton. Rosznaky Béla honvéd főhadnagyot, ki az idei lovagló iskolát Váczon végezte, a lévai féldandár gyakorlatai alkalmával baleset érte. A főhadnagy csapatja ro- hamjának ki akarván térni, annak bal­szárnyára állott s abban a pillanatban fordult csapatja arczvonala felé, midőn a sorszélén álló katona épen melléje ért. A katona szuronya belefuródott a főhad­nagy szemébe úgy hogy az röktön ki­futott. A szerencsétlen főhadnagyot, aki vőlegény, súlyosan megsérülve vitték lakására. * Budapesti Hírlap. A „Budapesti PIirlap“-nak, a hazai müveit olvasóközön­ség vetette meg alapját. A lap eleitől fogva megértette a magyar közönség szellemét: minden pártérdek mellőzésé­vel közdött nemzetünk- és fajunkért, ez egyetlen jelszóval: magyarság ! Viszont az ország legkiválóbb intelligencziája is azonosította magát a lappal, fölkarolva azt oly módon, mely páratlan a magyar újságírás történetében. A hazai sajtóban máig a legfényesebb eredményt a „Bu­dapesti Hírlap“ érte el; legnépszerűbb, leg’elterjedettebb lapja az országnak. A külső dolgozótársak egész seregén kívül, a szerkesztőségnek annyi belső tagja van, a mennyivel egy magyar lap sem dol­gozik; minden rovatot külön vezető gon­doz, a helyi tudósítókon kívül, a kik a nap történetét Írják. Minden fontosabb bel- vagy külföldi esemény felől rendes levelezőn kívül saját külön tudósító értesít közvetlenül; a távirati szolgálat immár oly tökéletesen van berendezve, hogy elmondhatjuk : nem történik a vilá­gon semmi jelentékeny dolog anélkül, hogy a „Budapesti Hírlap“ arról rögtön ne adjon hű és kimeri tő tudósítást. A „Budapesti Hírlap“ politikai czikkeit Kaas Ivor báró, Rákosi Jenő, Balogh |*ál írják más kiváló hazai publicistákkal híven a lap független, magyar, .partérde­Váczon, 1888. Nyomatott Mayc keket nem ismerő szelleméhez. Politikai Ilii *ei széleskörű összeköttetések alapján a legmegbízhatóbb forrásokból származnak. Az országgyűlési tudósításokat a gyorsírói jegyzetek alapján szerkesztik. Magyaror­szág politikai és közélete felöl távirati értesülésekkel látnak el rendes levelezők, minőkkel minden városban, sőt nagyobb községben is bir. a lap: a „Budapesti Hírlap“ távirati tudósításai manap már teljesen egy fokon állanak, a világ­sajtó legjobban szervezett hírszolgá­latával. Európa összes metropolisaiban Londontól Konstantinápolyig saját tudósí­tók vannak, a kik úgy az ott történő eseményeket, mint az elektromos dróton oda futó híreket rögtön megtáviratozzák- A külföldi rendes tudósítókon kívül minden fontosabb esemény felől a szerkesztőség külön kiküldetési! tagjai adnak gyors és bő értesítést. A „Budapesti Llirlap“ e czélokra havonkint oly összeget fordít, mint a mennyi ezelőtt 10 évvel még egy hírlap egész költségvetése volt: de sike­rült is elérnie, ma a legjobban, leg­gyorsabban értesülő orgánuma a saj­tónak. A „Budapesti Hírlap“ Táreza rovata T e 1 e k i Sándor gróf, Tóth Béla, Rákosi Viktor (Sipulusz) és több kiváló irók közreműködése mellett, a lapnak egyik erőssége s mindig gondot fordít rá, hogy megmaradjon előkelő színvonalán. A napírovatokat kitűnő zsurnaliszták szerkesztik s a helyi érte­sülés ismert legügyesebb tudósítókra van bízva. Rendőrségi és törvényszéki rova­tai külön-külön szerkesztői a főváros sö tét eseményeit is mindig oly hangon tárgyalják, hogy a „Budapesti Hírlap“ helyet foglalhat minden család aszta­lán. A közgazdasági rovatban a ma gyár gazda, birtokos, iparos, keres­kedő megtalálja mindazt, a mi tájé­kozására szükséges. A regény csarnok­ban csak kiváló irók legújabb müveit közöljük. Az előfizetés föltételei: Egész évre 14 frt, félévre 7 frt, negyed évre 3 frt, 50 kr., egy hóra 2 frt, 20 kr. Az előfizetések vidékről legczélszerübben postautalványnyal esközölhetök követ­kező czim alatt: A „Budapesti Hírlap“ kiadó-hivatalának, IV. kerület kalap utcza 1G. szám, KÖZGAZDASÁG A szeszadó törvény életbeléptetése. (Folytatása és vége.) A szeszadótörvény 103. §-ának 2. pont­jában megszabott, a törvény hatályba léptétől, vagyis 1888. évi szeptember hó 1 tői számítandó GO napi időköz alatt a szeszfőzők és