Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-11-27 / 22. szám

[ Vácz, 1887. VÁCZI •■Vácz külvárosából“ czimii festménye által. oJ:azán örültem, mikor láttam, mily nagyra rj-csüiik szülővárosomat. Különben alkal­mas tárgyat nyújt városunk a festőnek, [.Sort olyan regényes helyeket, mint'Mészöly Bust menye bőven találhat a piszok negye­deiben, a czigányvárosban. De hires is Vácz i; árosa, még az egyetemen is emlegetik. Az pijngol nyelv tanára azt mondotta, hogy az 2: ago 1 „ao“ betűt vagy a palóczoktól kell 19|egtanulni, vagy a vácziaktól, igy tehát f vácziak született angolok. Mily megtisz- H: .éltetés ! . . . ..............r............r Kereskedelmi muzenm. t A hazai ipar- és kereskedelem előmoz- it itására újabban létesített intézmények si fizol talán egyik sem bir olyan jelentő­séggel, mint a fővárosban „Kereskedelmi n íuzeum“ czim alatt rendezett hazai ter­íti lékek állandó kiállítása. ^ Szembeötlő mindjárt az az örvendetes ín aladás, melyet a muzeum a gyakorlati ilrilálmányok terén felmutat. Főként nagy száma a kiállításban azoknak a czél- &; ierű újításoknak, melyeket Benedek La- os és társai szabadalmi irodája (muzeum iö firut 10 sz.) szabadalmazott, mely irodát ., keresk. miniszter a hazai feltalálók iS gj^elmébe ajánlott. i ! A muzeum czélját, a termelő és vevő ö özonséget egymással érintkezésbe liozni, díílőmozditani óhajtván, e közlemény rövid ismeretében megismertetni kívánjuk azokat 1 , főbb czégeket illetve ipari és kereske­Is .elmi czikkeket, melyek a vidéki közönség ss zempontjából is különösebb figyelmet ér­ié, lemelnek. i A férfi divatáru czikkek osztályban két- 33 égteleniü az első helyet foglalja el Vá- »JB 'ady Béla tekintélyes kereskedő kishid- Bi itezai nagy raktárának gyönyörű kiállítási OEíjsoportja. Meglátszik rajta a sikk, az ■ esprit és az, hogy az előkelő világ legked- * ,-eltebb szállítója. Az egyik szekrényt fit ísaknem kizárólag híressé váltt védjegy­.xryel ellátott gomblyuk nélküli fehér és istszines patent ingei — melyek Budapesten sí kizárólag Váradynál kaphatók — foglal­ni ák el, s melyek már a téli és tavaszi sí. (lényre rendkívül praktikusan vannak mó- !o lositva. Ez ingek páratlan kedveltségnek örvendenek nemcsak az előkelő körökben, so saelyek ez ingeket azonnal felkarolták, ha­léra a polgári osztályban is, melynek ol­csóságuk miatt (2 frt 50 krtól feljebb) szin- ‘ :én könnyen megszerezhetők, sőt már a ifi vü 1 föld. figyelmét is magukra vonták. Ott vannak továbbá kiállítva a legkülönfélébb íeríi divatczikkek mellett Várady egyéb .fehérneműi törvény által védett gyönyöiü .si ízléses mintákkal, melyek csak nála kap­ói hatók. Következnek azután elegáns ruházati :s: czikkei a legfinomabb angol czilindertől, a zsebre dugható meleg utazó-sapkáig; tiszta rrx angol szövetű, kifogástalan szabású ültöze­■ tek, malyek mérték után készülnek ; finom •92 sétabotok, esernyők, takarók, úti ruhák, na angol keztyük, vadászöltözetek, stb. oly : kivitelben, mint a fővárosban csak Várady­nál található. Érdekes csoportot képez a vasipari sza­kaszban Svad ló Ferencz ismert fővárosi mü- és építő lakatos alsó erdősor 8. sz. alatti gyárának kiállítása. E csoportból mindenekelőtt felemlítendő Blazicek és Brecska-féle el'smert töltő-kályhája, mely e téren a legjobbnak mondható. A fővá­rosi mérnöki hivatal e rendszerrel két hóig tartó kísérletet tett s 135 kőszénnel és kokszszal eszközölt fűtési próba után meg­állapította, hogy ez a rendszer a legjobb és szerkezet tekintatében páratlan. É kí­sérletnek az volt az eredménye, hogy e kályhákból, — melyek