Hudi József (szerk.): Tanulmányok és források Takácsi történetéhez (Veszprém, 2017)

I. Rész. Tanulmányok - III. S. Lackovits Emőke: A népi műveltség jellemzői

TANULMÁNYOK — 111. A népi műveltség jellemzői (S. Lackovits Emőke)

a társas udvarnak sajátos változata alakult ki, amelyet a népi építészet csíkudvamak nevez, rajta 2-5 vagy akár ennél is több lakóházzal, egy sorban követve egymást a hosszú szalagtelken.223

A közös udvarok kialakulása jellemzőnek mondható Veszprém megyében éppen a felszíni viszonyok következtében fellépő telekhiány miatt. Elegendő a német falvakra utalni, ahol a XVIII. századi betelepítés után a népesség növekedésével a telkek megosztása vált szükségessé a létszámában gyarapodó családtagok között. Később azután ezek a közös telken álló lakóépületek adás-vétellel már idegenek kezébe kerültek, amely nem volt mentes a súrlódásoktól.224

Említhetjük a kisnemesi falvakat is, ahol általánosnak mondhatók a közös udvarok, ebbe a csoportba tartozik Takácsi is. A közös udvarok megszületésének folyamatára jól rávilágít egy XIX. század közepén létrejött telekmegosztás, melynek során a telek alsó részét az egyik, a felsőt a másik testvér kapta meg.225

22. kép.

Utcarészlet az 1910-ben írt képes levelezőlapról (VeML)

Ezekben a falvakban, amint nagyszámú adat bizonyítja, olyan nagymértékben elszaporodtak ezek az udvartípusok, hogy belőlük közök, a főutcára merőleges sikátorok alakultak ki, mint pl. Szentkirályszabadján, Szentgálon, Nemesvámoson, Balaton- henyén, stb.226 Ez a telekforma célszerűnek mondható, hiszen egyszerűen megoldot223 BARABÁS-GILYÉN 1979. 20.

224 H. CSUKÁS 1986. 648.

225 VeML IV. 1. b. 1112/1846. közgy. sz.: Nemes Kiss Gergely árváinak osztálylevele.

226 LUKÁCS 1988. 81-83.

97