Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-09-25 / 13. szám

VÁCZI hírlap.

Vácz, 1887.

restaurálandó épület hibáit egy szakértő összeirta. Csinált hozzá költségvetést. A közgyűlés ezt drágálotta. Kihúzott a költségvetésből néhány tételt és az eként megdézsmált költségvetés alapján tartott árlejtést. Vállalkozó mindig akadt. Olcsóbbnál olcsóbb is. A polgármester elnöki leg meg is bizta a legolcsóbbikat. A mester ember hozzá fogott a dologhoz. Dolgozott, a mint neki tetszett. Senki utána se nézett. És mikor készen volt, felvette az érte járó pénzt. De arra, hogy elvégezte-e pontosan a felvállalt munkát, soha senkinek gondja nem volt. Ha eljött a pénzért, ki kell fizetni. Ez volt az eljárás. A képviselőtestület mindezekről legfeljebb akkor vett tudomást, ha ugyanarra épületre megint költeni kellett.

Mindkét módnak az a gyökeres hibája, hogy a város vagyonának és pénzének nem vala gazdája. Utött-rugott rajta mindenki, akinek útjába állott, de okszerű fentartásával senki sem törődött. Pedig ezelőtt is azért húztak fizetést hivatolnokaink, hogy a város vagyonával okosan bánjanak.

A „Korona“ restaurálására az egyik módot sem fogadhatjuk el, mert annyi mintha a 3400 frtot sárba dobnók.

A bizottság inditványára a képviselőtestület ennél fogva egy harmadik módhoz nyúlt, az egész épület restaurálását, egy külön „ad hoc“ épitési teljhatalmú bizottságra bizta. Ez a bizott- ság lesz tehát a gazda. És ez a bizottság azzal kezdte munkáját, hogy talált olyan mestereket, a kik a 3400 írtos munkát 1300 írtért elvégezik.

Ez a bizottság munkásságának első érdeme. De ez is elég ahhoz, hogy meggyőződjünk arról, hogy a városnak mennyi pénze lett pocsékká a gazdátlan gazdálkodás miatt.

Hirdetmény.*)

45/1849. Tekintetes első alispányúr! — A proclamatiók terjesztése, kifüggesztése templomokbani híresztelése iránt ki adott rendeleteimnek teljesítésében, nem tapasz- ván azon buzgalmat, mely erre — mint a félrevezetett nép felvilágosítására czélzó úgy szólván egyedüli eszközre, — minden királyát és hazáját igazán szerető hazafi által fordítandó, odautasitom tisztelt Első alispány urat:

*) Adalék szabadság barczunk történetéhez.

delet jelző vas-ágyu van, a tengerbe kinyúló végén pedig száz láb magasságra szökken, a budapesti Schlickgyárban öntött világitó torony karcsú vas-obeliszkje.

Eelmentem a toronyba, melynek Páris- ban, 18000 forinton készült forgó lámpája, fénytörő üveg prizmákon nagyítva, messze mértföldekre küldi fehérrel és vörössel váltakozó fényét az éj hajósainak. Fenn a torony körfolyósójáról a kilátás egyike a legfenségesebbnek. Előttünk fekszik Fiume, mint egy nagy amfitheatrum. Háta mögött közvetlenül meredek kopár szirtek, melyek lankáin a fügefák és szőlők zöldjéből, egymás mellett és felett sűrűn fehérlenek a tengerre néző nyaralók. Jobbra, a Fiumara völgyéből emelkedő bérez vállán, ott van Tersattó, a Frangepánok várának bástyáival s a hajósok hires búcsujáró templomával, melynek karcsú tornya messze kifehérlik a tengerre. Lenn a tengerparton palotaszerü házak hosz- szu sora. Alattunk' a kikötő kötél hálós árboczok erdejével. A viz sötétkék tükrén a hajók megkötésére lemacskázott óriás vasdobok — a boyok — mint piczi játékszerek lengenek. Az öbölbe kiszögelő egykét terhét kirakó hajó gőzdaruja zakatol. Hátunk megett meg a háborgó tenger, melynek habjai tajtékozva törnek össze a torony sziklatövén. A kezdődő Sirocco ép hatalmas habokat kerget s egy kis vontató-gőzös ide oda inogva, nagy nehezen czipel két erősen hánykodó köveshajót a kikötő menedékébe.

