Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-12-11 / 24. szám

Vácz 1887. VÁCZI HÍRLAP. J3c:i a minden további órára 50 kr., egy órán í túli idő ha nem töltetett is az be, egész 6 órának számittatik. 3-szor : A. város határában mnden egyes ít térti menetért: * nappal ...................2 írt. éjjel...........................................3 frt. Ezen árszabály maximumnak tekintendő. A város határán túli útra alkalmazandó ív íjviteldij szabad alku tárgyát képezi. 7. §. A kocsiban az utas mellett elhe- yi lyezhető úti málháért külön díj nem szá­rú anitható ; a kocsi belsejében el nem helyez- sd'hető úti málha darabjáért a vitelbéren iá kivül 10 kr. dij jár. Minden kocsiban könynyen hozzáférhető 9i helyen árszabályt kifüggesztve kell tartani eh és ezen árszabálynál magasabb dij nem ö;* követelhető. Minden bérkocsis köteles ez árszabályt de elengedő számú nyomtatott példányban ma­ny gával hordani és abból egy példányt a ven- ékflégnek kívánatra átadni. Ezen példányokat, melyek egyszersmind panaszlapok, a rendőrség kiállítási áron ísAzogáltatja ki a bérkocsi tulajdonosoknak. 8. §. Bérkocsi tulajdonos csak oly férfi r.aAgy ént alkalmazhat kocsisnak, ki élte 16 >v: ívét betöltötte, józan előéletű, rendőrileg li; kifogástalan és undort gerjesztő testi hibától 0 irment. Minden kocsisnak az 1884. évi XVII. t. ivizikk 99. §-sa által előirt munkakönyvön >h iivül még a rendőrség által kiállitatt hajtási c ogositványnyal kell birnia. Hajtási jogosítványt csupán az kaphat, iá iki a város utczáit és helyeit jól ismeri és [fu raj tani tud. Ezen jogosítvány a bérkocsi-tulajdonos vő! tevén s a bérkocsi számán kivül a kocsis 79:tevét, személy leírását s illetőségi helye y megnevezését tartalmazza és csak ezen ;d j-ban előirt kellékeknek megfelelő egyén •észére állítható ki. 6 9. 5. A jogosítványt a kocsis a szolgálatba épés napján a bérkocsi-tulajdonostól át- :59”eszi, szolgálat közben magánál hordja, tivánatra a rendőrségi közegeknek előmu- itja, a szolgálatból kilépéskor pedig azt azdájának visszaadni tartozik. A gazda az eltávozott vagy elhalt, vagy edig a rendőrség által a hajtástól eltiltott ocsisnak jogosítványát a rendőrségnek 24 ra alatt visszaadni köteles, ha pedig a ocsis azzal megszökött, ezen körülményt 4 óra alatt ugyanott bejelenteni tartozik. 10. §. A kocsis a kocsiját felügyelet élkül nem hagyhatja, sem másnak veze- ésére nem bizhatja, ha azonban a hajtásra ] :éptelenné válik, a kocsit helyette más aza vitetheti. A közönség szolgálatára kiálló kocsit kö­teles a kocsis a szabályszerű díjért min denkor és bárkinek személy válogatás nél­kül rendelkezésére bocsájtani. A közönséget a bérkocsi használatára felszólítani, vagy e czélból felhívás nélkül előhajtani tilos. Tilos továbbá a kocsisnak üléséből le- szállni, hogy a közönséget kocsija haszná­latára felhívja, vagy pedig, hogy más kocsinak használatától lebeszélje. Tilos továbbá a gőzocsi és gőzhajó állomásoknál a kijárat elébe állani azon czélból, hogy az utazó közönséget a kocsi használatára felhívja, úgy hasonlólag tilos ezen czélra közbenjárót vagy utas-felfogadót tartani. 11. §. A vasúti és gőzhajózási állomásoknál egyedül helybeli bérkocsi állhat. Magán vagy idegen bérkocsinak utczákra, közhelyekre, különösen a vasút- és gőzhajo- állomásokhoz fuvar félfogadás okáért ki- állani tilos, s ha máshonnan utast hoz is, amint vendége leszállóit, helyéről eltávozni köteles A vasút- és gőzhajóállomásoknál a magán­fogatok különczélra kijelölt helyen állanak. Kocsisnak a megrendelt kocsijába a fel­fogadó beleegyezése nélkül senkit felvenni nem szabad. A bérkocsis kocsiját minden egyes fuvar után megvizsgálni s az abban talált ide­gen tárgyat haladéktalanul vagy tulajdono­sának visszaadni, vagy a rendőrségnek átadni köteles. 12. §. Jelen szabályrendeltnek a bér­kocsira vonatkozó határozatai a bérkocsi­tulajdonosra is értendők, ha az személye­sen vezeti kocsiját. 