Lázár Péterné Lechner Ágnes: Családtörténet két szólamban 2. Sziklára épített szülővárosom - Veszprémből Veszprémbe 3/2. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)
1 Az iskola tanári kara nagyon jó tanerőkből állt. Magyar tanárunk, Baranyai Imréné, Margit néni a szép magyar beszéd, a kifogástalan helyes írás, a tiszta, világos fogalmazás elsajátítása mellett arra is nagy súlyt helyezett, hogy minél jobban megismerjük és megszeressük a magyar irodalmat. Soha nem felejtem el, amikor ötödikben Petőfi Sándor János vitézét kezdtük tanulni, előtte ezt mondta: „Akár meddig jártok iskolába, ennél szebbet nem fogtok tanulni". Aztán a következő évben, Arany Toldija előtt ugyanezt mondta, csak hozzátette, „tudom, hogy tavaly is ezt mondtam, mert ez mind a két műre egyformán vonatkozik". Ma is előttem van, ahogy a Toldi egyes énekeit kis ábrákkal jelölve párhuzamba állította, bemutatva Miklós fejlődését, a cselekmény kibontakozását, az édesanya segítségnyújtását Bencén keresztül és persze hangsúlyozva a gyönyörű nyelvezetet, példaként kiemelve az álom allegóriát. Margit nénitől hasonló dicséretet kaptam egyszer ötödikes koromban, mint amilyent annak idején a Pünkösdőlőbe való bekerülésem jelentett. Házi fogalmazást kellett írni Virágzó fák címmel, ami olyan jól sikerült, hogy ő érdemesnek tartotta arra, hogy minden osztályban felolvassa. Jó érzés volt, amikor még a nyolcadikos nagylányok is mutogattak rám a tízpercben, hogy „ez az a kislány!" A magyar mellett Margit néninek több tantárgy oktatására is volt szakképesítése, ezek között szerepelt a háztartástan, s ezen belül a kézimunka is. Otthonában láthattam a magyar hímzések különböző fajtáit bemutató, saját készítésű hímzéseinek csodás gyűjteményét. Egy időben vezetett is kézimunka szakkört, ahova én is jártam. Az orosz nyelvvel is szerencsénk volt. Dr. Rhosóczy Józsefné, Edit néni kiváló tanár volt, s bár, mint akkoriban szinte valamennyi orosztanár, ő is a tanítással párhuzamosan tanulta a nyelvet, majd szerezte meg diplomáját, az ő esetében egy szláv nyelv elsajátításának már voltak előzményei. Edit néni ugyanis Kassán született 1919-ben, így a következő évtől élete már a trianoni döntés értelmében létrejött Csehszlovákiában folytatódott. Elemi és középiskoláit még Kassán, magyar iskolában végezte, de tanítónői oklevelét már Lőcsén, egy szlovák tanítónőképzőben szerezte meg, majd házassága révén került Magyar- országra. Először Budapesten éltek, ahol férje egy kereskedelmi iskolában tanított. A háború viszontagságos évei alatt született meg két kislányuk, s hogy a család számára megfelelő lakást szerezzen, a családfő olyan állást keresett, ahol számukra lakást is biztosítanak. Erre 1948-ban nyílt lehetőség, amikor dr. Rhosóczy Józsefnek felajánlották a veszprémi Kerkápoly Károly Felső Kereskedelmi iskola szolgálati lakással együtt járó igazgatói állását. így a család Veszprémbe költözött, 147