mindazok, kik égetett sze­szes folyadékokkal kereskedést űznek vagy ilyeneket kicsinyben kimérnek, jö­vedéki felügyelet alatt állóknak tekin­tendők. A pénzügyi közegeknek ennélfogva jogukban áll a raktár- és eladási helyi­ségekbe, a melyekben égetett szeszes folyadék tartatik vagy árultatik, vala­hányszor szükségesnek tartják, nappal, vagyis napfelkelte után és naplemente előtt, bemenni, ott szemlét vagy kutatást tartani, a pótadó alá eső égetett szeszes folyadékok készletét megállapítani és tekintettel a három napi bejelentési és megadótaztási határidőre, a szerzés vagy megadóztatás igazolását követelni. Az említett iparüzők kötelesek a pénz­ügyi közegeknek az említett helyiségekbe a belépést akadálytalanul megengedni, kivánatukra maguk vagy szolgaszemély­zetük által a szükséges segédmunkát szolgáltatni és a 20, illetve 10 liter alko­holt meghaladó mennyiségek megadóz­tatását kimutatni. A 20, illetve 10 liter alkoholt mégha ladó égetett szeszes folyadékkészletek szerzési, pótmegadóztatása, illetve beje­lentése, a mennyiben azok nem tartóz nak a pótadó,mentes alkoholmennyiségek közé és nem maradnak továbbra is pót­adóval, illetve fogyasztási adóval ter­helten, a fent említett személyek által 00 napi határidőn belül csak a következő módon igazoltathatik, és pedig-: r Sándor könyvnyomdájában. a) a pótadó befizetéséről vagy hit késéről szóló bárczákkal, b) a szeszadó befizetéséről, illetve h lezóséről szóló bárczákkal, c) számlákkal, és d) vámhivatali fizetési vagy hitele igazolványokkal. Az a) alatt említett okmányokkal törvény életbeléptekor készletben lé bejelentett, megadóztatott égetett szes folyadék készletek igazoltatnak. Szeszadó fizetési vagy hitelezési b, czákkal ama alkoholmennyiségnek k fedezve lenniök, melyek Valamely sze főzdétől vagy szabadraktárból szerezi tek be. A 60 napi időköz alatt a belföld máshonnan szerzett alkoholmennyiségí nek számiakkal, kereskedelmi levelekl stb, kell fedezve lenniök, melyek az adónak és a vevőnek nevét, valamint alkohol mennyiségét pontosan tártaim; zák. Ha az említett személyek a -60 na időköz alatt külföldről szereznek be ég tett szeszes folyadékot, az ez utón bel zott készletnek a kereskedő nevére szc vámhivatali vagy hitelezési igazolván nyal kell fedezve lennie. Büntetési határozatok. L Ha az 1888. évi szeptembrr hó 1-t meglévő égetett szeszes folyadékok ké létének e bejelentése elmulasztatik, vág ha a bejelentett alkoholmennyiség 5 szá tolival csekélyebb annál az alkoholmen­nyiségnél, mely a hivatalos felvételn megállapittatik: az igy megröviditel vagy a megrövidítés veszélyének kite pótadó 8-szoros összegéből annak 16-sz> ros Összegéig terjedhető pénzbünteti alkalmazandó. A bejelentésben foglalt másnemű v; lótlansagok, melyek nem az alkohol men1 nyiségére vonatkoznak, 2 írttól 20 frtí tei jedhető pénzbüntetéssel fenyittetnel 2. Ha a készletek szerzésének, illetőié; azok megadóztatásának és elvámolásána szabályszerű beigazolása elmulasztatik, nem igazolt alkoholmenyiség után jár< pótadó 8-szoros összegétől annak 16-szc ros összegéig terjedhető pénzbüntetéí nek van helye. 3. A pénzügyi közegek hivatalos eljá rásukban oknélküli akadályozása, a meny nyiben az általános büntető törvény sze rinti eljárásnak helye nincs, 100 frttó 1.000 forintig terjedő pénzbüntetéssel fe nyittetik. 4. A kiszabott pénzbüntetések még azon esetben sem enyhithetők a mégha tározott legkisebb mértéken alól, ha £ törvényes büntető eljárás abbanhagyása lenne is engedélyezhető. 50432/VIII. b) 888 sz. Budapest, 1888. évi augusztus hó 12-én. Budai m. k./r. pénzügy igazgatóság. Laptulajdonos és felelős szerkesztő Dr. Csányi János. , Hirdetmény. Alulírott közhírré teszi, hogy a jól égetett kitűnő minőségű iiózkuí niésiy árulását VÁC'ZOUÍ l»izom;in.vlhan el­vállalta Cscriij' József bádogos mester úr, (Káptalan uteza saját házában.) A mész ára nagyban való eladásnál méter mázsán kint , i 1 frt 00 kr. kicsinyben való eladásnál . 1 frt 70 kr Váczon, 1888. aug. 14-én. KOHUT LAJOS a nézsai uradalom kúszna rja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom