Márkusné Vörös Hajnalka: Püspökkert - Veszprémi Kaleidoszkóp 3. (Veszprém, 2015)

I. Belső-Püspökkert

A KERT LÉTREHOZÓJA

A Belső-Püspökkert kialakítását Padányi Bíró Márton veszprémi püspöknek köszönhetjük, aki a 18. század közepén kitartó munkával és nagy ráfordítással a helyi viszonyokhoz képest pompás kertet hozott létre Veszprém déli részén.1 Bíró Márton emblematikus alakja volt az egyházmegye török utáni újjáépítésének.2 A legfőbb érdemének tartott egyházszervezése mellett3 jelentős gazdaságszervező és építő munkát végzett, barokk egyénisége, udvartartása új irányt jelentett puritán elődeihez (a pálos gr. Esterházy Imréhez és Acsády Ignáchoz) képest. Nyitráról, Nagyszombatból és Pozsonyból hozta magával azt a stílust és életet, amit tanulmányai során, majd az 1741. és 1752. évi pozsonyi országgyűlési követként a püspöki udvarokban látott és megszeretett.4

Padányi Bíró Márton 33 éves volt, amikor Veszprémbe kerülve kanonokká és felsőörsi préposttá nevezték ki. Az egyházi ranglétrán emelkedve 1733-ban, mint székesegyházi főesperes építtette meg a várban nagypréposti lakását (ma érseki palota) és kanonoki házának földszintjét (emelettel 1772-ben Giczey István bővítette, amely ma a Szaléziánum épülete).5

4. Kovács Ferenc vármegyei mérnök 1780-ban készült térképén6 jól látható baloldalt a Belső-Püspökkert, a barokk kert mértanilag szabályozott ágyásai- val, tóval és szökőkutakkal. A térképen 3 kereszttel jelölt kálváriától jobbra a 18. század közepén kialakított Külső-Püspökkert elkülönülő területe látszik.