Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-08-21 / 8. szám

Vácz, 1887. Augusztus hó 21. — Másnak hetet, magának Kóbi csak hatot. — Még ha nyolczat adna akkor sem vennék. — Már ugyan mért nem ? — Mert én megvárom mikor 16 csövet adnak. — Akkor mégis járja vele. — Hogyhogy? — Majd nagyon is mohón talál neki esni az olcsó kukoriczának és megfúl tőle. * * # — Soh se hittem volna. — Mit? — Hogy Sarah Bernardban annyi ama­zon i hősiesség lakozott. — Hogy-hogy? — Hát nem olvastad, hogy utolsó utjá- ból egy tigrist hozott magával és azt ágya mellett hálatja? — No hát mit találsz te ebbe valami nagy hősiességet? — A tigris vérszopó állat, de olyan természetet soha nem ölt magára, hogy holmi izomtalau, sovány, aszí^J csontokra támadhatna gusztusa. * * * De lásd sokkal eszélyesebb dolog lett volna valami pompás példány newhollandit venni maga mellé őrző gyanánt. — Ezen ez lett volna a legeszélytelenebb. — Mennyiben? — Mert az ilyen dögök soha meg nem tagadhatják természetüket és ha csontot látnak, épen nem bírnak ellenállani a gyomor ösztöneinek.'/ * * * — Ideje volna kedves Karcsi fiam, ha azoknak a folytonos esteli udvarlásoknak véget szakítanál és tanulmányaid után látnál. — Nagyon téved kedves mama, ha sza­bad ellennézetet nyilvánítani. — Miért tévedek te rósz fattyú? — Azért kedves mama, mert épen most van saisonja az esteli udvarlásnak, — Hisz te nálad mindig saisonja van annak. — De igazán kedves mama, ha nekem nem hisz, kérdezze meg a csillagászokat. — Oh te rósz kölyök, mi közök a csil­lagászoknak a te udvarlásodhoz? — Mert azok számították ki hony aug. 24-ig marad a Venus azaz a szerelem csil­laga esti äasiHágnák. — Hát azután mi lesz belőle ? — Eltűnik és harmadfél hónap múlva tűnik fél újra, mint hajnalcsillag, és akkor merő következetességből hajnaltól estéiig fogok tanulni. ÚJDONSÁGOK. * Nagy Boldogasszony napja. Ezen az elmúlt héten héfőn ültük meg a ,,Ma- gyárok nagy Asszonyának ünnepét.“ Reánk magyarokra nézve azért különösen neve­zetes ez ünnep, mert Szt. István apostoli királyunk 1038 ik évben e nap halván meg, végpillanatáhan az ország jelenvolt nagyjai előtt hazánkat a Boldogságos Szűz oltal­mába és pártfogásába ajánlotta, és azóta lobogóinkon, középületeinken, pénzeinken és imáinkban „Magyarország Pátronájának és Védasszonyának“ neveztetik. Dicső fe­jedelmünk és hazánk legnagyobb királya Mátyás az igazságos volt az első, ki a Boldogságos Szűz képével s eme körirat­tal: „Patrona Hungáriáé“ pénzt veretett. A kath. egyház e napon Mária szent ha­lálát és mennyei diadalát ünnepeli, mig Má­ria egyébb ünnepein, fogantatásától kezdve részint élte jelesb történeteinek, részint kitünőbb erényeinek emlékezetét tiszteli. E napon a megyés püspök ur Schuster Konstantin excellentiája a székesegyház­bán fényes segédlettel ünnepélyes sz. misét mondott és az ez alkalommal tartott egy­házi szent beszédet is végig hallgatta. * A nagy boldogasazonyi lőházi bál. Társadalmunk nehány életrevaló tagja megrestelvén, hogy innen-onnan a nyári évadnak végére jutottunk anélkül, hogy csak egyetlenegy nyári mulatságot is él­veztünk volna; merészen elhatározták te­hát, hogy a váczi fogadalmi ünnep előes­téjén, azaz folyó hó 15-én a lőház nagy­termében egy kedélyes tánczmulatságot ren­deznek. Miután pedig a csillag vendéglő derék bérlője Stefan ur hajlandónak mu­tatkozott a kültségkoczkázat elviselésére, a szándék megtestesült. Már az esteli 8 órát, melyre a mulatság kezdete kitűzve volt rég el harangozták, anélkül, hogy a várva-várt vendégek szállingózni kezdettek volna, majd fi óra múlt teliben, midőn már