Márkusné Vörös Hajnalka: Püspökkert - Veszprémi Kaleidoszkóp 3. (Veszprém, 2015)
V. Kálvária-domb és környéke
Kálvária A török hódoltság után a 18. század elejétől meginduló újjáépítés korszakában a romos Szent Miklós templom köveit széthordták, de a domb fennsíkja a 20. század első harmadáig megőrizte szakrális jellegét: a templom és a temetkezőhely melletti területet már a 18. század közepén kálváriaként használták. Innen kapta a kiemelkedés újkori nevét. Építésének pontos idejét nem ismerjük, de 1746-ban már biztosan állt, mert a városi tanács elrendelte a kálvária alatti út hídjának javítását, ami egyben postaútként is szolgált.126 Szoborcsoportját Padányi Bíró Márton megrendelésére 1747-ben Kovács (Schmidt) József faragta, akinek a várbeli Szentháromságemlékművet is köszönhetjük. Padányi említi végrendeletében is, mint vásárolt szérűskertjének határát.127 A középkori hagyományokat őrizve jeles napokon ide vezettek a székes- egyháztól induló körmenetek, ápolva a Mária-tiszteletnek egy sajátosan veszprémi örökségét.128 142. A Kálváriát 11 stációs formájában ábrázolja a város 1856-os térképe.