minden nagyságban és árban, szellőző készülékkel vagy a nél­kül, valamint légfűtésre is kaphatók — aránylag rövid idő alatt több mint 6000 darabot adtak el s úgy a főváros mint a vidéken számos nagy középületet és bér­házat szereltek fel vele. Svadlónak szaba­dalmazott Stauber-féle kémény tolda léka szintén nagy érdeklődés tárgyát képezi. E kéménytoldalék, melyet az orsz. ipar­egyesület szakbizottsága 3 év előtt meg­vizsgált és kitűnőnek talált, a kürtőben állandó léghuzamot biztosit, megakadályozza a füst visszaverődését még a legnagyobb vi­harban is s e mellett a legjobb szellőző szer­kezetet képezi. Alkalmazható bármely régi kéményre és ára aránylag csekély, minélfogva nagy kedveltségnek örvend. Svadlónak zaj­talan, önmagukat felhúzó zárredőnyei hul­lámos aczélbádogból, külö ősén afővárosi ke­reskedővilág előtt sokkal kedveltebbek és ismeretesebbek, semhogy ezekről külön szólani szükséges volna. Az épület és mű lakatos szakmába vágó minden nemű munkákban pedig elismert tekin tély, kinek gyára a legversenyképesebbek közé tartozik. Svadló úr szívesen ad min den szakmájába vágó ügyben bárkinek bővebb felvilágosítást. A Schlik-féle gépgyár és vasöntő rész­vénytársaság egyike azon hazai ipartele­peknek, a melyekre minden magyar büszke lehet, mert e gyár a magyar iparnak még a külföld előtt is tiszteletet szerez. E nagy gyáripari telep, sokoldalúságánál fogva a keresk. múzeumnak több osztályá­ban szerepel. Az egyik oldalon bronzöntő műhelyének gyönyörű müvei vannak ki­állítva, s másik oldalon nagyszabású épí­tészeti vasszerkezeteinek egyes részei lát­hatók, melyet különben a kiállítási ipar­csarnokban, melyek szintén e gyár készí­tett és állított fel, a legnagyobb méretek­ben és legméltóbban vannak bemutatva. Majd rácsozatok, mintaszerű istálló beren­dezések, építészeti és díszítési horgony­munkák és a miben e gyár az országban egyedül áll, gazdasági gépek következnek mintaszerű szerkezetben és kivitelben. Jelenleg a takarmány készítő gépek és a hires Schlik-féle egy- és többvasu ekék kötik le különösen a múzeumot látogató gazdák figyelmét. Szecska-, répa vágó és zúzó gépei, kukoricza-morzsolói, csöves tengeri darálói a legkisebbtől a legnagyob- big s a legkülönfélébb árakban sorakoz­nak a megelőző tárgyakhoz s ekéi, melyek már vagy 30 versenyen első dijat nyertek, itt is méltó érdeklődést keltenek. E gyár készítményeiről különben a gazdagon illusz­trált árjegyzék ad bővebb felvilágosítást. A bőripari csoportban Schmidt Adolf és társa kerepesi-ut 64. sz. a., m. kir. szab. bőrgyárának készítményei kötik le figyel­münket. E gyár, mely egyike hazánk leg­nagyobb ipartelepeinek, nemcsak idehaza, hanem egész Európában ismeretes Buda­pesten kívül Nag}' Bossányban, továbbá HÍRLAP, I Becsben és Münchenben is kiterjedt gyá- : rakkal bir. E czég az egyedüli az ország­ban, mely a bőrt cserhéjjal cserzi, a mi ; annak sokkal nagyobb tartósságot, szilárd­ságot és ruganyosságot kölcsönöz, mint a | fenyőhéj, melyet a többi gyárak használ­nak. A gyár hadfelszereléssel is nagyban foglalkozik. Nagy súlyt fektet továbbá a gépszij-gyártásra és e tekintetben valóban kitűnőt produkál. Gépszijait a legjobb sin- bőrből készíti, még pedig egyenlítve, ra­gasztva, nyomva, varva és szegecselve a legolcsóbtól a legjobb minőségig, mire nézve a gyár árjegyzéke bővebb f*el világítást nyújt. Gazdáink gőzcséplőgép-szijaiknak szükségleteit leginkább e gyárból fedezik, mely az úgynevezett blank bőr előállítá­sára is nagy súlyt és gondot fordít. Az élelmi czikkek osztályában messze kimagaslik egy tetszetős