Lázár Péterné Lechner Ágnes: Családtörténet két szólamban 2. Sziklára épített szülővárosom - Veszprémből Veszprémbe 3/2. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

Balra a Mater Czirják által készített anyák napi szív külső oldala 1948-ból, jobbra a központilag készített anyák napi szív első oldala 1949-ből

A hitoktatás fakultatív formában fennmaradt, de a kötelező oktatás már az új, materialista ideológia jegyében folyt. Hamarosan megkezdődött felkészítésünk először a kisdobos, majd az úttörő mozgalomra, példaképeinknek állítva a szovjet pionírokat. A kisdobos avatást az úmapi körmenet idejére tűzték ki, bogy még csak lehetőségünk se legyen azon részt venni. Érdekes módon, nem emlékszem, hogy a sokat emlegetett kettős nevelés bármilyen törést okozott volna bennem, elfogadtam, hogy vannak dolgok, amiket az iskolában máshogy tanítanak, de azt hittem és fogadtam el, amit a szüleimtől hallottam. Jellemző, hogy nem csak a könyveket, a szemléletet, de még az osztályozási rendszert is megváltoztatták. Igaz, csak egy évig maradt fenn a hét jeggyel való osztályozás. Énekkara ennek az iskolának is volt, s éppen a mi tanítónőnk, Nagy tanító néni vezette.

Bár törést nem okozott bennem a kétféle nevelés, a különbséget azért határozottan éreztem. Ez a különbség néha szemléletes módon is megnyilvánult, ilyen volt az a két kis szív, amelyekkel, egy év különbséggel köszöntöttük édesanyánkat. 1948-ban még a tanítónőnk által készített, jócselekedeteinket, imáinkat feltüntető, személyre szóló szívecskével köszöntöttünk, a következő évben pedig már egy központilag gyártott, politikai üzenetet is hordozó szívvel, melynek csupán a rajta átfűzött szál gyöngyvirág adott némi személyes jelleget. Számomra ez a két kis anyák napi ajándék jeleníti meg az idealista és a materialista nevelés közti különbséget.

133