Váczi Hirlap, 1887 (1. évfolyam, 2-26. szám)
1887-08-28 / 9. szám
intézetben nem helyesli. Már pedig ez a legszükségesebb és legégetőbb, mert ha az intézet falai között merőben csak elméleti képzést fog nyerni a szerencsétlen növendék, akkor az életbe kilépve teljesen el fog zülleni, azért az intézet tanárainak testtel és lélekkel rajta kell lenni, hogy az intézet falai között eltöltött évek folyama alatt az ipari oktatásban is legalább annyi készültséget elsajátíthassanak, menynyivel az életfentartáshoz szükséges mindennapi kenyeret kiérdemelni képesek lesz nek. Valóban nagyon fájdalmas irányzata az máskülönben is népnevelészeti oktatásunknak, hogy gyermekeink 5 — 6 évet eltöltenek az iskolák falai között, a nélkül hogy a praktikus, a harapnivaló megszerzésére irányuló tudománynak, a megélhetés gyakorlati módjának első elemeit is elsajátítanák. — Hagyjuk az elméleti fejtegetéseket a mi német tudós sógorainknak, üres jelszavak által ne hagyjuk magunkat el ámittatni, úgyis e! vagyunk már árasztva a szerencsétlen nevelés által tönkre tett em berekkel, 'itt az ideje tehát a gyakorlati ismereteknek kútfejét megnyitni, a régi theoreticus rendszerre pedig Horatiással ki áltunk : Cla-udite rivos pueri, sat iám prata bibere. Többiben őszinte nagyra becsüléssel maradtam tisztelője ..../’. __________________VÁCZI Vácz r. t. város szabályrendelete a gyámhatósági eljárásról és pénzkezelésről. Folytatás. 22. §. Az aljegyző a jegyző felügyelete alatt az árvaszéki iktató-kiadó könyveket, a sürgetési naplót vezeti és az irattárt kezeli, az ügyviteli szabályok 31, 54, 76, 94, 95, és 107. §§-aihan előirt módon, és közvetlen felügyel az árvaszékhez beosztott irodai személyzet működésére. 23. §. A közgyám. 1. Végzi az 1877. XX. t.-czikk 170. § á- ban előirt teendőket, s pedig a hivatott §. 3 ik pontjában előírtakat, ha fontosabb esetekben a leltározásnál való közreműködésre a városi ügyész kirendeltetik, — ezzel együtt. 2. A jelen szabályrendelet pénzkezelési része értelmében könyvelője és ellenőre az árvapénztárnak. 3. Vezeti az ügyrend 108. 109. és 110. §§-ai értelmében a gyámoltak és gondnokoltak, úgy a kiskorúak nagykorúsági idejének nyilvántartását az ügyrend fenti szakaszaiban foglalt rovatok szerinti jegyzékben (gyámügyi törv. 282—283. §§.) az azokhoz szükséges betűrendes jegyzékkel. 4. Rendes nyilvántartót illetve lejárati könyvet vezet, az árvák vagyonához tartozó és az árvaszéki jelzáloggal terhelt épületek tűzkár biztosításáról, s az árvatárba teljesítendő fizetések esedékességéről, és felügyel a tűzkár biztosítási kötelezettség teljesítésére. 5. Minden hó végén bejelenti az árvaIBLAP. széknek azon gyámoltak nevét, kik a következő harmadik hónapban 24 évüket elérik. Nagyobb készpénz kifizetést igénylő gyá- moltaknak nagykorúsági idejök azonban, a kielégítésükre szükséges pénzkészlet iránti intézkedés okáért, már fél évvel előbb bejelentendő. Ha a gyámság vagy gondnokság időközben bármi más okból megszűnnék, vagy a gyám, vagy gondnok meghalna, általa haladéktalanul szintén jelentés teendő. Jelentésében a vonatkozó árvaszéki iratok száma mindig kiteendő (L. 99 — 101. §-t). 