Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)
I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői
TANULMÁNYOK — III. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovits Emőke) padoszlopban, a nők a baloldaliban. Az első sorokban mindkét nemnél a legtekintélyesebb családok tagjai foglaltak helyet, a Baloghok, a Győryek (gazdag Győry). A lányok az asszonyok padsoraiban, többnyire anyjuk mellet ültek, a kisgyermekek szüleikkel, az iskolások és a legények pedig a karzaton. 1872-ben közgyűlési határozatot hoztak a templomi első pad használatáról. Az első székért Bóka Gábor, Vince János, Kis Károly fizettek. A férfiak első székét tisztelet-széknek mondták ki, ahova az arra érdemes személy ülhetett. Böröczky Dánielt tartották érdemesnek rá, aki 50 Ft-ot fizetett ki érte. A legények helyét a felső kar első padjába, az iskolásokét pedig az alsó karba jelölték ki a tanító helyével együtt.296 A szószékkel szemben állt két padsor, ott ültek a presbiterek, de falurészenként elkülönülve. Az alszegieknek, a pereieknek az északi, a falubelieknek pedig a déli oldalon volt a helyük. Hat padsor van összesen az orgona és a karzat alatt, ahol a pereiek Pere felől, a falubeliek a falu felől ültek. A karzaton a torony felől a pereiek, az orgona felől a falubeliek helye volt. Összefoglalóan megállapítható, hogy a szószéktől és az úrasztalától jobbra a pereiek, balra a faluból érkezők foglaltak helyet, amely nagy csoporton belül, amint utaltunk rá, létezett a nemek és a vagyoni állapot szerinti elkülönülés. Sajnos azonban, a templomba rendszeresen járók száma idővel a felére csökkent, a lelkipásztorok szerint ma nagyon nehéz megszólítani a híveket. A szigorú rendhez kötött templomi székhasználat a rendiség, a nemek és az életkor függvényében alakult ki.297 Ez a közösség által megmásíthatatlannak tartott, meghatározott székrend a templomi illem része volt. A magyar református népi vallásosság ismeri azonban a székpereket, amikor hatalommal kellett rendet teremtenie a lelkésznek és a presbitériumnak az ülőhelyek miatti torzsalkodásban. Takácsiban 1872 után éppen 1880-ban határozták meg szigorúan a családok, személyek ülőhelyét: gazdákra, kézi munkásokra osztva fel a helyet foglalókat és a helyeket, amikor az elsőség a gazdákat illette meg.298 A lelkész 1882-ben írott jelentésében egy székperről tett említést. Az egyik első padban lévő helyet egyházmegyei és kerületi ítélettel Farkasdy Lajosné Böröczky Máriának ítélték, amelyet több, első helyen ülő család nem fogadott el, akiket emiatt az egyházi vezetésnek nem sikerült kiengesztelnie. Ugyanakkor a vitás helyzet mégis megoldódott, az ellenző családok, így a Győryek „ megengesztelődtek, legyen hála az idő Urának, ki behegeszti a vérző sebeket ”, így a székper békével végződött.299 Egyébként a székfoglalás előtt az egyházközségnek a székek után járó székdíjat meg kellett fizetnie a híveknek, kinek-ki- nek helyfoglalása szerint, amelyre vonatkozóan közgyűlési határozat született.300 így ezeknek a templomi székeknek a megvásárlásával tulajdonosaik egyszerre örökjogot nyertek, amelynek eredményeként ezek a székek örökölhetővé lettek. A református hitélet egyik alapja az úrvacsora, a közösségben való megmaradás megerősítésére, amellyel a gyülekezet nagykorú, konfirmált tagjai élhettek/élhetnek. A konfirmáció áldozócsütörtökön volt, a hitbeli ismeretekről tanúságot tevő fiatalok 296 DREL III. 66. Takácsi református egyház közgyűlési és tanácsülési jkv. 1872., 1874. 2,7 TÁRKÁN Y-SZÜCS 1981. 101. 298 DREL III. 66. Takácsi református közgyűlési és tanácsülési jkv. 1881. Szekeres Mihály lelkész 1880/81 évi jelentése. 299 DREL Щ. 66. Takácsi református közgyűlési és tanácsülési jkv. 1882. Szekeres Mihály lelkész 1881/82. évi jelentése. 300 Uo. 161
