Lechner László: Családtörténet két szólamban 1. Veszprémi vagyok? - Veszprémből Veszprémbe 3/1. Veszprémi polgárok emlékiratai (Veszprém, 2016)

Munkahelyi előrelépés Veszprém elhagyásának keserű érzésével - Második nagy lépés: a Budapestre szóló ajánlat elfogadása

A rendszerváltás előtt a villamosenergia-ipar vállalatait teljességgel a Magyar Villamos Művek Tröszt (MVMT) fogta össze és irányította a Nehézipari Minisztérium alárendeltségében. A kétszeres alárendeltségi lépcsőt is áthidalva jó kapcsolatom volt az illetékes tröszti vezetőkkel, addigra már ismerték a nevemet és az iparágban eltöltött harmincnégy éves munkásságomat, amiben az Elektrotechnikai Egyesületi szereplé­seimnek is része volt. A Tröszt vezérigazgatója Schiller János is többször megtisztelt látogatásaival, feltehetően Székesfehérvár iránti vonzalma miatt is, mivel onnan származott. Személyes jó kapcsolatom volt Kovács Ferenc tröszti hálózati igazgatóval is, akihez az áramszolgáltató válla­latok műszaki irányítása tartozott. Ő hívott magához 1982 nyarán egy hivatalos beszélgetésre, amelyben közölte, hogy nyugdíjazás kapcsán üresedés állott elő az igazgatóságán, és szívesen venné, ha elfogadnám az üzemviteli főosztályvezető-helyettesi beosztást. Mint mondotta, olyan embert keresnek erre a posztra, aki a „lövészároktól a törzsközvetlenig" min­den stációját végigjárta az áramszolgáltató pályának. Közölte továbbá, hogy megbeszélte a dolgot Schiller vezérigazgatóval is, aki egyetértett ezzel a jelöléssel, beleértve azt is, hogy családunk részére vállalati bérla­kást biztosítanak az akkor épülő, második kerületi MVMT társasházban. Ez az ajánlat már első közelítésben is csábító volt, amit több körül­mény is indokolt éppen akkor. Ezek közt legnyomósabb érvünk az volt, hogy 180 fokot fordult a családi irányultságunk, Veszprémtől Budapest felé. A segítésre szoruló szüléink elhaltak Veszprémben, gyermeke­ink viszont akkor fejezték be az egyetemet (Gábor a katonaságot is) és mindketten budapesti munkahelyekhez kötődtek. Gábor a Ganz-Mávag Vízgépgyár kutatási osztályára kapott meghívást, Jutka pedig 1982-ben férjhez ment, és ők is ebben a térségben választottak munkahelyet, tekin­tettel arra is, hogy Béla, a vöm korábban vásárolt budaörsi telkén családi ház felépítésére készültek. Számomra is kedvezőnek látszott ez a munkakörváltás, mert a ko­rábbi feladataim említett nehézségeitől megszabadulva, újra kizárólag a nekem tetsző szakmai tevékenységgel foglalkozhattam. Ez annál inkább is érdekesnek tűnt, mert magasabb szintű rálátással, országos méretekre kiterjedően ismerhettem meg a villamosenergia-ellátás összefüggéseit. Második nagy lépés: a Budapestre szóló ajánlat elfogadása 159

Next

/
Oldalképek
Tartalom