Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-09-11 / 11. szám

Vácz, 1887. Szeptember hó 11. be, vagy adatnak ki, az idő, melyre az összeg befizettetik vagy kiadatik kama­toknál azonfelül a kamatláb, is bejegyzendő. Késedelmi kamatok ta kamat összegből levonandók és mint ilyenek külön jegy­zendők, rendes kamat ezimén pedig csak az ekkép fenmaradó összeg vételezendő be. Ha bizonyos összegek a főkönyv egyik számlájáról a másikra helyezendők át, az áthelyezés a napló első rovataiban keresz­tül vezetendő, a bevételi és kiadási rova­tok azonban üresen hagyandók. Midőn a befolyt készpénz kötelezvényre kölcsön adatik, vagy pénzintézetbe helyez­tetik, a kötvény illetőleg betétkönyv bevé- teben, a kölcsön adott vagy betett pénz pedig kiadásba teendő és megfordítva a kettős könyvvitel elvei szerint. 58. §. A naplónak minden tétele a tarto­zási vagy követelési főkönyvbe az illető számlára kivétel nélkül azonnal átírandó. 59. §. A napló oldalai megteltük után összeadandók, a pénztárnok és közgyám által aláirandók és az eredmény a követ­kező oldalra átviendő. Ha a füzet megtelt, a kiadás a bevé­telből levonatik, és az egyes rovatok sze­rinti értéknemeknek igy nyert maradványai a következő napló füzet megfelelő rovataiba vitetnek át, a régi napló füzet pedig az árvaszéki elnök és ügyész aláírásával Ie- záratik. A kiadás levonásának ezenkívül csak akkor van helye, ha a pénztár ro- vancsoltatik vagy ha az év véget ér. A pénztárban minden időben készpénz­ben valamint az egyes rovatok értékében annyinak kell lenni, a mennyit a kiadás levonása előtüntet. 60. §. A napló mellékleteit a bevételi és kiadási rendelvények s az ezekre vo­natkozó nyugták vétbizonyitványok s egyéb okmányok képezik, melyek a bevételek és kiadások, esetleg áthelyezések igazolására szolgálnak. Ezek a naplóhoz csatolandók, azon napló számmal, melyhez tartoznak, ezenkívül folyó számmal megjelölendők és sorrendben együtt megőrzendők. B) Tartozási főkönyv. 61. §. A tartozási főkönyv az árva pénztár tartozási állásáról szól és a gyámoltak és gondnokoltak árvatárilag kezelt vagyoná­nak számla könyvét képezi. A tartozási főkönyvben minden egyes kiskorú vagy gondnokolt részére külön számla nyittatik, mely két egymás mellett lévő lapból áll. Az egyik lapra bal felől a gyámolt vagy gondnokolt követelése iratik, tőkében és tartás végezte után : mintha itt is az Örök­kévaló szelleme lengené át az Isten tisz­teletet ! Aludni tértünk egy közel fogadóba, s vacsora alatt hozzánk szegődött egy an­gol kereskedő, ki felhívott aztán bennün­ket egy kirándulást tenni másnap korán a közel fekvő Jawalán őserdőbe. Örömmel vettük a felkivást és siettünk lenyugodni, hogy holnap reggel 5 órakor már talpon lehessünk. Derengő szürkületkor már útnak indult a kis turista csapat; négyen valánk s ugyanannyi nemzetből; vezetőnk volt az ajánlattevő angol, első kapitányom olasz származású Grenuából, harmadik gépészünk gráczi német, jó magam pedig magyar valék. Alig negyedórányira Kandytól észak­nyugatra terül el egy óriási őserdő, me­lyen egészen keresztül hatolni európai em­bernek még nem sikerült. Élelmi szerekkel