13. §. A bérkocsi és szerszám rendes, csinos kü la lakú, jókarban és tiszta legyen. Kosz lovakat bérkocsi elé fogni tilos. Ezen szakasz ellen vétők a bérkocsi tarthatásától rendőrileg eltilthatok mind­addig, mig a kívánalomnak eleget nem tesznek. 14. §. Hullát, holttestet bérkocsiban szállítani tilos* 15. §. Ha a bérkocsin ragályos, vagy járvánj-os beteg szállíttatott, a kocsit fertőtlenitení kell. 16. §. Sötétben, vagy ködben csupán kivi­lágított lámpás használata mellett szabad hajtani. A város belterületén a bérkocsis lovaira csengetyüt nem alkalmazhat. 17. §. A kocsis köteles elővigyázattal haj­tan is a közönséget kiáltással kitérésre figyel meztetni. 18. §. A bérkocsi után kézi kocsit vagy enyuló emlékei e megkövesült művészi lláspontnak. Mark temploma első mo- aikjain is a byzanczi mesterek és mo- rikrakók dolgoztak. Az alakok arczá- ak kifejezés nélkülisége, ruháik redőze- inek geometriai vonalszerű elrendezése dágosan mutatja Byzancz teremtő erő élkül szűkölködő művészetének iskoláját, de elencze ebben is hasonlított az ókori ómához. Az idegen népek munkájából és . egejtett zsákmányaiból művészi élete volt, lelőtt saját művészete lett volna. Ez iás, páratlan terjedelmű mozaikokon azon in évszázadok munkája van felhalmozva, op ezért tanulságosan magyarázzák az asz művészet fejlődését, a renaissance kori .rtonok raijzaít, és a későbbi kor hanyat­lását. Könyvet lehetne irni e templom műkin eiről, kórusa oszlopainak dombormű­iről, és szobrairól, melyeken ott van Nicolo Pisano 13 ik századi isko- ától fogva az olasz szobrászat min- n eleme, a renaissance v rága utáni nsovinóig, ki a sekrestye ajtajának dom- rműveit öntötte érczbe. Ez ajtó igaz, gy nem versenyezhet azzal, melyet G-hi- rti lángesze formált a flórenczi keresz- ■ő kápolnára, melyről Michel Angelo ndá, hogy beillenék a paradicsom ka­kinak, de igy is elég megfigyelni valót íjtanak ékes bibliai ábrázolatokkal tel - mezői. Az őskori keresztyén bazilikák rljára a templom szentélyében szabadon '> oltár érczlapja ezer éves byzanczi dom- rnü a kórust a hajótól elválasztó I.Áriát felett álló szobrok pedig a kezdő olasz szobrászat mesterművei. Mindezek együtt a mozaikboritotta falak aranyos alapjának visszfényével bűvös hatással van­nak a nézőre. A templomnak más világos­sága nincs, mint az öt kupola lámpája ab­lakain betörő verőfény. És e felülről de­rengő, a mozaik képek aranyos alapján megtörő világosság, melyben a tömjén pára- zatos kék füstje száll az ég felé, a fény­hatásnak páratlan csodáját alkotja, mit újra meg újra sikertelenül próbál vásznára vetni a festő ecsetje. Márk egyházának méltó szomszédja a dogek palotája. Homlokzatán a goth csúcs­íves stil összeolvad Márk temploma keleti hagyományaival s egy hatalmas akkordban egyesül benne mindaz, a mi Velencze kö­zépkori palotáin jellegzetes. A pedánsok bírálhatják az iskolai stíl szabályát mel­lőző építését, nem is egyenes sorba rakott ablakainak bájos rendszertelenségét, de a ki költői érzékkel bir, növekvő bámulattal fog csüggeni a tengerek arájának hullámok­ból kikelő székházán, melynek múltját a művészet teszi örökkévalóvá. Csúcsíves ne­hézkes oszlopú alapzatán goth oszlopfo­lyósó áll s erre van második emeletül a vörös márvány táblákkal koczkázott, széles falazatú nagy felház építve. Ez a tizen­harmadik század szellemének gyümölcse. Oszlopfejeinek góthikus lomb és állatdi- szeit s a sarkán álló szobrokat ugyan e kor véste. A hagyomány ezeket és a pa­lota építését is Nicolo Pisano hires tanít­ványának, Philippo Calendáriónak tulaj­donítja, de nincs benne bizonyosság. E pa­lota építőjének nevét is a rege homálya más jármüvet akasztani vagy a járdára hajtani tilos. 19. §. A kocsi állomáshelyek folytonosan tisztán s a közegészség követelményeinek megfelelő állapotban tartandók, s onnan minden szemét és hulladék azonnal el- távolitandó, szükség esetén az állomáshe­lyek rendesen öntözendők és fertőtleni- tendők. 20. §. Azon kocsi-tulajdonos és kocsis, aki a fentebbi § okban előirt intézkedéseket meg nem tartja és azokat megszegi vagy ellenük bármi módon vét, úgy aki az ár­szabályt meg nem tartja, a rendőrhatóság által ipar czélokra fordítandó 50 forintig terjedhető, behajthatlanság esetén megfe­lelő elzárásra átváltoztatható, pénzbünte­téssel büntetendő. Mely pénzbüntetési összegekért a kocsi- tulajdonos felelős. 21. §. Az a kocsi-tulajdonos és kocsis, ki a 16. §. értelmében kocsiját nem fertőtle­níti az 1879. évi XL. t.-cz. 100-101. § sa értemében a rendőri hatóság által 15 napig terjedhető elzárással és 100 frtig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő. 22. §. A megbüntetett kocsi-tufajonos vagy kocsis visszaesés esetében, vagy ha a kocsis a közönség irányában durva és illetlen viseletét tanúsít, úgy ki szolgálat közben ittas, a bérkocsi tartástól, illetve a hajtástól a rendőri hatóság által 5 évig eltiltható, mely körülmény az iparhatóság­nak bejelentendő. 23. §. Azok, akik bérkocsikat az 1884. október 1 je előtt szerzett jogosítvány alapján tartanak, üzletük gyakorlatánál jelen szabályrendelet határozatait szintén megtartani kötelesek. A most nevezettek hivatalból összeirandók, s ha iparukat foly­tatni akarják, kocsijaik a megfelelő számok kai látandók el. 24. §. Jelen szabályrendelet jóváhagyása után azonnal hatályba lép. Kelt Váczon, 1886. deczember hó 12-én és folytatva 13-án tartott városi képviselő testületi közgyűlésben. Regele Károly, s. k. Rétig Ignácz, s. k. jegyző. polgármester. 22518/IX. a. sz. „Jóváhagyom azzal, hogy a 20. §. alapján kiszabandó pénz- büntetés legmagasabb összegként legfeljebb 20 frt, behajthatlanság esetén az alkalma­zandó elzárás leghosszabb tartama gyanánt 2 nap, mindkét büntetés együttes alkal­mazása, de a pénzbüntetés behajthatlansága esetén pedig az elzárás tartama együttvé­ve 3 napban állapítható meg; továbbá : az ezen szabályrendelet ellen vétőkre a 20. §. alapján kiszabott pénzbüntetésekből takarja s bátran mondhatjuk, hogy száza­doknak és Velencze összes művészeinek közreműködése tette azzá a mi. Belső ud­varát s a csatorna felé eső homlokzatát a ' sóhajok hidjával, mely belőle a márványból épült börtönépületbe vezet, már a renaissance kora toldotta hozzá, s belső diszitését is a renaissance egyik legnagyobb építőmestere és szobrásza, Sansovino végezte. Termei­nek tölgyfából vésett és aranynyal díszí­tett drága menyezetén és végtelen falain, ott ragyognak Griakomo Palma, Tizian, Tintoretto és Veronese ecsetének az örök­kévalóság számára festett képei Velencze történetéről és dicsőségéről. A merre a szem tekint e pompás csarnokokban min­denütt Velencze nagyságát ünnepelik láng­eszű művészei. S a távol tengereken kiví­vott diadalok és bősz csaták képei között százféle változatban ott trónol a megko­ronázott Venezia, ifjú királynőnek festve, gyönyörű aranysárga hajával, lábánál a hódoló Neptun és Tritonokkal, — trónja mellett pedig az igazság pallosával és a béke olajágával. Az állam fényűzése és a művészek lángesze egyesültek itt Velencze ünneplésére. És e csarnokokhoz olyan lépcső vezet, melynek aligha van párja a világon. Az elejét óriás lépcsőnek hívják, Mars és Neptun hires szobrairól. Ennek felső tor- náczában koronázták meg a dogékat, a hatalmukat jelző, előre hajlott csúcsú, aranyos frigiai sapkával. Innen fölfelé nyúlik az aranyos boltozatáról nevezett arany lépcső, melyen csak a köztársaság aranykönyvébe beirt nemeseknek volt sza­Deczember hó 11. befolyó összegei mindig a város szegény alapjának gyarapítására, a 21. §. alapján befolyó összegek pedig az 1887. VIII. t.-czikkben meghatározott czélokra szolgál­nak.“ Budapest, 1887. május 18-án. A miniszter helyett: (É- H.) Matlelcovics, s. k. Budapesti levél. Budapest, 1887, deczember G. Szóljon a krónika! . . . Perczegj toliam, perczegj ! vesd papirra azokat az ócska be­tűket, nadd lássák otthon, mi a hét kró­nikája! Miért nincs villanytelepem, mely­ből toliam hegyére villamosságot vezethet­nék, hogy vágtatva Írhatnám a múlt hét eseményeit! . . . . Még mindig gondolkozom, mi a múlt hét eseménye, pedig már le is írtam, — a villamosság. —■ Az osztr.-magy. államvaspályától egész a királyutczáig nap- hosszant föl s le szaladgál két kis kocsi. ^ „Se masinája, se lova, mégis szalad, ha szól hozzá a gazdája", igy definiálta egy jóképű parasztgazda és igaza volt. — A villamos vasút ez! Egész Európában csak Budapesten van ilyen vasút. Van máshol is villamos vasút, de magában, a városban nincsen sehol. Az emberi elmének fényes alkotása. Egy kis szikra, kis villamosság mozgatja a vonatot, magából a gépezetből természetesen semmi sem látható; a villamáramot vezető sodro­nyok a föld alatt, a sínek mellett feküsz- nek és ezek adják a villamosságot a ko­csiba, mely könnyen gördül tova. Szól a csengetyű, a bámuló tömeg utat enged a csodaszülöttnek és légyzökkenés­sel vándorutjára kél a „nagykörúti villa­mos vasút“. — Először lassan, majd gyor­sabban és gyorsabban halad, egymásután tűnnek el a Teréz-köruti uj házak, a lomb­talan fák, melyek, mint megannyi kart nyújtják ég felé csupasz ágaikat. — Csak egy nem marad el a kocsi mellől soha, csak egy van „mi fölött sorsnak nincs semmi hatalma“, a — suszterinas. Versenyt fut vele (t. i. a villamos vasúttal, nem a sors­sal) és ha már nem bírja, a kerék agyára áll pihenni és néma megvetéssel tekint alá a fenyegetődző Andrásra. — A vonat csak robog tovább, azaz nem robog, mert zajt ép^n nem csinál, halkan, mint tolvaj csú­szik végig a sima vason. — Áthalad az Oktogon-téren, hol egy-egy jó erkölcsű om-_ nibusz-ló két lábra való ágaskodássái ad a csodaszülött fölött való megbontránko- zásának kifejezést. — Talán fél a konku- rencziától? .... De minek .magyarázom oly hosszan e nagyszerű találmányt ? Jőj le atyámfia Pestre és öt vasért elröpit a kocsi a királyutczáig! A mily gyorsan jár a villamos vasút, oly gyorsan járta be nemcsak a fővárost, hanem az egész országot a röpke hir, hogy a múzeumban levő nemzeti közkincsek ha­nyag, illetve rosszakaratú gazdálkodásá­nak lettek áldozataivá. — Nem keveseb­bet mondott a hir, mint azt, hogy Pulszky Eerencz, a nemzeti muzeum és Pulszky bad a feljárás. Benn a palotában ezután rendre következnek a tizek tanácsának, a nagy tanácsnak csarnokai, a fogadó és választó termek mindannyi telve egy fény­űző gazdag nép és a művészet lángelméi­nek káprázatos fényével. Legvégül a nagy tanácsnak a palota tenger felé eső olda­lát elfoglaló terme van, — a legnagyob­bak egyike a világon, bejárata mellett az eddig festett legnagyobb képpel, Tintoretto paradicsomával. Ebben és a szomszédos teremben vannak a 697-től 1797-ig 1100 éven át uralkodott dogek képei. A véletlen úgy akarta, hogy a francziák által lemondatott utolsó dogé arczképe után ép tizenhárom képnek a helye maradjon üresen. Itt is valósult a tizenhármas szám babonája. De azt is olvastam hogy még 1530-ban meg­jósolta egy könyv hogy Velencze uralmá­nak épp 1100 éves fenállása után lesz vége. Ez is beteljesült. De e káprázatos fényhez közel vannak az árnyak is. A palota alatt mélyen a tenger alá nyúló keskeny börtönök, hová nem hat be soha napsugár, a tetőkön az egykori ólom kamrák, a tizek tanácsa ter­mével a sóhajok hidjával összekötött már­ványból épült börtön palota zordon hom­lokzata és vasrácsos ablakai, mind a tizek tanácsának azokat a rettenetes eszközeit mutatják, melyekkel a tizenegy százados respublika belső nyugalmát biztosították. A palotának gyönyörű emeleti oszlopfo­lyosója sem volt egyéb a világ legdísze­sebb vesztőhelyénél. Márványoszlopai mind megannyi bitófák sokat regélnek a rajtuk ki­végzett áldozatokról. A folyosónak a térre

Next

/
Oldalképek
Tartalom