négy, vagy öt család megjelent, úgy, hogy a terem kivilágításához hozzá lehetett fogni. De innen túl mindig többen és többen kezdtek gyülekezni, mig végit; oly szám­mal jött össze a mulatni óhajtó és szerető közönség, hogy a legvérmesebb remények is teljesedésbe menni látszottak. Volt any nyi és oly sok zép leány, hogy a nagy sím ul ans vándordalnok, a kinrimgyártó Ha­zafi Vérai .János muri győzte őket rímbe VACZI HÍRLAP. összeszedni, a váczi fiatal tanonczosokbau azonban nagy volt a hiány, habár nem volt érezhető, mert az ügyes és előrelátó rendezők fölös számban gondoskodtak fő­városi tánczolókról, kiknek dicséretére le­gyen mondva fáradhatlanul és kitartóan tánczoltak így azon díszes és bájos női közönségnek, mely ott megjelent legkisebb panaszra sem nyílt alkalma. A megjelent női közönség köréből a következőket vol­tunk szerencsések feljegyezhetni: Kovács Elvira, Kiss Velzer Anna, Leitner Irma Kiss Etel, Streszner Irma, Pataki Ida’ Vadkerti Erzsiké, Dászkál nővérek, Kor­pás Róza kisasszonyokat; továbbá Palko- vics ezredesné, Kovács Ernőné, Dr. Kiss Józsefné, Dr. Dornerné, Leitner Sárid orné, Tarcsay Jánosné, Kemény Gusztávné, Füó Pálné, Pencz Eerenczné és nővére, Gfyürki Kái'olyné, Hayfeld Gyuláné, ifj. Zsidek Ignáczné, Dászkál orvosné, özv. Strössnerné özv. Torday Józsefné, Brenner Mártonná’ Hennichsmidtné, Holztrecherné és Vadkerti Mihályné úrnőket. A vigalom jóval túlter­jedt az éjfélen általános jókedv és derült: ségben oszoltak szét a vendégek. Örmmel jegyezzük fel, hogy a nálunk annyira kár­hoztatandó ruhaversenynek ezen a mulat­ságon semmi nyoma nem volt, hölgyeink egyszerűen, de a mellet Ízlésesen jelen­tek meg. * Rókus napja. Kedden Vácz váro­sának történelmi nevezetességű fogadalmi szent ünnepére Rókus napjára viradtunk. Ez azon szent emlékezetű nap, melyen a városunk lakosságát évtizedek előtt nagy­ban pusztító döghalál Isten ő szent fel­sége kegyes végzéséből megszűnt, mely na­pot hálás őseink ez okból fogadalmi szent ünnepüknek választottak. Ember emléke­zetét meghaladó idők óta e napon nemcsak Vácz város lakossága úgy szólván vallás különbség nélkül az ipari és üzleti mun­kától tartózkodva ünnepi ruhában öltöz­ködve jelennek meg a foggadalmi szent helyen, hogy a sorsunkat kegyesen intéző mennyei Atyának szivbeli hálát lebegje­nek, nozzajuk szokott szent buzgalommal csoportosulni a közeli és távoli falvak nagyszámú buzgó és ajtatos hívei. Ez idén is már reggeli 5 órakor megkezdte váro­sunk lakossága az ajtatos zarándokolást ÍSzt. Rókos kápolnájához és folytatta azt úgy szólván késő estéig szakadatlanul. Délelőtti 9 órakor a székesegyházból Ngys. és Eőtisztelendő Kanda István prépost­plébános ur pontifikálása mellett indultak meg ünnepélyes sz. körmenetben a hívők ezrei a Szt. Rókus kápolnához, hol Nagy­ságos Csavolszky kanonok ur igen magvas és kenetteljes ünnepi szent beszédet tar­tott magyar nyelven és épületes és ma­radandó hatást ébresztve az ajtatos hall­gatóságban. A német ajkú hi vek számára az újpesti, segédlelkész ur tartott szent beszédet. Mig a tótajku hívek lelki szük­ségletének kielégítésén Dr. Pruzsinszky fegyházi lelkész ur fáradozott, kinek óriási nagy terjedelmű hangja közfigyelmet éb­resztett, sajnos, hogy a nagyközönség előtt érthetetlen nyelven beszélvén szívós és nagybuzgalmán óhajtásunk szerint nem épül­hettünk. * Ágyu&urrogások. Folyó hó 18-án dicsőségesen uralkodó királyunk születés­napját már hajnali 5 órakor a budai vár fokáról számos ágyudurrogás jelezte, me­lyek az esős időjárás következtében any- nyira Váczra hallatszottak, mintha a város határában