Lechner László: Családtörténet két szólamban 1. Veszprémi vagyok? - Veszprémből Veszprémbe 3/1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

Munkahelyi előrelépés Veszprém elhagyásának keserű érzésével - Székesfehérvári évek a veszprémi kapcsolatok megtartásával

Az előzők során már említett Elektrotechnikai Egyesületi tevékenységem Székesfehérváron már magasabb szinten folyt. Az ott töltött 17 éven át előbb elnökhelyettese, majd elnöke voltam a helyi csoportnak, ami országjáró utazgatásokkal, (vándorgyűlések, kihelyezett értekezletek, tanulmányutak) járt együtt. Részben ennek is köszönhettem, hogy fokozatosan az ország összes arborétumába eljuthattam, ahol dendrológiai ismereteimet latba vetve, sok csemetét kunyerál- tam. így kapcsolódott össze az egymást kiegészítő tevékenységeimben a kötelezettség ellátásának, a kedvteléseknek, és az aktivitási erőnlét újratermelésének a sorozata abban az életkorban, amikor arra a legnagyobb szükség volt. Szerencsémnek mondhatom, hogy ez abban az időben megadatott számomra.

Volt azután egy új epizód is az életünkben, ami a székesfehérvári szolgálatom utolsó éveiben hagyott szép emlékeket. Fiatal családos korunkban már volt elvágyódásunk a veszprémi lakótelepi házból természeti környezetbe. Ez eredményezte a káptalanfüredi „honfoglalásunkat". Székesfehérváron az évek múlásával még nagyobb erővel éreztük a szabadban végezhető tevékenység hiányát a panelházas lakótelepi otthonunk bezártságában. Egy alkalmi kínálat csábítására 1977-ben vettünk egy tized-hektámyi szőlőhegyi szántót a Vértes délkeleti lankáin, Csákvár közelében. Kizárólag konyhakerti szorgoskodás céljával tettük ezt, többnyire hetenként kétszer töltöttük ott a hétköznapok munkaidő utáni délutánjait. Gábor és Jutka is készségesen segítettek, ha hétvégi munkára került sor, a talaj-előkészítés vagy trágyázás elvégzésében.

Kiváló adottságú, és illatozó erdős környezetű volt ez a termőterület, ami különösen a melegkedvelő veteményeknek kedvezett. Nyári tenyészidőben ontotta a kert a zöldség- és dinnyeféléket, amelyekkel aztán pénteken Káptalanba utazva gazdagítottuk a hétvégi ebédek kínálatát. Ismét úgy láttuk, mint annak idején Veszprémben, hogy ez majd így megy tovább szépen a következő évek során is. Ez viszont nem így történt, mert 52 éves koromban új kihívás elé kerültem, ami már szorosabban összefüggött a gyermekeinkkel kapcsolatos családi érdekekkel. Nehéz szívvel kellett otthagynunk 1982 nyarán az elveteménye- zett csákvári kertet az éppen termőre fordult gyümölcsfákkal együtt.

158