Márkusné Vörös Hajnalka: Püspökkert - Veszprémi Kaleidoszkóp 3. (Veszprém, 2015)

I. Belső-Püspökkert

5. Padányi Bíró Márton (1693-1762) arcképe 1756-ban Győrben megjelent könyvében (Micae et Spicae-Evangelico-apostolicae avagy Evangéliomi kenyér-morzsalékok és apostoli búza kalászok).

Padányi Bíró Mártonnak köszönhetjük, hogy a székesegyház környékéről eltűntek a végvári korszakból még megmaradt védműrendszerek és házak, szabad teret biztosítva a barokk székesegyház és a szabadtéri misék számára.7 Kiváló érzékkel találta meg a tömegeket mozgató ünnepek, körmenetek, régiúj kultuszok helyét. A várat összekapcsolta későbbi kertjének központjával, a középkori Szent Miklós-szeggel úgy, hogy a középkori körmenetek helyszínét rendbe hozatva ott kálváriát alakított ki. Korának legfontosabb képi szimbólumait két szoborcsoport képviselte: az egykori Kálvária szobrai (1747) és a székesegyház előtti tér Szentháromság szoboregyüttese (1749-1750). Mindkettő kora egyik legkiválóbb szobrászának, Kovács (Schmidt) Ferenc Józsefnek és műhelyének alkotása.

15