történtek volna. — Székesegy­házunkban ő excellentiája Schuster Konstantin püspökünk fényes segédlettel pontifikáit, mely alkalommal igen szép számú városi közönség volt jelen, a szent mise alatt és után a nap fontosságára taraczkdurrogások figyelmeztették a város közönségét. — Délben a megyés püspök úr asztalához a helybeli hivatalok főnökei és vezetői, valamint számos egyházi elő kelőségek lettek meghiva. * A kisbabák vizsgálata. Folyó hó 18-án volt a mamák örömeinek, az aranyos piczi babáknak diszvizsgálata, melyen nem jelentek meg ugyan valami nagyon fölös számmal, miután éppen ez időpontra esett az O Felsége születése napján tartatni szokott egyházi ajtatosság is. De azok, kik a vizsgálaton jelen voltak, nem győ­zik a piczinyek szorgalmát és bátorságát dicsérni, kik igen értelmesen és bátran szavaltak, amellett igen meglepő vallástani alapismereteket árultak el. * Tűzoltóink. A fi umei országos tűzol­tói értekezletre elutazott polgártársaink, folyó hó 17-dikén reggeli 9 órakor a tűz­oltói laktanyán gyülekeztek össze. Ez időpontban megérkeztek ide Marczi ban­dájából is omiriosus számmal 13-an, kik szintén csatlakoztak a Fiúméba utazó tűzoltóinkhoz. Csakhamar nagy számú ki­váncsi közönség csoportosult az utraké szülőkhöz, kik fényes tűzoltói ruhában öltözötten indultak a vasúti állomás felé. Marczi, bandája élén húzta a szebbnél szebb búcsúzó nótákat, még pedig nagy lelkesedéssel, minek következtében a kísérő közönség igen tekintélyes tömeggé nőtte ki magát, mire a pályaudvarhoz érkezett. Megható volt a, szives bucsuzás a távozó rokonoktól és^ jóbarátoktól, nem egy női szép szemet láttunk könytől ázottan, kik a mi jókedvű vándorainkat ugyancsak megsiratták. Mi a legegészségesebb viszont­látás reményében mondtunk nekik szives „Isten hozzádot.“ Szerencsésen és egész­séggel járjanak. * Jól sikerült bérlet Úgy látszik, hogy ez évben a mi városi bérleteinkre feltűnőén kedvező csillagzatok járnak. A héten megejtett „Korona“ vendéglő-ház és regale bérlete oly fényesen sikerült, mely a legvérmesebb reményeket is túlszárnyalta. Tudtuk ugyan, hogy a viszonyok hatal­mánál fogva a lefolyt bérlet összegénél jóval többet fogunk nyerni, de a legma­gasabb összeget legfölebb 1600 írt összeg­ben véltük elérhetőnek.. Az árverés napján azonban 2020 forintnál is többet kaptunk. A legtöbbet ígérő Trag or Ernő helybeli borkereskedő volt, kinek szívből kívánunk szerencsét e bérlethez. Személyében a vá­ros teljes garantiát nyer. * 37,000 frí. Hol van ? Fogja kiáltani sok viszkető marku polgártársunk. Biz az itt van kedves barátaim a markunkban. Mert épen 37 ezer forintot tesz ki azon összeg, melyet a mostani derék fegykáz igazgató, Kovács Ernő ur a fegyház élel­mezésére a helyi piaczon évente elkölt. Az előbbi igazgató ur ezen összeget azelőtt a budapesti piaczon hozta forgalomba a váczi üzletek teljes kizárásával anélkül, hogy a váczi sajtó ezen sérelmes mellőzés miatt csak fel is mert volna jajdulni. Kétszeres elismerés tehát részünkről derék polgártársunknak Kovács Ernő igazgató­nak, hogy ezen tekintélyes összeget, most a helybeli üzletekben hozza forgalomba. Bizony reá fér szegény pusztulóba levő városunkra. Az Isten éltesse a derék igaz­gatót. Legalább is 50 nyaraló családnak kellene Váczra költözködni, hogy 37 ezer j forint forgalmat eszközöljön városunkban. * Veszett kutyák. A város több ré­szében fordultak elő a kutyák között ve- szettségi betegülések. Figyelmeztetjük a lakosságot a legnagyobb óvatosságra, va­lamint a rendőrséget a leglelkiismeretesebb felügyeletre és őrködésre. Mint e perczben értesülünk, Pencz