Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)

1887-09-18 / 12. szám

Szeptember hó 18. elismeri, hogy ezen erők és ezeknek pro­duktumai, melyek a legnagyobb bölcse- ségre vallanak, egy első okra utalnak, mely nélkül létre nem jöhettek volna, mely nélkül meg nem nyilatkozhattak volna és épen azért a hithez való végső és legfőbb viszonyukban az Istent, mint teremtőt tételezik fel. A materialista en­nélfogva az embert csak külső, anyagi, érzéki oldaláról ismeri és téves tanából kifolyólag azt hirdeti, hogy a halállal mindennek vége van, hogy a siron túl örök szellemi élet nincs. És mégis kell, hogy a materialista is az általa megta­gadott Istenre gondoljon ; kell, hogy néha- néha sötét hitetlenségének borzasztó éj­jelét a törvény czikázó villámai megvilá- gositsák, melynek előérzetét épp oly meg- győzőleg hordja kebelében, mint a jó és jámbor, az igazságos és erényes a lélek zálogát, az örök üdvösség előizét. Ez az ember örök rendeltetésével, hogy t. i. az Isten képmása legyen, függ össze; mert az ember Istentől van, Istennel és Istenért teremtve, Istennek lakásául az Istenfiának képmásában kivá­lasztva. És miként a perifériának egyet­len bár legkisebb részecskéje sem távo- lodhatik el annak középontjától anélkül, hogy egységét meg ne bontsa — ép oly kevéssé szakaszthatja el magát az ember is Teremtőjétől, épp oly kevéssé tehet valamit önmagától; az Isten tartja őt s lelkiismerete Isten jelenlétéről tanúskodik. Ámde hiú ábrándoktól elvakittatva Isten­hez való viszonyát föl is forgathatja s mennyország helyett poklot készithet ma­gának ; mert ha lemond is arról, hogy Isten lakozzék benne, annak jelenlététől a külső érzéki világban, melyet szeretet és harag, aggódás és félelem, kétség és bizonytalanság, békétlenség és vigasztal hatatlanság által tudat vele, mégsem szi­getelheti el magát teljesen. Isten assis. tentiája elkiséri őt végromlásának a leg­mélységesebb örvényéig és önokozta kí­nainak s gyötrelmeinek lángirásából csak önön képére, saját életére és munkálko­dására ismer majd, valamint learatja azon vetést is, melyet érzékiségének talajába vetett el. Valamint a légüres térnek a külső levegő egész magasságát és súlyát meg kell éreznie, mert mindaddig nyo­mást gyakorol reá, mig csak meg nem érzi ő, úgy kell az istententelen embernek is Isten kegyvesztését és haragját, hatal­mát és büntető igazságosságát éreznie, mig csak akaratját nem teljesiti. Azért mondja a próféta is: „Az istentelennek nincs nyugalma.“ Ez okból kezdet óta, amennyire csak az emberiség története fölér, nem volt és ma sincs olyan nép, melynek vallása ne lett volna, illetőleg ne lenne; mert ha nem is az istenfélelem volt indító mo­tívuma vallási képzeteiknek, akkor a ki- j sértetektől való félelem volt az, egy rég | elenyészett és letűnt isten-eszme csodás j torzképeiben. Ennek megfelelőleg a régi i és újabb idők legkülönbözőbb népcsalá- j dainál gondolkozás-módjukhoz idomítva i föltaláljuk a halhatatlanságban való I hitet. És minél közelebb álltak vagy ál- | lanak még most is az őskinyilatkoztatá- ; sokhoz, vagy a bibliai igazságokhoz, annál I tisztább és fönségesebb, minél távolabb, ; annál torzabb és zavartabb fogalmuk i volt és van erről is; mindannyian azon- i ban a halál után való tovább fönmara- ; dásról, egy örök élet- és létről tanúskod- i nak. Ennélfogva a halhatatlanság hite az i emberiséggel vele született, mit annak j történte is bizonyít. I. A czivilizáczió legalsó fokán az uj hol- j landi pápuákat, az ausztráliai négereket i