6. A gyámokra, gondnokokra közvetlenül úgy szintén az árvák vagyona kezelésére felügyeletet gyakorol, s minden mulasztásról az árvaszéknek sürgős esetekben pedig az elnöknek, különbeni felelőség terhe mellett azonnal jelentést tenni köteles. 7. Elkészíti a városi pénztárnok, mint gyámpénz tár nők kai együtt minden év február hava végéig a gyámpénztári számadást és mérleget. 8. Külön jegyzék mellett irattárilag kezeli a hozzá érkezett árvaszéki végzéseket és utasításokat, oly módon, hogy minden gyámoltra vagy gondnokoltra vonatkozó okmányok közös csomóban kezeltessenek. 9. Minden hónak végén különbeni felelőség terhe alatt behajtás okáért köteles az árvaszéknek bejelenteni a hátralékosok neveit, úgy szintén köteles a haszonbéri szerződések lejáratát legalább két hóval előbb további intézkedés végett bejelenteni. (L. a pénzkezelési rész 49. §-át és 50. §-át). 10. Gondoskodik a teljesen vagyontalan árvák mikénti elhelyezéséről és élelmezéséről és e részben az árvaszéknek előterjesztést tesz. A közgyám minden jelentését az árvaszéki iktatóba külön átvételi könyv mellet köteles bemutatni. 24. §. A közgyám, mint egyúttal gyámpénztári könyvelő és ellenőr (23. §. 2. pont) működési idejére 1000 frt óvadékot köteles letenni. A közgyám kivévén a törvényes és vég- rendeleti gyámság eseteit, más alkalmasabb gyám hiányában csak is szegényeknél rendelhető ki gyámnak vagy gondnoknak és nem bizható reá olyan vagyon gondnoki vagy gyámi kezelése, mely után az árvaszékkel számadási viszonyban állana. 25. §. A városi közpénztárnok, mint gyámpénztárnok, teendőit a jelen szabály- rendeletnek, pénzkezelésre vonatkozó szakaszai szabályozzák. 26. §. A városi számvevő az árvaszéki számadásokat évenként átvizsgálja és észrevételeivel a városi közgyűléshez minden év április hó 1-ig beterjeszti. Ili. FEJEZET. Eljárás és egyéb intézkedések. 27. §. A városi képviselő testület hatásköre a gyámügyi törvény értelmében. 1. Szükség esetén elnök helyettest nevez az árvaszék részére (a törv. 182. §.) 2. Minden év január havának l-ső közgyűlésén saját kebeléből 4 kiküldött ülnököt választ (a törv. 178. §.) 3. Ugyanazon közgyűlésen névszerinti szavazással kijelöli azon pénzintézetet, melyben a letéti és árva pénztári készpénz elhelyezendő (291 §.) úgy szintén hason j liajadont Magyarországon, ki hütelen őre volt erkölcsi tisztaságának. És ma o mit látunk Odessától >— Buenos-Ayre- sig, Európában, Afrikában, Amerikában, a földközi és nagy világtenger kikötő városaiban a prostitutio passiv anyagát Magyarország szolgáltatja. Arczába kell hogy szökjék a vér minden becsületes embernek, ha erre gondol. Ennek megszüntetésén kell minden becsületes hazafinak törekedni; itt pedig az elsy kezdet: „Tiszta adókezelés és harapnivaló a nép számára!“ Vácz, 1887. Levelek a szerkesztőhöz. Tisztelt Szerkesztő Ur 1 Augusztus hó első napjaiban kopogtatott be szerény tűzhelyemhez egy kis lapocska „Kalauz“ czim alatt, melyet Scherer István ur ad ki és szerkeszt a siketnémák oktatása és nevelése érdekében. Őszintén mondva nagyon megörültem, hogy hazai tanügyünknek egyik derék és lelkes ifjú bajnoka, ezen nagyon is életre való ügynek meghozta azon minden elismerésre méltó áldozatot, hogy népnevelésünk egyik rég kiáltó szükségletén egy jól indult szaklap meginditá- sával iparkodott gondoskodni. Ilyes dolgot mi már rég óta, de mindeddig hasztalanul vártunk a váczi m. kir. siketnéma intézet tanítóitól, mert ők vannak első sorban arra hivatva, hogy felöleljék és vezessék mindazon mozgalmakat és intézkedéseket, melyek a siketnémák tanítását és nevelését hazánkban czélozzák. — Midőn tehát Scherer István a régiek mulasztásait oly nagy buzgalommal iparkodik helyre pótolni, férfias munkát végez elhanyagolt közművelődésünk ezen mezején és a tanügy minden igaz barátainak nemcsak elismerésére, de buzgó támogatására is joggal számíthat. Fekete Károly ur a siketnémák országos intézetének lelkes és ügybuzgó igazgatója e lapban közzétett talpraesett czikkével megadja a legkövetendőbb példát az intézet minden tanítójának, hogy dolgozataikkal e szerény igények alatt megindult lapnak buzgó munkásai legyenek, és mi e tekintetben figyelemmel fogjuk kisérni munkásságukat, el is várjuk, hogy nem fogják szabad idejüket meddő és hasztalan téren elforgácsolni, hanem megkettőztetett buzgalommal dolgozva az irodalmi, téren képesek lesznek a nemzet figyelmét kiérdemelni s felhívni, hogy e szerencsétlenek oktatására legalább is annyit tegyen, menynyit más culturnemzetek megtesznek. — Azt az egyet azonban a szerkesztő dolgozataiban nem hagyhatjuk megjegyzés nélkül, hogy ő a siketnémáknak ipari képzését az itt már rom. kath. hívek közé érkeztünk. — Bo do ny tulajdonkép Romhány határszélén kezdődik, a pusztája legalább ott nyúlik el a patak mentében egy tágas park közepén. Az utas alig hagyja el jobb kézre a bibiti Horvátok családi sírhelyét már is ihar és terebélyes akáczfák' s pompásan megrakott gyümölcsfák között eléri a kastélyt, a melyet nem gazdasági spe- culátió kedvéért, mint inkább az ősök iránt való kegyeletből tart fenn birtokosa „az én urambátyám“ Móricz. A parkot az árnyas iák és síirű cserjék vadonszerüen lepik ; nem egy törzs van repkénynyel befolyva, s a bozót közt különfélegombák mutogatják mindenféle színű kalapjaikat; még a csalogány édes buson- gása s a vad galamb szerelmes bugása is hallatszik; — ez úttal a sárga rigók s nehány szarka rendeztek sikerült konczertet, A Horváthok tagja leginkább az ngy- nevezett „Rákóczy-domb“ miatt hires. 1710-ben maga II. Rákóczy Ferencz menekült ide, midőn a trencsényi ütközetből Vadkertig hátrált és a hol ereje a földbástyákkal körül-árkolt császári seregben nagy akadályra talált, melyet Krva és Czirkin vezérek intéztek, s a kiknek erős fellépését csalc nagy ügygyei-bajjal tudták elhárítani a lengyelek, akiknek élén maga Rákóczy lovagolt. A lehunyó nap vörös sugarai szomorúan törtek meg a vértől ázott síkon, s a. felkelő hold világánál megható volt rakáson feküdve látni a magyar sereg szinét-ja- vát. Ott veszett el Babócsy is, a kit a Bánk felé vezető kaszáló felé nyomtak a császári lovasok és a ki önmagáról erősen állította, hogy „testét se golyó nem éri, se kard éle nem topja“ — meghalt, úgy üté a német agyon : botokkal, mint az ebet szokták. Bercsényi, a kinek szellős sátora a Lókos vize mellett egy szép szilvafa alatt volt kiponyvázva megkönnyezte a