piramis, amelyen Szalády Antal jóhirű pótkávégyárának készítményei vannak kiállítva. ÍSzalády, aki mai napig az egyedüli számbavehető pótkávégyáros hazánkban, a legutóbb Er­délyben megtartott deési iparkiátlitáson kitűnő elsőrendű gyártmányáért az arany díszoklevelet nyerte el. Soha bírálóbi­zottság ítélete igazságosabb nem volt, mert eltekintve attól, hogy Szaládynak köszönhető a pótkávégyártás bevezetése Magyarországon, gyártmányai a legtekin­télyesebb szakértők és orvosok nyilatko­zatai szerint ma a legjobbak és a legegész­ségesebbek. ÍSzalády nem követi mások példáját, kik nagyhangú hirdetésekkel és amerikai reklámokkal igyekszenek vevőket szerezni, mert nagyszámú vevőit kizárólag kitűnő gyártmányának köszönheti. „Hun­gária“ gyógykávéját mindazok előszeretet­tel fogyasztják, kiknek az izgató mokka árt, mert e kávé kitűnő táperővel bir s csersavtartalmánál fogva minden gyomor- baj és a gyomortól eredő bajoknál biztos és állandó javulást eredményes. Szalády pótkávéja . pedig úgy zamatjánál mint tiszta alkatrészeinél fogva felülmúl min­den más pótkávét s a mi fő, mindig friss minőségben állittatik elő és küldetik szét. A hangszeriparban kétségtelenül a leg­első helyek egyikét foglalja el Sekunda V. J. cs. és kir. udvari szállító (magyar-uteza 26. sz.) gyüjteménj^es csoportja. Ki vannak ott állítva mindenféle réz- és fafuvó, vonó és ütőhangszerei, továbbá híressé vált, gyö­nyörű hangú, felülmúlhatatlan pedálczim- balmai, melyeken több Ízben játszanak a múzeumot látogató közönség előtt. Schunda, a pedálczimbalom feltalálója, elévülhetlen érdemeket szerzett magának nem csak az által, hogy e hangszert úgy a főúri sza­lonokban, mint. a polgär lnlzäbaa iuiwn, sőt a külföldön is ismertté és kedveltté tette, hanem az által is, mert mintaszerű gyára díszére válik a magyar iparnak. Ez iparág terén szerzett érdemei nem csak számos kiállítás, köztük a párisi, bécsi és budapesi ismerte el elsőrendű kitünteté­sekkel, hanem ő felsége a király is, ki, miután már korábban az arany és a koro­nás arany érdemkereszttel tüntette ki, az 1885. évi orsz. kiállítás alkalmából legma­gasabb elismerését nyilvánította. Schunda most készíti a kétezredik pedálczimbalmot, melynek befejezését megünnepli még pedig nagyszabású czímbaloin-hangversenynyel, bankettel stb. melyre számos előkelő ven­dég lesz hivatalos. Ez alkalommal egy röpirat a czimbalom történetéről és két érdekes tüzet jelenik meg, melyek czimba- 1 oin atnutókat tartalmaznak es úgy bel- mmt külföldön elismert czimbalonviskolá- jának úgy szólván folytatását és kiegészí­tését fogják képezni. Előrelátható, liogy Schunda ez alkalommal megérdemlett. óvácziókban fog részesülni, de a legnagyobb elismerés mégis csak a sikerben rejlik melyet a hangszergyártás terén felmutatni képes. Schunda pedálczimbalmaiból igen nagy a kivitel külföldre is, hol az általa kiadott iskola szerint tanulnak. A- jobb folyosó végén van W ü n s c h Róbert ismert czement-technikus és beton­munkálati vállalkozó epreskert-uteza 27. sz; a. gyárának csoportja. Itt láthatók minden nagyságú e’pusztithatlan czement- csövek,czementlapok csinosan márványozva és szép mintákkal, melyeket nagy elősze­retettel hasznainak újabb építkezéseinknél. Az e czég által készített betonirozási mun­kálatok, melyek közül nehánynak a rajza a csoportnál látható, továbbá szabadalma­zott salak beton-boltozatai, meiylyel a bu­dapesti m. kir. honvédségi Ludovika aka­démia nagyszabású uj istállói és a kassai tüzérségi laktanya istállói boltozva vannak és mely íölött ő felsége a Ludoviczeumban legutóbb történt látogatása alkalmával nagy dicsérettel nyilatkozott, oly speczia- litások, melyek a szakemberek teljes elis­merését vívták ki. Ez istálló boltozatoknál egyéb nagy és számos előnyei mellett az az érdekes, hogy e czélszerti és szilárd szer­kezet csak nem ugyan azon árban állítható elő mint a kezdetleges faszerkezet. E czég a fővároson kívül Kassán, Kolozsvárott, Miskolczon, Eperjesen, Nagy-Ivikindán, Nagy-Szombaton, Trencsénben, Teplitzben, Diósgyőrött, Zimonyban, Sopronban stb. összesen mintegy 60.000 meter betoncsa­tornát rakott le. Wünsch ur szívesen ad ily munkálatokra nézve bővebb felvilágo­sítást. Wünsch Róbert csoportjának szomszéd­ságában van Walser Ferencz előkelő fő­városi gép- és tűző 1 tószerek gyárának, harang- és érezöntödéjének mintaszerű kiállítása. E czég egyike azoknak, melyek a magyar iparnak messze a haza határain túl is dicsőséget szereznek. Most készül érezöntödéjében a bukaresti román metro- polita megbízásából egy 200 mázsás tör­ténelmi uevezetességü harang. E gyár sze­relte fel (több hazai és külföldi tüzololtó- ságon kívül a konstantinápolyit és legutóbb a smirnait. A nemrég bezárt turini nemzet­közi tűzoltó szerek kiállításán Walser gé­peit az ott kiállított angol készítmények­kel szemben is a legjobbaknak ismerték el muzeLr k ü :rvoEÍi-OJ--«í;ól-> cn onevmo^j kol jv-ol. 4: ö U.Vjp közt az oportói (Portugal) tűzoltóság szá­mára is nagyobb megrendelést kapott. Első­rangú kiállítási érmeinek, díszokleveleinek és egyébb elismeréseinek száma annyi, hogy azok felsorolása e rövid szemlében lehetetlen. Az általa szállított tűzoltósági felszerelések, gazdasági és tűzoltósági szi­vattyúk, felállított szivattyútelepek és ku­tak, nagyszabású vizmüvi és fürdőberende­zések stb., mindmegannyi mintaszerű mun­kálatok. József főherczeg, kinek Walser udvari szállítója, egy a vidéki tűzoltósá­gok szervezéséről irt czikkében legmele­gebben ajánlja Walser gyárát a felszere­lések beszerzésére. A Walser-féle rendkívül czélszerü, úgynevezett fertőztelenitő szer­kocsi beszerzését pedig a belügyminiszter November hó 27. álljon. A tenger színe, daczára súlyának, a szelek szeszélyei, — vagy az orkán dü­höngéseinek következtében fölemelkedik ugyan, de azért a vizek tömege nem ké­pes azon mély meder oldalain túlcsapni, melyben azokat a súlyerő fogva tartja. Nincsen a földön egyetlen neme is a lényeknek, mely tekintve egyéneinek tel­jes körét, kizárólagosan hasznos volna az embernek. De azért még sincs olyan, mely az embernek többé vagy kevésbbé, le ne fizetné adóját. Minden országban vannak körök, minden körben osztályok, rendek nemek, fajok vagy csak némely egyén, mely neki többé vagy kevésbbé fontos szolgálatot tesz. Ilyennek mutatkozik a teremtés egész müve arra nézve, ki az embert és világ- egyetemet valódi színében tudja látni. Egy olyan Isten fogalma, aki nem’ tűr maga mellett más isteneket, ki nem mint emberi, silány mesékkel körülszőtt kohol­mány, hanem mint legfőbb, föltétien lény jelenik meg, ki az embernek minden ethi- kai törekvését magára vonatkoztatja, és csalhatatlan mindentudással torol meg minden áthágást: ez az istenfogalom szá­zadokon át nemzedékről nemzedékre táp- láltatva — a tudományban is hozzászok­tatta az emberi szellemet azon képzethez, hogy a dolgok alapja mindenütt csak egy 8 föl élesztette benne a vágyat, hogy azt az alapokot megismerhesse. A dolgok létoka nem is található fel, ha csak az ember nem azon szempont, melyből azok tekintendők; egyedül az em­ber ad azoknak értelmet és életet. Mintán pedig a világegyetem általános rendszerébe