találták, melyeket sokáig estik emberek- j hez hasonló, de egyébként buta állatok- j nak tartottak. Istenről fogalmuk nem volt, : annál többet tudtak azonban a jó és rossz i szellemekről. Hitték, hogy holtuk után a j felhőkbe költöznek át, hol halacskákkal i fognak táplálkozni, vagy valami bokorba ; fognak vándorolni. A fehér gyarmato- j sokról azt tartották, hogy újra született i s föltámadott pápuák. Hasonló fogai- j makkal bírtak Holynesiának összes lakói, ; kiknél az emberhúsevés és gyermekgyil kolás is szokásban volt és a „Tabu“ nak : Vácz, 1887. váczi hírlap­a vallásos tilalom egy nemének, borzasztó nyomása alatt állottak. Aki ezen „Tabut“ áthágta, azt kegyelem nélkül föláldozták az isteneknek és felemésztették. A grönlandi és labradori eszkimók, kik fókákkal, rozmárokkal és halakkal táp­lálkoztak, a mennyországot a tenger fe­nekén keresték, hol kedvencz eledelüket, a-fókahúst fogják majd élvezni. Hasonló hitben éltek a régi germánok és az ösz- szes északi népek, kik szerint a valkyrok (háború istennői) az elesett hősöket Wal- hallába vitték, hol Vodan asztalán vad­disznó-pecsenyével töltekeztek, mig a gyá­váknak és szószegőknek, az árulók- és gonoszoknak a dühös Hela birodalmában egy égő hídon kellett átvándorolnak és ott büntetést és kinoztatást kiállaniolc. Az afrikai négerek fetisimádói bűbájos- ságukról és halott-áldozataikról, miket elhunyt főnökeik számára százával öldös- tek le és, a mint hitték, utánuk küldöttek, hogy a másik világon szolgálatukra le­gyenek, eléggé ismeretesek és hírhedtek. Csak az evangéliumi miszió hatása és az angol közbenjárás korlátozta némileg ezen babonás tömeggyilkolást, de semmi­esetre sem szüntette meg teljesen mind ezideig. így volt ez Indiában is. Ugyanis ott az elhalt hindu özvegyét a törvény és bevett szokás arra kötelezte, hogy fér­jének tetemével együtt önmagát is el- égettesse a máglyán, mely egyesítse őket a halálban is. És csak mióta Nagy-Bri- tánniának királynéja viszi a kormányzást a kelet-indiai nagyterjedelmü birodalom­ban, szűnt meg ezen öngyilkosság neme is, melyre ezen tartomány pogány szo­kása az elhúnyt férj feleségét kötelezte. Az összes néger-fajnál s a legtöbb ázsiai népnél magasabb fokon állanak művelt­ség dolgában az amerikai indiánok, kik­ben legnagyobb valószínűséggel Izrael tiz törzsországa lakóinak maradványait sejtjük, kik Assyriából kelet-felé vándo­roltak és Amerikát benépesítették. A ku­tatások ugyanis ezen népeknél oly nyo­mokra vezettek, melyek a passah-, pün­kösd- és sátorosünnepről,' tisztulásokról, böjtökről és mosdásokról, valamint csak a zsidóknál szokásos áldozatokról tanús­kodnak. E népek tisztelik „a nagy szel­lemet,“ kiben az ég és föld teremtőjét imádják, ki őket mint gyermekeit szereti s róluk gondoskodik és a kinél holtuk után össze fognak gyülekezni. (Folyt, köv.) ÚJDONSÁGOK. 141 Ügybeosztás. Réty Ignácz polgár- mester a városi hatóság tisztikarának a legutóbbi választás utján történt kiegészí­tése következtében a munkakört újabban beosztani szándékozván, a jogügyi és pénz­ügyi egyesitett bizottságot véleményadásra hívta fel. Ennek folytán a munkakör fel­osztása felett f. bó 15. napján (csütörtö­kön) tartatott meg a tanácskozás. A ta­nácskozás eredményéről azonban csak jövőre adhatunk részletes kimutatást. Most csak annyit jelenthetünk, hogy a munka­körnek ezen beosztása az adott viszonyok és a szükség által van indokolva. * Bányaszerencsétlenség Dömösön. Az „Egyetértésiből veszsziik a következő hirt: A dömösi bányában ma (szept. 13-án) nagy szerencsétlenség történt. A különben is elhanyagolt bányában kőomlás volt s ez alkalommal a lezuhanó kőtömeg több munkást leütött. A szerencsétlenek közül kettő rögtön meghalt. Élettelen testeiket szörnyen összezúzva húzták ki a kőomla- dék alul. Egy munkás súlyosan megsebe­sült. — A szerencsétlenség nem volt meg­lepő azokra, akik tudták, hogy e bányát a vállalkozó K. Cserek lye István váczi lakos, ki azt az esztergomi főkáptalantól bérli, mennyire elhanyagolta. A munkások már régebb idő óta félelemmel közelitették meg a bányát, mert szakemberek állítása szerint a szerencsétlenség bekövetkezése minden pillanatban várható volt. A mun­kások és a bányafelügyelő figyelmeztették is a bérlőt, hogy a bányában olyan jelen­ségek mutatkoznak, melyek arra engednek következtetni, hogy nagyomlások fognak bekövetkezni. Sőt a munkások a szeren­csétlenség napján vonakodtak a bányába menni, de a bérlő azzal fenyegetődzött, hogy azon munkások, akik vonakodnak a munka haladéktalan megkezdésétől, rögtön elbocsájtatnak. A szegény munkások, hogy kenyerüket ne veszítsék, elfoglalták helyö- ket és megkezdették a munkát. Alig kez­dették meg azonban a munkát, egyszerre csak azt vették észre, hogy a bánya teteje nagy robajjal omlik lefelé. Ki merre tu­dott arra menekült. Az óriási kőhalmaz maga alá temette a két szerencsétlent. Az áldozatok egyike hat gyermekét és egy özvegyet hagyott hátra. A szerencsét­lenség hírére Herényi Gyű a körorvos nyomban megjelent a helyszínén, de csak azt const&áá!halta, hogy a dömösi bányá­ban az emberélettel nem sokat törődnek. Az esetről jelentés tétetett a hatóságnak és Reviczky Győző főszolgabíró azonnal megindította a nyomozást és a kellő rend­őri intézkedést megtette. Hogy e szomorú hírből mi igaA különösen, hogy forog-e fenn vétkes godolatlanság, és ha igen, _ az kit terhel, a vizsgáját feladata' lesz kide­ríteni. Addig is azonban adtuk e hirt, mint olyant, mely az országos lapok ha­sábjait már is végig járta, és mint olyant, mely városunk egyik vagyonos polgárának személye körül forog. * Műkedvelői szlnelőadás. A hely­beli „Kath. Legényegylet“ folyó évi október hó 2-án tánczczal egybekötött szini- előadást log tartani, mely alkalommal színre kerül a: „Huszárcsiny“ Vachot Imre három felvonásos népszínműve. A próbák már javában folynak s remélhető, hogy az előadás a régiekhez hasonlóan fog sikerülni. * Mária névnapi tánczmulatság. Előre lehetett látni, hogy a Mária névnapi tánczmulatságra sokan készülnek. A ren­dezőség mindent elkövetett, hogy a mu­latság sikerét biztosítsa. Este 8 óra tájban megindult a kocsik szakadatlan sora es gyors egymásutánban szállította a mulat­ság közönségét. A szép nem oly szép számban volt képviselve, hogy legfénye­sebb báljaink sem dicsekedhetnének többel. A terem teljesen megtelt. A - jó kedv megeredt és Mar czi muzsikája mellett vígan lejtettek a párok, úgy hogy tudó­sitónknak csak hézagosán sikerült a höl­gyek diszes koszorújából az alábbi névsort összeállítani. Jelen voltak : Leitner Irma, Pencz Laura, Rákóczy Mariska, Eilo Ida, Intzédy Irma, Hübsch Mariska, Zomborka Erzsiké, Révész Karolina (Veszprém), Al­brecht Anna, Velzer Anna, Petter Karolina, Burján Etelka (Rád), Rónay Ginczike (Esztergom), Ottó Riczike, Körtvélyesay Esztike, Péter Jolán és Etel, Doktor Jolán, Csermák Mariska, Hayden Anna (Kösd), Benitzky Matild, Fischer Ilma stb. — Velzer Lajosné, Korpás Pálné, Haid- feld Gyuláné, ifj. Zsidek Ignáczné, Leitner Sándorné,Intzédy Sománé, Bocskay Endréné, ifj. Pencz Ferenczné, Benitzkyné, Tárcsái Jánosne, Özv. Rákóczy Janosné, Burján Benőné, özv. Pencz Ferenczné, Körtvelyessy Lászlóné, Ozoroszky Béláné, Schmidt Fe­renczné, Di'. Kiss Józsefné, Pécs Sándorné, Tóth Ernőné, Csillonné, dr. Rácz Béláné, Zomborka Ferenczné, Ernyey Jánosné, Kohuth Lajosné (Nezsa), özv. Varga Já­nosáé, Csermák Jánosné stb. — Hogy e diszes névsorból még sokaknak neve hiány­zik azt tudjuk, de bocsánatot kérünk, mert tudósítónknak szemeit annyira igénybe vette a sok szép szem, hogy a teljes név­sort összeállítani teljesen képtelen volt. Elég az ahhoz, hogy e mulatság minden tekintetben fényesen sikerült. * Versenylövés. Mária- nevenapján és a következő napon a lövő egyesület ver­senylövést rendezett. Verseny lövésre a kö­vetkező dijak voltak feltéve: l ső dij : egy darab cs. arany diszes szalaggal; 2 ik dij: két darab tájkép ; 3-ik dij: egy darab táj­kép; 4-ik dij: egy darab tájkép; 5-ik dij: egy darab bőrszivar-tárcza; 6-ik dij: ugyanaz. A legmélyebb^rárom lövés és a legtöbb kör nyerhetett. Mély lövések után nyertek: Tragor János 1-ső mély lövés (igen szép si|g)^dr. Freysinger Lajos 2-ik mély loves^^i^yes- kör szög érintés­sel), Stefan Ferehöl ;f '3-ik mély lövés (négyes kör) re. Körökre nyertek: Mi Il­ma nn Géza 61 körre, Wilhelm Pál 39 körre, Emerich Lajos 34 körre. * A legnehezebb angol. Long ley Tamás, egy Doverban élő 40 éves korcs- máros, Angliának legnehezebb embere. Súlya 560 font. Magassága 6 láb 3/4 hü­velyk. Derekának átmérője 80, alsó láb­száráé pedig 25 hüvelyk. A hatalmas ember, bár már alig tud járni, mégis félve ül kocsira, mert mindig attól retteg, hogy az összetörik alatta. Longley igen mérsékelt életmódot követ és életében még soha sem volt beteg. * Egy jómadár életrajza 19 éves korában. Se met ke Gábor hídvégi születésű és illetőségű szolga Urbán Vendel névre kiállított lopott cselédkönyvvel helyben szolgálatba ál Iván, mint Hid végről lopás elkövetése után aug. 19-én megszökött cse­léd letartóztatott. Múltján a következő je­les adatok világítanak kellő fénynyel. — Az 1886. év telén N.-Orosziban egy kamarát tört fel s onnét ruhanemüeket emelt el, egy hétre reá a vagyoroszi kondásnak lopta el összes ruhaneműit s a beszerzett pénzt egy időközben szerzett hozzá illő jópajtással Esztergomban elmulatta. — Aug. hó 16-án este a nagyfalui templom ajtót álkucscsal felnyitván a jó pajtással egy kelyhet lopott. — Budapestre utazván Csibor Lajos ott dolgozó váczi lakosnak erszényét egy forinttal tette könyebbé. — Váczon egy rendőr lakásáról annak ezüst óráját vitte el emlékül — s pecsenyét is óhajtván szerezni egy helyen 7 ludat, más helyen 14 másféle szárnyast lopott. L :1- kiismerete a Horpácson általa ugyanezévben elkövetett ruha-lopás bevallásával is meg- könnyebbedvén a szépreményü ifjú a fe- nyitó bíróságnak átadatott. * Rendőri hírek. Özv. Pajor Györgyné háztulajdonos veje konyhájába a déli órákban lencséből álló ebédjét ment meg­főzni. — Főtt is a jó lencse el is készült — s Pajorné ebédjét nyugodtan költendő el fazékéval a kamrába húzódott. De hajh mi gyászos sors!? Rövid időre a kamrából rémes sikoltás tört elő s az oda rohanó lakók szörnyüködésére Pajorné szoknyáját füstben látták s igy a tüzet is alaposan következtetvén, a szoknyát a benne levő asszonnyal, de a fazék lencsé­vel együtt két veder vízzel Döntötték. — Asszonyok vigyázzatok, — lencsefőzésnél meg ne gyúljatok. — A szöllő érés ideje mint minden évben úgy ez idén is több lopási panaszt juttatott a rendőrség­nek a szöllőtulajdonosok részéről. A török­hegyi szöllőkből három ilyen jómadár kí­sértetett be — kik méltó büntetésük elnyerése végett a kir. járásbíróságnak adattak át. — Kosa László asztalos inas több váczi polgár nevében és hamisított aláírásával lrdybeli kereskedőktől külön­féle áruezikkeket csalt ki. — A jól indúló 14 éves fiú a fényitő bíróságnak adatott át. — Bajer Borbála gazdája kárára egy arany gyűrűt lopott. 4 fejezet a fogak fentartásá- hoz. Levelezőnk írja : A minap tudattam csak, hogy Popp J. G. dr. udvari fog­orvos, a már 40 év óta áltál a készített és kitűnő hatása miatt az egész világon el­terjedt Anatherin-szájvízből legközelebb készíti el az ötmilliomodik palaczkot. Most azonban még azt kívánjuk konstatálni, hogy Popp dr.-nak nemcsak az Anatherin- száj vize, hanem egyéb fog- és száj konzer­váló szerei is hasonló kedveltségnek és kelendőségnek örvendenek. Aromatikus fogpasztája, melynek ára 35 kr. naponta ezrenként küldetik szét és nagy előszere­tettel használtatik' a szájvízzel együtt. Anatherin fogpasztája üvegtégelyekben (1 fr.t 22 kr.) az előkelő világ legkedveltebb fogtisztitó szere, mert egyéb előnyei mel­lett a szájt hűsíti és kellemes szagot köl­csönöz néki. A fogpor barátai előtt nagy kedveltségnek örvend dr. Popp fogpora (63 kr.) mig oly egyének, kik elhanyago­lás következtében odvas fogakat kaptak, kitűnő eredménynyel használják a Popp- féle fogtömőt (Plombe), melylyel min­denki maga tömöszölheti el — utasítás szerint — odvas fogait. Mint a fentiekből látható, itt mindenféle fog- és száj konzer­váló szerekről van gondoskodva. Mindenki tudja, hogy az egészség egyik főfeltétele a száj és a fogak ápolása, melyeknek elha­nyagolása sidy03 következményekkel jár­hat. A fent elősorolt szerek minden hazai gyógyszerésznél és finomabb kereskedőnél kaphatók, de ajánlatot csak dr. Popp-féle készítményt kérni, mert számos utánzat és hamisítvány van forga­lomban. * Ä3 orvosok és sósborszesz. Da­czára annak a határozott ellenszenvnek, melylyel az orvosok mindenféle háziszer ellen viseltetnek, mégis alig van ház a fővárosban, melyben a sósborszesz egye­nesen orvosi rendeletre ne volna otthon, mint olyan háziszer, mely csaknem nélkü­lözhetetlen. Hirtelen rosszullétnél, fej- vagy fogfájásnál, náthánál, szemgyengeségnél, szaggatásnál, csúzos bántalmaknál, tehát mind oly bajoknál, melyek a családokban gyakoriak: kitűnő hatással van. Rendkí­vüli szolgálatot tesz a Brázay-féle sósbor­szesz különösen faluhelyen, vagy ott a hol nem lehet gyorsan orvost kapni és pedig kitűnő szolgálatot azért, mert a legkülön­félébb bajoknál azonnal lehet alkalmazni a hozzá tartozozó használati utasítás sze­rint, melyben pontosan le van írva, hogy mely baj ellen miként kell alkalmazni. E kitűnő háziszer minden nagyobb füszerke- reskedésben és gyógyszerésznél (kapható a használati utasítással együtt. Óvakodjunk azonban az utánzatoktól és csak valódi Brázay-féle sósborszeszt fogadjunk el. EGYHÁZMEGYEI HÍREK. * Áthelyezések. S eh im mai esik Ig­nácz Csongrádra küldetett segéd lelkész­nek, Hegedűs Imre segéd lelkész pedig Kecskemétről Dorosmára helyeztetett át. — Zsinati vizsgálatot tettek f. hó 13 és 14 nagjain: Mii Imán n Sándor mindszenti, Zi mányi Géza algyői, Schloszár János mácsai segéd lelkészek s Krier József nézsai helyettes plébános. — Acsay István növendékpap első éves hittanhallgató egyetemi tanfolyam vég­zése végett a közp. papnöveldébe külde­tett. Dr. Csányi János felelős szerkesztő és ki ;uló-laptulujdouos.

Next

/
Oldalképek
Tartalom