vakmerő hadvezér elestét, a kinek bulláját eltakar!tani innen Zemplén megyébe a sztopkói családi sírboltba vitték. A szerencsétlenül elesett magyarok tetemeit egy nagy balomra, a „Rákóczy halmára“ hurczolák ; a katonaság sisakjában hordta reájok a földet, a mely hegy- gyé nőtt s ma hármas tekervéuyes ut vezet a sugár magas fák közt, a melynek ormán a bibiti Horváthok emeletes pihenőhelye jelöl ; egy kicsit rézsutt, pedig alatta egy kis „Walhalla“ a melynek hamvvedrein ilyenforma feliratokat sylabizáltam ki : BAKAR, majd ismét SZAMORODNI és újra egy másikon ÉRMELL UK, s több efféle. Tudom, a kulcsot fogtam, mig kiszel 1 őztették. Magát P.-Bodonyt félkörben magas begyek üvedzik, oly sajátszerüen, hogy azok a kilátást minden oldalról elfogják. Finom tábori látcsövei felfegyverkezve nézegettem Tereske és Romhány félé, de egymást kergető kósza felhőkön kiviíl egyebet nem láttam. Az ég egyik' karimáján sötétzöld erdő fölé, a másikon borággal koszoruzott halmokra borult le az. Szerettem volna utamat Alsó-Petényig folytatni, hogy egyszer már én is lerójjam a kegyelet adóját a tudós Werbőczy Istvánnak, akinek hamvai, mint mondják itt vannak eltemetve, s a sirhantokat eme latin verssel Örökítette meg a hálás utókor : Leges hie Patriae scrips!t Verbőczius olim Li'x manót, at cecidit seriptor, et ipse Domus Púdéra mine arcis rursus tolluntur in altum, Paci, non Lit,i, Saxa datura locum. Hie pouam curie finom, hie cum stirpe quiescam Spes vana hie solva.t spes rnilii sola Deus. Theresia BLaskoVI.Cs YIDVa Ignat!I GyVrCsanyl, PI Is gentls sVae Manilas posVIt. Ha összerakja az ember a két utolsó sor megfeleld betűiből a római számobat: 1796 jön belőle ki ; s innen tudjuk meg, hogy bárom lezajlott század alatt ez az az egyetlen emlék, a melyet a megfeledkezett haza s Nógrád vármegye tör vénytudósai helyett egy lelkes honleány özvegy Gyurcsányi Ignáczné szül. Blaskovics Teréz emelt a halhatatlan juristának, a „Tripartitum“ szerzőjének 1 Nógrád déli és délkeleti része tehát történeti emlékekben épenséggel nem áll hátrább, a mi városunknál, Vácznal; s a főváros kirándulási helyeknek eddigelé felka jiott óbbaknak la ríja Pénzelt, Gödöllőt, Tatát; gondoljuk meg, hogy divat ez is, s a baj leginkább abban rejlik, miszerint a természet, szépségei és történeti nevezőAugusztus hó 28. eljárással meghatározza azon biztosító társulatot is, melynél az árvák vagyona vagy a jelzálogos ingatlanok biztositandók. 4. Határoz az árva pénztár számadásai •felett (300. §.) 5. Intézkedik az árva pénztár és árvaszéki felügyeleti kötelességéből és felelősségéből kifolyólag az ügymenetnek koronként tagjai által történő küldöttségi megvizsgálásáról, az elnöki pénztár vizsgálatban való részvételre évenként két állandó kiküldöttet választ, kik a vizsgálathoz el- nökileg meghívandók, de meg nem jelenésük annak foganatositását nem gátolja. 6. Az árva-pénztár rovancsolásának eredményéről részére mindég részletes jelentés teendő. (L. 125 — 127. §.) 7. Minden év január havában az árvaszék által a közgyűlés eleibe részletes jelentés terjesztendő az árvaszék működésé röl, a pénztár állásról, kezelési eredményéről, az árvák létszámáról, az árvatári tőkék, tartalék tőke, és kölcsönök mennyiségéről és azok mikénti elhelyezéséről. 