beavatva, az ember viszonyát az egész teremtéshez felfogtuk, bátran kér­dezhetjük mi czélja van tehát most már az ember létezésének? Miért teremté Isten az embert? Bizonyosan nem azért, hogy létre jöjjön egyék és meghaljon. Vájjon a Teremtő azért ruházta-e őt fel oly értelmi tehetsé­gekkel, melyek hasonlíthatatlanul felsőb­bek az állatokénál? Minden állat csak szűk tért foglal el a világegyetem épüle­tében ; az ember ellenben annak minden részeivel viszonyban áll, s azok az ő szük­ségeinek és használatának rendelvék alá. Minden az emberért teremtetett volna : ő maga pedig a semmiért! Az embernek társadalmi életre lett szer- veztetése nem kevésbbé szembeötlő czélt tanúsít, mint physikai szervezete. Vala­mennyi kultúrnövény és házi állat erede­tileg vad állapotban volt a természetben. Nyissuk csak fel szemeinket és látni fog­juk, hogy az emberrel sincs máskép a do­log. Az ember tehát ily kezdetleges álla­potból küzdötte föl magát az eszmék, a művészetek, a tudományok, az udvarias­ság és jó ízlés világába. Fődicsőségünk­nek kell tehát tekintenünk, hogy saját ér­telmünkkel és tehetségünkkel képesek let­tünk az eredeti értelmi alapot annyira gyarapítani és fejleszteni, hogy a létre­hozó tökéletes állapot elérésére töreked­hetünk ; míg az állatok mindig abban a rangban maradnak, a melybe őket a ter­mészet helyezte, kivévén azt, hogy szelí- dítés következtében természetes ösztöneik javulnak. Ha az Isten az embert e földre helyezte, ez csak azért történt, hogy itt némi próba időt töltsön, melynek a halál vet véget. E rövid élet után pedig az Isten számot kér tőle, mikép használta tehetségeit. A természet törvényei, melyek az Isten akaratának nyilvánulásai, mindig valamely czél felé törekszenek. A mienk a kivált­ság, hogy azokat fölfedezzük és tanulmá­nyozva hasznunkra fordítsuk. Az ember nem zárkózhatik el a természet elől, s ha az abban való búvárkodásból azt tanulja, hogy ez folyton munkálkodik, semmit mun­ka nélkül létre nem hoz ; hogy törvényei szentek, kérlelhetetlen szigorúak és kivé­telt nem tűrnek ; hogy a természetben nincs hazugság, csak igazság: úgy mindez bizonyára alkalmas arra, hogy az ember jellemét, erkölcsét csak nemesítse, szelle­mét, felfogását emelkedettebbé tegye. Igaz ugyan, hogy hatalmas rugója a te­vékenységnek minden öntudatra jutott em­bernél az anyagi érdek is, de nagyon félre ismerné a természet befolyását az emberre ki csak az anyagi érdeket tartaná a hala­dás egyedüli tényezőjéül. A természet szentségétől áthatott ke­bel anyagi élvezetek és kincs vágytól menten csupán életszükségeit fedezve fog a természet ölén lelkesen munkálkodni, miként a költő is mondja: „Ki a szabadba! Szép mezei élet! Zöld műhelyed a legszebb palota. Csak megfoghassam szarvát az ekének, Arany kilincshez nem nyalok soha. Verejtékes bár a föld művelése, Szabad emberhez méltó munka az, Ki mindent vesztett, az a magyart nézze. Midőn megindul a munkás tavasz.“ A természetet tanulmányozva, az em­bernek reá kell jönni azon tudatra, — hogy teremtésének más czélja van, mint csupán az, hogy magát minden tekintet­ben kiváltságokkal felruházottnak tekintse. S ha e felfogást alkalmazza a társadalomra, akkor annak bizonyára egyik leghaszno­sabb tagja leend s mint ilyen fogja ismerni kötelességeit, s azoknak pontos teljesíté­sén minden erejével rajta is leend. Ebben találja föl az ember természete- és rendeltetésének igazi titkát ; innen meríti az oktatásokat, melyek így fogalmazhatók : „Hass, alkoss, gyarapíts s a haza fényre derül.“ —1c —s.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom