Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

Életrajzi kislexikon

ÉLETRAJZI KISLEXIKON

PÁMER István ifj. gazdálkodó, amatőr festő. Idős Pámer István (1870-1954) és Horváth Kamilla házasságából született 1896-ban. Felesége Kiss Jolán (1912-2014). 1935-ben az evangélikus egyházközség gondnoka, 1938-1939-ben községi pénztáros.

1940-ben virilis jogon a községi képviselőtestület tagja. 1945-ben 90 kh nagyságú birtokon gazdálkodott, ekkor is községi pénztámok volt. 1945 után nagygazdaként a kommunista sajtó kereszttüzébe került, a Pápai Néplap 1946-ban durván támadta. Az 1950-es években a kuláküldözések miatt sokat szenvedett. Amatőr festőként megörökítette a takácsi hétköznapokat. Már 1923-ban a Takácsi Olvasókör tagja volt. Sírja a takácsi köztemetőben látható. FORRÁS: VeML PL V. 405. Községi iratok 1898-1950.,, Hírek és sóhajok. = Pápai Néplap 2 (1946) 35. sz. (szeptember 1.) 2., a köztemetőben lévő síremléke adatai.

PÁPAY Sámuel pápai uradalmi ügyész, nyelvész, irodalomtörténész, takácsi birtokos. 1770. március 8-án református családba született Felsőörsön, de apját korán elvesztette. A katolikus hitre áttérve gróf Esterházy Károly egri püspök támogatásával tanulhatott. A jogi tanulmányait Pesten és Egerben végezte, az ügyvédi diploma megszerzése (1796) után az egri püspöki líceumban magyar irodalmat tanított (1796- 1800). 1800-ban Pápán telepedett le. 1802-től a devecseri uradalom, később a gróf Esterházy család pápa-ugod-devecseri uradalmainak uradalmi ügyésze. 1801-től Veszprém vármegyei tiszteletbeli ügyészeként, 1804-től Veszprém vármegyei tábla- bírájaként aktívan részt vett a megye közéletében. 1806-ban a vármegye a nyelvújítási mozgalom keretében őt bízta meg egy magyar nyelvű közigazgatási szakszótár ösz- szeállításával, mely felkérésnek maradéktalanul eleget is tett. Ezután megírta az első rendszeres magyar irodalomtörténetet. 1807-től állandó levelezésben állt Kazinczy Ferenccel, a korabeli magyar irodalom vezéralakjával. Mély barátság fűzte Kisfaludy Sándorhoz és Péteri Takáts József költőhöz. 1805-ben pókateleki Kondé Antóniát vette feleségül, akitől több gyermeke született. Édesanyja, nemes Kiss Katalin után örökölt Takácsiban egy nemesi kuriális házat és egy pozsonyi mérős szántót, melyet 1824-ben rokonának, nemes Kiss Jánosnak adott el 320 ezüst forintért. Halála előtt a tudományos akadémia (Magyar Tudós Társaság) alapítására három évi jövedelmét, 1000 ezüst forintot ajánlotta fel. Pápán hunyt el 1827. május 31 -án. Sírja az Alsóvárosi temetőben található. - Fő művei: Észrevételek a magyar nyelvnek a polgári igazgatásra alkalmaztatásáról: az oda tartozó kifejezések gyűjteményével, mellyeket a haza eleibe terjeszt Weszprém vármegye. Veszprém, 1807.; A magyar literatúra’ esmérete. Első kötet, I. II. rész. Veszprém, 1808. (Magyar Minerva IV. kötete.) FORRÁS: SZINY- NYEIX. 379-381., VARGA 1998. 390-391. VERESS D. 1998. 63., HUD12009. 36.,

131., 145., 172., 175., 191., 223.

PÁSZTOR-DUDINSZKI Éva református lelkipásztor. Dudinszki Éva Dudinszki József és File Emma második gyermekeként 1977. november 4-én született Beregszászban, az egykori Szovjetunió területén. Asztélyban, egy határ menti kis magyar faluban nőtt fel és ott végezte az általános iskolát is. 1994-ben - már ukrán állampolgárként - egy magyar nyelvű beregszászi középiskolában érettségizett. 1997-ben tanítói szakon végzett a Bessenyei György Tanárképző Főiskola kárpátaljai speciális képzésén. 1998-2006 között a Pápai Református Teológiai Akadémia hallgatója volt. Ez idő alatt két tanévet ösztöndíjasként töltött Németországban, a lipcsei és a bonni

496