28. §. Az árvaszéki ülések határoza- képességét a törvény 187. § a, eljárását pedig az ügyrend 55—75. §§-ai szabályoz zák. Jegyző minden ülésen alkalmazandó. Érdemleges és pénz kiutalványozási határozatok mindég ülésben hozandók 29. §. Fontosabb határozatok, különösen árvatári kölcsönök adása s a törvény s szabályrendelet végrehajtására vonatkozó elvi megállapodások teljes ülésben tárgyalandók; ugyanott terjesztendők elő a felsőbb rendeletek és utasítások. Kölcsönök megszavazásához az árvaszék összes tagjai beleértve a közgyám és pénztárnokot s a kiküldött ülnököket meghívandók; de szavazattal a közgyám és pénztárnok nem bírnak, a városi képviselő testület által tagjaiból az árvaszékhez választott tagok közül pedig a sorrend szerint csak annyi, a hány árvaszéki ülnök az ülésben jelen van. A kiküldött ülnökök elmaradása, ha máskülönben meghivattak, az ülés megtartását nem gátolja. 30. §. Az elintézett darabokat kiadás végett a jegyző veszi át „elintézési könyv“ mellett, melynek rovatai : a) Az előadó neve. b) Az elintézés napja. c) Az elintézett számok, annak megjegyzésével, hogy ülésben vagy ülésen kiviíl intéztetett-e el. d) A jegyző átvételi elismervénye a törvény 186. §-a és az ügyrend 55. § a értőimében, ülésen kiviíl elintézett darabok ugyan ide vezettetnek és az iktató könyvbe az elintézés napja, ugyan innen jegyeztetik be. 31. §. A hagyatéknak közjegyzőileg vagy árvaszékileg történő tárgyalása iránt a törvény értelmében az árvaszék intézkedik. (Gy. T. 245. §.) 32. §. Az árvaszéki közeg által teljesítendő leltározásért járandó dijak és költségek következőképen szabályoztalak. A városbani vagy a város kerületén teljesített leltározásért, a bélyeg, az esetleges posta költség megtérítésén felül, beleszámítva a másolások diját is, a hagyaték leltári értékéhez képest külön, minnden egyes hagyaték után következő átalány dij jár : 3Ó0 forinton felül 500 frtnyi értékig 1 frt 50 kr. 500 írton felül 1000 frtnyi értességei iránt a nagyvárosiak érzékeit nekünk magunknak keli felköltenünk : fájdalom, nem egyszer mesterséges utón, minthogy az a miénknél kevésbbé fogékony, lankadt, közömbös azaz „finomult“ Hogy mennyire vendégszerető P.-Bodony, mutatja, hogy egész idő alatt „tyúkkal kalácscsal“ traktált, finom borából nem egy áldomást üriténk a hazáért, a nemzetért stb. s én különösen a labancz Bo- donyi Kajtárok jelenleg élő derék kuruez ivadékáról a népszínház kitűnő művészéről emlékeztem meg Vidor Pálról, aki mindnyájunknak annyi kellemesen eltöltött estét szerzett s a kinek „Veres sapka“ czimü színdarabja az irodalomban dicsőséget biztosított. Adjon Isten Bodonynak sok ilyen jeles hazafit, irót és művészt, mint Vidor! F. I. Adalékok az 184%-ki függetlenségi haroz történelméhez*) I. Pest megyének 1849. junius 28-án Pesten tartott bizotmányi ülése. Olvastatott a nemzet kormányának f. évi junius 27-ikről a közlöny 143-ik szamában megjelent a néphez intézett fel hívása illetőleg rendelete s. a. t. Végzés: Az ide mellékelt kormány *) Ez.on okmányok közlése által, szolgalatot, vélünk tenni a hazai tői ünetirásnak, Szerk.