Hosszan elnéztem a lábam alatt elterülő tengeri életet. Ez a kikötő mi volt még 15 év előtt? Ebből a kőfalból, mely

1. ) Hogy a Járásbeli Tisztviselőket e tárgyú rendeleteranek szigorú teljesítésére a reájok kiilömben háromlandó felelet terhe alatt figyelmeztesse.

2. ) Hogy az illető Lelkipásztorokat - kik a templomon kívül egybegyülekezések tiltva lévén, csaknem egyedül hathatnak a nép mesterségesen felizgatott kedélyének lecsillapítására ■— minden ő Felsége annak teljhatalma képviselője, vagy általam kiadandó proclamatiókat a nép előtt három Ízben ugyan annnyi ünnepnapokon ne csak felolvassák, hanem azokat a nép felfogásához képest fel is világosítsák, e kötelességnek miképi teljesítésére a Tisztviselők felügyeljenek, és a muladékosokat hacsak szinte ilyeseknek tartatni nem akarnak, nekem feljelentsék.

3. ) Hogy a Járásbeli Tisztviselőknek szoros kötelességévé tegye : hogy minden 8 nap alatt kerületeik állapotáról, a nép hangulatáról, a kiadott rendeletek miképi teljesítéséről, — a netalán előforduló akadályok okáról, és egyéb érdekesb körülményekről egyenesen hozzám jelentést tegyenek, — ebben azon egyéneket, kik a közmegnyugvás mielőbbi előidézésének akár tettlegesen, akár kötelességeik hanyag teljesítésével gátokat tesznek, megnevezzék, nehogy előfordulható rendetlenségek okozóinak a feljelentés elmulasztása által ön magok tekintessenek.

4. ) Hogy a Járásbeli Tisztviselők a községek Jegyzőire, kik főkép kisebb helyeken a nép kedélyére leginkább hatnak, különös felügyelettel legyenek, ezek irányában azzal, hogy semleges magok viseletével tettleg nem ártanak, meg ne elégedjenek, hanem tőlök a rend és béke érdekébeni nyilvános fellépést követeljenek — mert ki a megszaladt pártütő kormány rendelkezéseinek sikerét tettleg elősegítette — annak jelen körülményeink közötti hallgatása nem egyéb, mint az előbbi forradalmi állapot vissza óhajtásának bevallása.

Kelt Pesten, január 26-án 1849.

Babarczy Antal, m. k. kór. biztos.

Vácz r.t. város szabályrendelete a gyámhatósági eljárásról és pénzkezelésről.

(Folytatás.)

80. §. A kiskorúak nevére szóló adós leveleknél, ha épület szolgál jelzálogul ennek tüzbiztositási bárczája a kötvény mellett szintén a pénztárban őrzendő, s biztosítási dijaknak az adós általi fizetése s a dij nyugták beszolgáltatása kellő vimost 1000 méternyire nyúlik a tengerbe, csak a kis Mária Terézia móló volt meg alig 180 méter hosszúságban, s ennek ölén alig 250 Öles kopárt volt a rakodó. Helyébe mi mindent épitett ide a magyar pénz 1872 óta, hogy a kikötő-építést megkezdette? Az Adamich mólón innen az új mólók, villám világította hét óriás tárház, mintegy 500 öl új kőpart, a mólók mellett közvetlen rakodó vasút, mind magyar pénzen épültek. És lesz-é valaha magyar ipar, magyar kereskedelem és magyar szorgalom, mely újra aranynyá változtassa e kővé vált milliókat?!

Bent a toronyban egy olasz szolga őrzi a látogatók könyvét. Átlapoztam s alig akadtam egy két magyar névre a tömérdek idegen között. A német nevek előtt itt ott, az elragadó táj által sugalt vers küzködik a prosodia törvényeivel. Elfogott a honfiérzés és ezt a mondatot íratta le velem : „Adria öblén hints fényt a magyarra“. Igen a magyarra, ki új életet teremte ide, de a kinek érdemét elismerni nem akarja senki.

Miután a városnak igy a tengerpartról jól szeme közé néztem, megindultam felfedező utamra benső utczái felé. Sokat bolyongtam kitűnő makadamján, melyét a Vezúv láva-köve tesz mi ndení asfaltnál simábbá. Műemléket alig találtam, hisz Fiume a jövő s nem a múlt városa, bár történetének kezdete az ókor azon korszakába vész el, midőn a föníciai városok merész kalmár népe járt legelőször hajóival az Adrián. A sok századdal később következő római korban már város állott e helyen, amit az ó-város egyik utczáján

láglatban tartandó. Az esetben ha az ily kötvények kamatai az árvatárba fizetendők, azok beszedéséről és behajtásáról a pénztár illetve árvaszék, az árva-pénztári

kötvények módjára gondoskodik (a törv. 296. §.)

81- §. Az árvák és gondnokoltakat illető minden készpénz a közös árva-pénztár tömegét képezvén, a következőleg gyümöl- csöztetik:

1. Az összes árvatari készpénz készletnek V4 részéig a gyámügyi törvény 291. §. értelmében a képviseleti közgyűlés által névszerinti szavazással kijelelt pénz- in1 ézetnél a közös árva-pénztár nevére tő- késittetik.

2. A többi része a mennyiben lehetséges a gyámi törvény 289. §. értelmében biztos jelzálogi kölcsönökbe ruházandó.

82. §. A kölcsönök megszavazását az árvaszék a 29. §. értelmében teljes ülésben eszközli ; de abban, ha az a gyámi törvény 187. §• értelmében más különben határozat képes, a jelenlevők, a mennyi ben szavazati joggal bírnak, határoznak.

A város tisztviselői, az árvaszék tagjai, kivévén a gyámi törvény 17. és 19. §-a eseteit, továbbá jótékony intézetek, zárdák, egyházak, testületek, községek, különösen maga a város részére kölcsön meg nem szavazható, sem azok árva-pénztár adósai nem lehetnek.

83. §. Jelzálogul csak házra és földbirtokra becsértékük egy harmad részéig adható kölcsön (289.) első helyen való bekebelezés vagy az előző hitelezők általi elsőbbség telekkönyvi átengedése mellett. Szol 1 ők és erdők becsértékük egy hatod részéig csakis mellék jelzálogul fogadhatók el. Közös telekkönyvi tulajdont képező ingatlanok egyes hányadaira és gyá rakra kölcsön nem adható.

84. §. Kölcsön csak folyamodványra szavazható meg, melyhez csatolandó:

a) A jelzálogul felajánlott ingatlan leg újabb keletű telekkönyvi hiteles kivonata.

b) Azoknak adó bizonylata és adókönyve.

c) Hiteles becslevele, s végre,

d) Házaknál, a tüzbiztositási kötvény.

85. §. Becsértékre irányadó földbirtoknál a kataszteri tiszta jövedelemnek tizenhatszorosa, házaknál pedig a ház osztály és házbér adó hatvanszorosa. Házak azonban a becsérték megállapitása okából az árvaszék kiküldötte közbenjottével hiteles szakértők által külön is felbecsül- hetők.

86. §. Házaknak és épületeknek a kölcsön tartama alatt tűzkár ellen biztosítva kell lenniük.

elég épen álló római kapuiv is bizonyít. De azért Fiume jelentősebb történeti szerep nélkül élte át kétezredes múltját. A Habsburgok hűbéri oltalma alatt sohasem hódolt meg Adria hóditó királynéjának, Velenczének, bár 1509-ben erősen ostromolták gályái. Ekkor égett el a város régi levéltára s vele a város régmúltjának minden írott emléke. A fiumei polgárság az ostromot visszaverte és a városház szűk terén álló obeliszk pusztuló felirata hirdeti e győzelem dicsőségét. 1776-ban csatolta a várost Mária Terézia a magyar koronához. Horvátország rendei már akkor tiltakoztak ellene, de az első kormánybiztos, Majláth József erélye, kiragadta Fiúmét azon viszonyból, melybe a múlt Horvátoi szággal bonyolította.

Nehány évtized múltán azonban a franczia hódítás újra megszakitá a Magyarországhoz fűző köteléket, a bécsi con- gressus meg Ausztriához tartozónak nyilvánította, és csak 1822-ben csatoltatott, sok feliratozás után, újból vissza Magyar- országhoz. A sérelmi politika és alkotmány küzdelmek ezután következő negyed- százada alatt nem sokat törődhetett Magyarország tengerparti arájával, kit az 1776 iki eljegyzés, a Vl-ik Károly óta birodalmi pénzen dédelgetett Triest kapzsi körmei közöl, volt kiszabadítandó. Kossuth lángesze s Szalay László publicistái éleslátása kelle hozzá, hogy a magyar közvélemény újra rágondoljon, s István nádor alatt 1847-ben szerencsésen megkezdődtek a kikötő átalakításának munkálatai. De a függetlenségi bar ez alatt, Jelasieh elfoglalta a magyar kikötő-várost — és azután

Szeptember hó 25.

A biztosttási kötvény az árva-pénztár nevére állítandó ki, illetve kötendő és az árva-pénztárban őrizendő külön nyilvántartás mellett.

A jelzálogos ingatlanokban történő minden birtok változás 30 nap alatt az árvaszéknek bejelentendő^

87. §. Kölcsönök 20 év alatti, évi 5°/0-os törlesztésre 3 havi felmondással szavazhatok meg. A felvétel n apját követő január vagy júliusig a kamat előre levonandó, azontúl pedig a kamat minden év január és július hó 1-én félévenként előre, a tőke törlesztés pedig január 1-én fizetendő. A fizetés, határidő meg nem tartásával a tőke és kamat, felmondás nélkül azonnal behajtható. A tgkén és kamaton kivül megfelelő költség biztosíték is kikötendő és bekebelezendő.

Minden az ál va-pénztárba késedelmesen fizetett összeg esedékessége napjától 6 (hat) °/0 késedelmi kamat számítandó.

88. §. Minden közös árvatári kölcsön tízzel osztható kerek összegben szavazandó meg. A legnagyobb összeg, melyen túl egy és ugyanazon személynek kölcsön nem adható 5000 (ötezer) forintban állapittatik meg.

89. §. Az árvatári kölcsönök kamatlába 6 azaz hat °/0. A városi képviseleti közgyűlés azonban az árvaszék jelentése alapján az árva-pénztári kölcsönök kamatlábat a körülményekhez képest változtatni jogosult, e részben azonban mindig névzerinti szavazás rendelendő.

90. §. A kölcsön kérvények tárgyalása körül az árvaszék részéről következő eljárás követendő :

a) a kölcsön kérvények az árvaszéki iktató által az általános iktató könyvbe vezetendők és azonnal kiadandók, közvetlenül a városi ügyésznek véleményes jelentés végett.

b) A városi ügyész átvizsgálván a neki kiadott folyamodványokat, tartozik azokat írásbeli véleményével együtt az árvaszék elnökének bemutatni, ki is azokat ülésbeni előadás illetve határozati javaslatok előterjesztése végett a rendes ülnökök közt kiosztja’

c) Az ekkép feldolgozott folyamodványok teljes ülésben az iktató hivatalba történt benyújtás sorrendje szerint veendők fel, ezen ülésről külön tanácsülési jegyzőkönyv vezetendő, melyben a folyamodó neve, lakhelye és a folyamodvány tényleges pontjainak megemlítése mellett a határozat kivonatilag bevezetendő és a jegyzőkönyv a szavazó tagok által aláírandó.

1867-ig mint Horvátország kiegészítő része lön újra Triest kedvéért elhanyagolva.

De 1867 mindent megváltoztatott, és 1872-ben vette kezdetét a kikötő mai nagyarányú kiépítése. Annál meglepőbb a végzett munka nagysága. Sőt az a kevés évtized is, melyet 1776 óta Fiume magyar kormányzás alatt töltött, nagyot változtatott a város régi jelentéktelenségén.

A most 25000 lakossal és 1600 házzal biró Fiume 1776-ban még csak 3—4000 lakost számláló kicsi pont volt, melyet $ mai ó-város szűk utczáiba korlátozott a tenger hulláma. Az egész mai tengerpart, új utczáival és díszes házsoraival, azóta épült ki a tengerből. Ott, hol most a vasút pályaháza, az új korzó, az árucsarnokok és a színház állanak, évtizedek előtt még a tenger hullámzott s az ó városba vezető iv felett emelkedő városi torony jelzi egykori határát. Az innen a tengerbe nyúló öt utczát már emberi munka és magyar támogatás foglalta el a haboktól.

És csak is igy a tenger hódított földön terjeszkedhetett a magyar Fiume. Háta megett már szikla állja útját, melyből nagy költséggel jár, ha nem lehetlen, minden foglalás. De a tenger mentén is rövidre van határolva terjeszkedése. A kikötőből kifelé a torpedó-gyáron túl, már Istria kezdődik, ellenkező irányban pedig, ami a város belsejét hasúd Fiumara folyón túl van, már Horvátország. Es Fiume erre való folytatása, ú gy emeletes új házsorával, Susák névwii hódol testtel és lélekkel Horvátországnak. Mindössze 19 ljg négyszög kilométer, (V3 négyszeg mórtföld) —