Márkusné Vörös Hajnalka: Püspökkert - Veszprémi Kaleidoszkóp 3. (Veszprém, 2015)

V. Kálvária-domb és környéke

143. A veszprémi Kálvária-domb északi oldala Rhé Gyula régészeti feltárása után 1931 őszén. Dr. Cholnoky Jenő örökítette meg a középkori templom és a 14 stációs kálvária akkori állapotát.

A veszprémi kálvárián eredetileg tizenegy stáció állt Krisztus kínhalálát és Mária kínszenvedését megjelenítő képekkel, hasonlóan a barokk székesegyház domborműves ábrázolásaihoz. Ez a pálosok által terjesztett rózsafűzér-ájtatossággal kapcsolatos, amelynek Veszprémben mély hagyományai voltak. A Kálvária 18. századi formáját csak a 19. század végén egészítették ki, a stációk számát 11-ről 14-re növelve, durván megrongálva ezzel a középkori templom (akkor már alig látható) falait. A veszprémi katolikus hívők számára különösen a húsvét előtti nagyböjtkor és a Mária-ünnepek alkalmával nőtt meg a Kálvária jelentősége. Tömegesen keresték fel esténként, hogy imádkozva végigjárják a jelképes utat, amelyet szenvedések közepette Jézus Krisztus megtett.129

U3