Ferencz szolgabirósági hivatalnok vadászkutyája is megveszett és hazulról elillant. Különösen figyeljenek a gazdák, nehogy meleg ételt adjanak az ebeknek, a mely végett több veszettségi esetek fordulnak elő. * E lló 13-án a budapesti helyőrség által Dunakesz község határában megtar­tott élestöltényü gyakorlat még laicusok- nak is szép látvány^ volt, annálinkább ér­dekelhette a nagyszámmal megjelent tisz­tikart és a m. kir. honvédségi Ludoviceum összes növendékét. Már 9 óra körül a vidék összes intelligentiája megjelent a dunakeszi vasúti állomásnál levő dombon, várva a katonaság felvonulását, mely azonban csak 10 óra után vette kezdetét, midőn a Buda­pestről megjelent külön vonatból a tábor­nokok és főtisztek nagyszáma kiszállott és a községtől éjszak-keletre fekvő halmo­kon állást foglalt. A tüzérek ágyúikat fel­szerelték é.-: mintegy J/2 mértföld távol­ságra felállított papír hadsereget lövésbe véve, megkezdték a gyakorlatot, érdekes látvány volt a golyóknak nagy sustorgása után a czélpontnál való puffanása és an­nak tüze után a füst gomoly úgy felka­varta a por hogz a lövegeket eltakarta; a tüzérségi gyakorlatok befejezte után a gya­logság lépvén aktióba a halmok mellől csatár lánczban, mint hangyatömeg lepte el a tért és iszonyú tüzeléssel roham lépésben tá­madást intézett, a fegyver ropogás közé vegyült itt-ott egy mély ágyú hangja. A néző közönségnek, de leginkább a szép­nemnek, kik igen nagy számmal voltak jelen sokáig emlékében fog lenni eme harcz, hol valóságos lövéssel a papírból felállí­tott ellenség soraiban iszonyú pusztítás gyakoroltatott A katonaság ezután Alagra vonult vissza és ott táborozott, este pedig vissza Budapestre vonult be, hova úgy 10 órakörül megérkezett. * A helybeli kegyes tanitórendiek íőg'ymnásiumában a beiratások az 1887—8. tanévre folyó aug. hó 29. 30 és 31-ik napjain d. e. 8—11 fognak eszközöl­tetni ; a felvételi és javító vizsgák ugyan­ezen napokon délutánonként fognak meg­tartatni, szept. 1 én reggel 8 órakor a tanév ünnepélyes „Veni 8ancte“-val nyit- tatik meg, mely után az írásbeli magán- vizsgálatok kezdődnek ; mig a szóbeli ma­gán vizsgák szept. 2-ik napján tartatnak meg. — Szeptember 3-ikán kezdődnek ren­des előadások. — Beiratási dijak 4 frt 50 kr ; a tandíj 24 forintra emeltetett. — Beirat fisra a tanulók szülőik vagy ezek­nek nagykorú helyettesei kíséretében tar­toznak jelentkezni. * Kösnives Imre derék magyar dal- társulata a nemzeti lövöldöző házban f. hó 20-án és 21-én, azaz Szt. István király napján, és vasárnap esteli 7 órakor mu­lattató dalestélyt, komikus jelenetekkel, fog tartani. A szórakozni szerető polgár­ság figyelmét ezen, már általunk jó hír­nevéről ismert társulatra, ezennel felhívjuk. * Szent István király. Tegnap szom­baton ültük meg Szt. István első királyunk napját s ebben nemzetünk legnagyobb, leg­jelentékenyebb, legdrágább szent ünnepét. Nagy nemzeti ünnep ez szeretett polgár­társaink azon nagy alapvető dicső kirá­lyunk emlékezetének szentelve, ki a mi harczos honalapító őseinket a keresztény hit szelid járma alá térité, üdvös, korszerű, ezer év viharaiban rendületlen megálló polgári alkotmány által boldogitá és eme kettős irányú bölcs intézkedése által ősein­ket az európai keresztény nagy nemzetek családjába igtatá, ezáltal mind ideiglenes, mind örökkétartó érdekeiket biztositá. E nap tehát mindenki által úgy tekintendő, mint nemzetünk születés napja, mint mind­nyájunknak valóságos családünnepe. Ezen naphoz fűződik vallásunknak, polgárosodá­sunknak, nemzeti műveltségűnknek emléke. Ezen nap ad nekünk tekintélyt, "becset és számot, valamint nevet és állást a keresz­tény népek sorában. Szt. István dicső és szabad polgárainak méltó hivatását akkor fogjuk mi is híven belölteni, ha nem en­gedjük polgártársainkat a nyomorban és Ínségben elveszni, ha erkölcsi és anyagi igazaikat és jogaikat védjük, ha fosztogatók és zsarolók ellenében támogatásukra sie­tünk. Ha nem emelkedünk a keresztény érzelmek és elvek magaslatára, úgy a má­sodik ezred évet nem fogja nemzetünk megélni. * Borzasztó bűz. Csütörtökön vira- dóra a Poroszkay-féle köz háztulajdonosai, vajmi kellemetlen meglepetésben részesül­tek. ^ Ugyanis a Hirschfeld-féle sarokház tulajdonosa azon nagyon is gazdálkodó eljárásra ébredt, hogy a mellékhelyet nem tisztogattatja fizetett emberekkel, hanem egyszerűen kiereszteti a sikátor csatorná­jába. A gondolatot csakhamar tett követte. Cselédségével megeresztette a zsilipeket és a szörnyű mássá hömpölyögve indult meg a Dunára lejtő csatornán kifelé, csak­hogy a kiáradó borzasztó bűzre az összes szomszédos lakosság, nem kiilömben a pi- arczon árulgató kofák éktelen lármát kezd­tek csapni, melynek izgalma felhatott a rendőrséghez, honnan a szükséges draban- tok rögtön megjelentek és végét szakítot­ták Hirschfeld sajátszerű tisztitkozási mód­jának. * A váczi rendőrhatóság igen helye­sen cselekednék, ha naponta többször jártna pandúrokat a révjáratnál, részben azért, hogy a rendes járatokra felügyeljenek, részben pedig azért, hogy igen sok alka­lommal találkoznak oly izgága emberek', kik rendetlen és törvénybeütköző magavise­letükkel botrányt idéznek elő, ily rakon- czátlan és dévaj egyénekre nagyon ráférne, ha a rendőrség olykor-olykor felkisértetné őket a kapitányság elébe, hol példás bűn tetésbe részesülve, örökre elmenne kedvük az illetlen magaviselettől. KÖZGAZDASÁG. A gabonemüek vidékünkön jól fizetnek. Az ideihez hasonló termés nem volt 1882. év óta. De a kapás növényeket a nag}-’ forróság és esőhiány már annyira megvi­selte, hogy az utóbbi időben beállott gya­kori esőzésektől sem várhatunk kedvező eredményt. A gabona árak nyomottak úgy, hogy a gazdának az idei szép termés ér­tékében sem lehet nagy öröme. A heti vá­sárok eredménye a várakozásnak meg nem felel. NYÍLT-TÉR. IbT yilatkozat. Erkölcsi kötelességemnek tartom tudtára adni mindazoknak, a kiket illet, hogy fo lyó évi augusztus hó 14-től minden néven-nevezendő összeköttetést a „Váczi K ö z 1 ö n y “-nyel megszakítottam és soha, a jelenlegi szerkesztő alatt, több czikkem sem a saját nevem, sem álnév­vagy valami más egyéb jegy alatt a „Vá czi Közlönyében megjelenni nem fog. E nyilatkozattal tartoztam önmagámnak, tartoztam mindazoknak, a kik ismernek. Váczon, 1887. évi aug. hó 19-én. Kapás Lajos Aurél gyinn. tanár. Szerkesztői üzenetek. F. J. Megkaptuk becses kéziratát, köszönjük a nagyértékü közleményt, a jövő számban okvetlen közzétesszük. — H. I. Biulapest. Beküldött tárczája kezeink között fekszik, azt hiszem, két heti vára kozás nem fog ártani ennek a váczi czipónak. — G . . . Verse nagyon nyikorgós, nem használhatjuk. — Ö. E . . . né. Kis-Vácz. Ha csakugyan várói-i képviselő lenne az illető kaputos úri egyéniség, ki kegyedet 450 frt erejéig a katonaszabaditás révén becsapta, akkor jó lesz panaszával a képviselet elé fordulni, hol tudni fogják kellőkép az előadott pa­naszt megorvosolni. — Fodor urnák Vácz. Becses közleményét az utolsó perczben vettük, mély sajná­latunkra lehetetlen volt neki helyet szorítanunk. Dr. Csányi János felelős szerkesztő és kiadó-laplulajdonos. Váczon, 1887. Nyomatott Mayer Sándor könyvnyomdájában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom