Mordovin Maxim et al. (szerk.): Posztó Pápa piacán. Vándorkiállítás 2016 Katalógus (Veszprém-Pápa-Budapest, 2016)

Posztó Pápa piacán - I. Textilgyártás és textilkereskedelem a középkorban

A németországi textiláruk megjelenése a vámjegyzékekben szintén a 13. századra tehető, és említéseik a 17. századig folyamatosan kimutathatók. A legkorábban név szerint is megnevezett származási helyek egyike Köln volt. A 15. századból már hosszú sorát ismerjük a Magyar Királyságba exportáló német településeknek: Aachen, Augsburg, Regensburg, Ulm, Bamberg, Nürnberg, Mainz, Marburg, Frankfurt stb., és már ekkor megjelent sok kisebb település textiláruja is a magyar- országi jegyzékekben (például Wöhrd, Eichstädt, Schwabach). A kieső flandriai import helyét aló. század elejétől szintén a német területekről származó áruval töltötték be. Az említettek mellé így felsorakoztak Butzbach, Einsiedeln, Friedberg, Görlitz, Oberursel, Zwickau termékei is. Nem maradtak le a délnémet régiótól Svájc városai sem, élükön a 14. századtól kiemelkedő szereppel bíró Sankt Gallen- nel. Mellette Magyarországon megjelentek Zürich, Bern és Freiburg termékei is.

Az osztrák termékek az előzőekhez hasonlóan a 13. század végétől a 17. századig rendszeres szereplői az összeírásoknak. A bécsi mellett találkozunk Tulln, Hainburg és Bruck an der Leitha nevével az összeírásokban. A két utóbbi város fellelhető az 1457-1458-as pozsonyi vámjegyzékekben is.

A 14. században egy újabb régióból származó posztóáruk is felbukkannak az oklevelekben. A cseh és morva áruk viszonylag gyorsan komoly szeletet hasítottak ki az olcsóbb kelmék piacán. Az innen származó posztót Magyar- országon nem mindig kötötték konkrét városokhoz, hanem egyszerűen „morvainak” hívták. Ennek ellenére a 15. századi oklevelekben felbukkan Iglau (Jihlava), Neuhaus (Jindfichúv Hradec) és Brünn (Brno) neve.

Külön helyet érdemel a felsorolásban a viszonylag olcsó sziléziai posztó, amely már a 15. századtól megjelenik az összeírásokban, és még a török korszakban is megtartja pozícióit. A régió központja, Boroszló (Wroclaw) mellett a forrásokban feltűnik Schweidnitz (Swidnica), Braunau (Brumov), Troppau (Opava), Teschen (Cieszyn), Pless (Pszczyna), Striegau (Strzegom) és Zwittau (Svytavy) neve.

Az Árpád-kor végétől dokumentálható levantei import a 14. században érte el tetőpontját. Az e területről származó behozatal a 15. századtól jelentősen csökkent, azonban a luxustermékek szintjén a vizsgált korszak végéig jelen maradt. A nagyobb mennyiségű velencei behozatal mellett az összeírások Verona, Firenze és Viterbo áruiról számolnak be. Aló. század közepéig az előbbiek mellett felbukkan még Bergamo és Milánó is.

A magyarországi oklevelekben olvasható londis, lindisch vagy londinisch elnevezések jó minőségű angliai posztót takarnak. Ezeket a 15. század elejétől nyomon tudjuk követni, s népszerűségük a 16-17. század folyamán csak növekedett. A kora újkorban az angol karasia egészen olcsó tömegáruvá vált.

19