ellátva egész napra, elhatároztuk, hogy csak délután fogunk visszatérni Kandyba egy másik utón, s jövet meglátogatjuk Arabi pasát, Egyptom volt kormányzóját, kit az angolok ide internáltak. Az erdő épen ébredni kezdett; az óriási lombsátoron csak itt-ott hatolt keresztül a gyér napsugár, kellemes félhomályba bur­kolva a fantasztikus részleteket. Platánok, sikomórák, király-pálmák és magnaliák váltakoztak meglepő rendetlenségben, be­futva repkénynyel, kihimezve liánukkal és soha nem látott szeszélyes indákkal. Itt- ott az indiai nád diszlett óriási, sürü cso- portozatokban, áthatlan válaszfalat állítva a kutató szem elé, — kissé tovább bam­buszligetek diszlettek hajlékony, bütykös ágaikkal, majd a vékony, sugár szerecsen­kamatban, a másikra jobb felől azon ki­adások vezettetnek, miket a pénztár időn- kint a kiskorú vagy gondnokolt részére teljesít. A kezelési dijak, a tartalék tőke úgy Összesített árvapénztárt illető kése­delmi kamatok számára több lapból álló külön számlák rendezendők be. melyek esetleg külön hitelesített könyvekben is vezethetők. (L. az V. sz. mintát.) 62. §. A számlák helyes vezetésére nézve megjegyeztetik. Mindegyik számla fejezetén feljegyzendő a kiskorú vagy gondnokolt neve, születési éve és napja, foglalkozása, lakhelye vala­mint gyámjának vagy gondnokának neve, foglalkozása és lakhelye, végre az év és nap, melyen a kiskorú 24 évét betöltendi, mely adatok árvaszékileg hivatalból szer- zendők meg. A követelési és kiadási lapok első ro­vatába a bevételi, illetőleg kiadási tételek íolyó számai jegyeztetnek, melyek szaka­datlan sorrendben következnek. A kiadás napja az illető tételnél fel­jegyzendő. A gyámoltak vagy gondnokoltaknak a közös árva-pénztáron levő követelései a készpénz rovatába iktattatnak, ugyan oda vezetendő minden más befolyó készpénz is még akkor is, ha az a gyámolt vagy gondnokolt részére az őt egyénileg illető adós levelei vagy más bevételei ezimén folyik is be. A tőke lerovások ép úgy mint' a naplóban a megfelelő kötvény vagy ér­ték papir rovatában kiadásba teendők. A névre szólló kötvényeknél, értékpapíroknál a követelési számlakönyv megfelelő lap­száma mindig feljegyzendő. A kamat jövedelemből levonandó keze­lési dij a kiadási lapou iratik elő és in­nen a kezelési dijak számlájára vitetik át. A számla jegyzet rovatában a kiadás, rendelvények rövid tartalma, a kamatok felvételére jogosult fél neve, a netán el­rendelt korlátozások , bírói foglalások vagy ezek törlésére vonatkozó meghagyá­sok és egyéb intézkedések jegyeztetnek fel, A kiadás, csak a kiszolgáltatás teljesí­tése és a pénztári naplóban keresztül vi­tele után vezethető be. Minden számla az év végén lezáratik, de ugyanazon lapon a következő évek számlái a lap megteltéig folytatandók. Ha a lapok tele irvák, mind a bevéte­lek, mind a kiadások összeadatnak és az összegek a következő üres lapra vitetnek át. Áthelyezés és végkielégítés esetében a számla lezáratik, a kamatok követeléskép előiratnak a kiadások a követelésből levő VÁCZI diófa emelte koronáját a felhőkig. A fák alatt az árnyékban a gombák, páfrányok, és zsurlók egész birodalma terült el ; né­melyik az utóbbiak közül embermagasságig emelkedve. A fákon és bokrokon különféle ’szárnyasok ezrei ugrándoztak és közeled- tünkre nem is igen rémültek meg, úgy hogy kényelmesen vehettük őket czélba és lőhettük le, — de megtalálni az már kissé nehezebben ment, mert a buja növényzet között egy pillanat alatt úgy eltűntek, hogy minden keresés hasztalan lett volna. Amint a kigyók iránti óvatosságból las san lépkedve haladónk előre, éles sikoltást hallónk, mintha gyermek hangja lett volna. Megdöbbenve néztünk össze, de angolunk kaczagva mutatott egy tőlünk vagy 300 lépésnyire álló óriási sikomóra fára, me­lyen vagy 40 darab gibbon majom tartott cirkuszi mutatványokat. Az őrt álló majom figyelmeztette társait jövetelünkre. Éktelen sivalkodás közben tűntek el a majmok, s mire puskáinkhoz kaptunk, csak ití-ott lát­tuk már mozogni az ágakat: arra mentek de követni őket, egyikünk sem vállalkozott. Leültünk reggelizni egy óriási platánfa tövébe, s falatozás közben angolunk taná­csára elhatároztuk, hogy a „Church of nature“ t (természet temploma) fogjuk meg­látogatni, mely az őserdőnek eddig ismert legszebb része. Felkerekedtünk tehát, s rengeteg fű, virág és levélszőnyeggel tarifázott ufón vidám beszélgetés közt haladtunk tova. Én vagy 20 lépéssel előbbre jártam tár­saimnál, s fényes lebella (gyönyörű nagy cserszinü pillangó) után szaladtam, mely­nek pompás színezete magamon kívül ra­gadott. Vagy öt perczig kergettem, akkor natnak, a maradvány egyenlegképen tőké- I ben és kamatban megállapít tátik és a pénz­tárnok s a könyvvivő által aláiratik. 63. §. Ha a számlakönyv egészen meg­telt, az elsőhöz hasonló uj számlakönyv készíttetik. A lapszámok minden uj kötet­nél újra kezdetnek, a kötetek pedig sor­számot nyernek. Ha az első kötetben egy számlát a hely szűke miatt tovább folytatni nem lehet, a számla ennek megemlítésével bezáratik és hivatkozás történik azon második vág}'’ harmadik kötetbeli lapszámra, hol a foly­tatás következik, viszont itt azon lapszámra és kötetre, hol a számla kezdődik. 64. §. Ezen főkönyvről külön névmutató vezetettik a következő rovatokkal : a) Folyó szám. b) A gyámolt vagy gondnokolt neve. c) Főkönyvi lapszám. d) Az év és nap midőn a kiskorú 24 évét betöltendi. 65. §. Az összesített (közös) árvapénz­tár állásának világlatban tartására egy külön számlakönyv vezetendő, melyben a VI. sz. minta szerint annak minden vál­tozása a naplóból naponként beiktatandó. E beiktatás nem tételenként, hanem a napi bevételek és kiadások rovatok sze­rinti Összegének bejegyzésével történik. (Folytatjuk.) HÍRLAP. ÚJDONSÁGOK. * Személyi hírek. Piufsich Lajos helybeli földbirtokos és családja Osten- deban töltött hosszasb tartózkodás után f. h. 4-én Londonba utazott, honnét e hó vége felé Brighton, Dieppe, Páris és Schweitzon keresztül fog városunkba visszaérkezni. * Ezüstlakodalom. Gyürky Károly káptalani haszonbérlő és neje született Ernyey Emma f. hó 6-ik napján (ked­den) tartották meg egybekelésük 25 éves jubileumát. Este házuknál diszes lakoma volt, melyen városunkból számosán vol­tak jelen. A vig lakoma késő éjjelig tartott. * Társas ebéd. Földváry Mihály alispán tiszteletére f. hó 8 díkán, a vá­lasztás napján, délben (%2 órakor) a lövőház nagy termében társas ebéd adatott, melyen 41-en voltak jelen. Az egész ebéd ideje alatt osztatlan jó kedv volt. Az ebéd becsületére válik Stefan Ferencz haszonbérlőnek. Ebéd alatt Banda Marczi zenekara játszott folyton tüzesen és kedvvel. Az első pohárkö­szöntőt Földváry alispán mondotta él­tetvén Csávolszky József kanonokot. Utána Csávolszky emelt szót és ürített poharat Földváry alispán egészségére. Tósztot mondtak még Dr. Freysinger egy sürü dzsangely (csalit) állta utamat, s szomorúan fordultam vissza, hogy tár­saimhoz csatlakozzam. — Ki irja le meg­döbbenésemet, midőn senkit sem láttam? Kiáltottam, csak az erdő viszhangja és a szárnyasok ezrei feleltek, kilőttem puská­mat, semmi válasz: kezdtem aggódni, hogy miként jutok ki e bajból. Helyemből moz­dulni nem mertem, nehogy ha keresni fog­nak, ne ott találjanak, ahol elvesztettek szem elől, kilőttem tehát még vagy három­szor puskámat eredménytelenül s aztán le­telepedtem a földre, nem épen vigasztaló gondolatokkal tépelődve. Kis idő múlva léptek zaja üti meg füle­met, jobbról, balról, hátulról jönnek elő társaim, s nevetve beszélik el, hogy csak megakartak ijeszteni gondatlanságomért, araiért tőlük oly messze előrehaladtam! Tovább folytatónk utunkat, s délutáni egy órakor megérkeztünk a természet tem­plomához. A talaj sürü, lábnyi magas fü­vei van boritva, mely mint legfinomabb bársony, természetes szőnyegül szolgál ez óriási templomnak. A templom maga egy száz méter átmé­rőjű síkon emelkedik, s képezik azt kép- zelhetlen magasságra felnyúló magnóliák, melyeknek törzsei mind ezen sík közepe felé hajolva rézsutosan emelkednek, s ez által az egész sikot beárnyékolva, föléje mintegy kupolát tartanak ; ami hiányosság van a fák lombjaiban, bőven pótolják azt a repkények, liánok, vadszőlők ezer és ezer féle fajai, melyek át meg át szőve az ágakat, teljessé tevék a boltozatot. Valami nagyszerű van'ezen lombsátorban: a fák mintegy mesterségesen voltak arra kény­szerítve fiatalabb koruk óta, hogy befelé Lajos, Dr. Iviss József, Dr. Csányi Já­nos, ^Reiser Béla, Kemény Gusztáv, Dr. Franyó István, Gajáry Géza, id, Kurdy Bálint, K. Csereklye István és W itt Manó. Délután lövészet tarta­tott, melyben Földváry alispán is részt vett és egy négyes és egy kettes kör­lövést tett. Az alispán a lövöházat csak este hagyta el Kemény Gusztáv fö- szolgabiró kocsiján; Budapestre az esti gyorsvonattal utazott el. A vasúthoz Kemény főszolgabíró és Réty polgár- mester kisérte ki. * Hangverseny. Tariczky Ferencz siketnéma intézeti tanár és zeneoktató f. évi szeptember 18. napján, délután 5 órakor a „Curia“ szálló nagy termé­ben saját zenetanitványaival hangver­senyt tart. A szétküldött meghívók be­lépőjegyekül szolgálnak. A hangverseny műsora a következő: 1. Mozart IV. vonósötösének Andante és Menuetto té­telei. 1. heg. Seymann E. 2. heg. Ta Feri. 1. mélyh. Hollerung O. 2. mélyh. Dobó L. Gordonka: Taritzky F. 2. He- ring C. 14. mű. 16. sz. Hegedü-zong. kis.: Mikuska Jznos. 3. Zumpe. „Nefe­lejts.Zongora: lápay Emma és Ströss- ner Irma. 4. Dancla Ch. 159. mű. 1. sz. Hegedű-kettős: Kacskovics Vilmos és Taritzky Feri. 5. Loeschorn. 37. mű. h sz. Keringő. Zong. Intzédy Kornélia. 6. Dancla Ch. Lestrovatelles. Hegedű: Dobó László. Zongora: Dobó Jenő. 7. Erkel F. „Sarolta“ dalmű nyitánya. Zong.: Strössner Irma és Meiszner Her- min. 8. Vieuxtemps. Ballada és Polo­naise. Heg. zong. kis.: Seymann E. 9. Liszt F. Wagner-Tannhauser dalmű „Estcsillag“-románcz átirata.Zong.; Meisz­ner Hermin. 10. Liszt p. VI. magyar rhapsodia: Intzédy Irma. 11. Fisz? F. Szózat és Himnusz ábrándja. Zong.: Meiszner Hermin és Intzédy Irma. 12. Niels W. Gade. 29. mű. Zongorahár­masának Andantino con moto és Mode­rato tételei. Hegedű: Seymann E. Gor­donka: laritzky F. Zongora: Seymann M. — Seymann E. Hollerung O. és Seymann M. urak szívességből működ­nek közre. — A zongora Lédeczy S. budapesti zongoragyáros terméből való. :: Eső. Hosszú tikkasztó hőség és szárazság utóin f. hó 10-ik napjának vir­radóján (szombaton) hosszas mennydör­gés és villámlás közben megeredtek az egek csatornái és megáztatták a kiszá­radt földet és ellankadt növényzetet. * Tűz. Schmidl Károly sáros-utezai házában f. hó 8-án délelőtt pincze-tüz ütött ki, melynek oka — mint legtöbb­ször ily esetekben — a vétkes gondat­lanság. — Ugyanis Schmidl fiát spiri­tuszért küldvén a pinezébe, ez a hordó­hoz gyertyával ment, mire a szesz meg­gyulladt. A helyszínén megjelent tűzoltó­ság erélyes intézkedésével a tüzet gyor­san elfojtotta. * A m. kir. közi. ministerium ren­deleté szerint csakis oly magánhajók fu­varozhatnak a Dunán, melyekről hajó­fordulva ernyőt képezzenek, s mily meg- foghatlan a természet játéka, hogy körös­körül a legbujább növényzet diszlik, itt pedig csakis emez alacsony, bársonyszerii fii! Sokáig bámultam a természet ezen remekét, s önkénytelenül is az jutott eszembe, kinek kezeiből oly szépen került ki e porszem, mit mi világnak nevezünk. Pdbéd után haza indultunk, s más utón menve uj és uj természeti szépségekben gyönyörködtünk. Elhagyva az erdőt, széles és jó karban tartott utón gyalogoltunk Arabi pasa villája felé, mely Kandytól csak félórányira esik. Az egyptomi viselt dolgaiért híressé vált exalkirály gyönyörű palotája, óriási, angol módra berendezett parkban fekszik. Átadva név- j egy ein két, bevezetett egy angol inas a társalgóba, hova nemsokára belépett a hires államférfiú. Középtermetű, inkább kövér testalkatú, széles, mit sem mondó arczczal és kifejezéstelen szemekkel biró egyén, ime ez volt Arabi pasa. Igen szí­vesen látott, megkínált szivarral — nagy megtiszteltetés és barátság jele a keletiek­nél — és élénken társalgóit. Helyzetével meg van elégedve, — hogyne, hisz árulá­sának jutalmául kapta Agliától e kastélyt és évenkint nem tudom mennyi évdijat. Félórai társalgás után távoztunk, emlékül vive vagy tiz darab szivart, melyeket ba­rátsága jeléül eltenni kényszerültünk. Elfáradva értünk Kandyba, korán lefe­küdtünk és másnapon, vasárnap, Colom- bóba tértünk vissza, magunkkal vive de­rék angolunkat is, szívességét vendégsze­retet ü n k k el meg j utal m az an d ó k. Marino.

Next

/
Oldalképek
Tartalom