Mordovin Maxim et al. (szerk.): Posztó Pápa piacán. Vándorkiállítás 2016 Katalógus (Veszprém-Pápa-Budapest, 2016)
Posztó Pápa piacán - II. Öltözködés a kora újkori Magyarországon
• • Öltözködés a kora újkori Magyarországon A kora újkorban vagy más néven török korban többféle hatás érte a magyar öltözködést, ennek köszönhetően a korszak ruházatában a késő reneszánsz, a kora barokk és — oszmán hatásra - a keleties viseletek keveredését figyelhetjük meg. A késő középkorban divatos viseletek változása természetesen hosszabb folyamat eredménye volt, de a 16—18. században egy nagyjából egységes, lassan változó viselettípust különíthetünk el. Többféle forrást tudunk segítségül hívni, ha a korszak viseletét szeretnénk vizsgálni: régészeti leleteket, írott és képi forrásokat, valamint a múzeumokban őrzött gyűjtemények ruhadarabjait. Mindezek megértéséhez nagy segítséget nyújtanak a néprajz által összegyűjtött 18—19. századi viseleti elemek is. A ruhadarabok pontos szabásának, anyagának, díszítésének meghatározása mellett a viseletek a korszak társadalmi szokásaira, a felekezeti és etnikai hovatartozás meghatározásához is adalékkal szolgálhatnak. Azt biztosan tudjuk, hogy a ruházat minden társadalmi csoport számára értéket képviselt, az ingóságok között a hagyatéki leltárakban, hozományjegyzékekben mindig megtaláljuk mind a még felhasználásra váró textilek, mind pedig a kész ruhák felsorolását. Nem csak a ruha anyaga volt értékes, az anyagra varrott díszek, kiegészítők növelték a ruha értékét. A korszak általánosan elterjedt anyagfajtája a gyapjúból készült posztó. Többféle minőségű posztót ismertek, ezek között a legolcsóbb a lengyel volt, a legdrágább kategóriát pedig a flamand és angol területen készített áru jelentette. A választék bőségét a szabócéhek árszabásaiból vagy akár a vámnaplókból is könnyen rekonstruálhatjuk, hiszen a különféle anyagok és az azokból készült ruhák árai között igen nagy eltéréseket láthatunk: morvái vagy kiznicer posztóból már 50 dénárét készítettek dolmányt, de gránátos, bélelt, skarlát dolmány elkészítését 1 forint 80 dénárért vállalták a kassai szabók 1653-ban. A különféle minőségű posztók mellett a tehetősebbek varrattak bársonyból, taftból vagy különféle brokátanyagokból is ruhát. Ezek az anyagok azonban külföldi importból származtak, vagy eleve külföldön vásárolták meg a gazdagabb polgárok és a nemesurak. 20
